7.9.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 294/47
A Törvényszék (első tanács) T-9/13. sz., The National Iranian Gas Company kontra Tanács ügyben 2015. április 29-én hozott ítélete ellen a The National Iranian Gas Company által 2015. július 13-án benyújtott fellebbezés
(C-359/15. P. sz. ügy)
(2015/C 294/58)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: The National Iranian Gas Company (képviselők: E. Rosenfeld és S. Perrotet ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke (első tanács) T-9/13. sz. ügyben hozott, a felperessel 2015. május 5-én közölt ítéletét, amellyel a Törvényszék elutasította a National Iranian Gas Company társaság által az említett ügyben benyújtott megsemmisítés iránti keresetet, továbbá e társaságot kötelezte valamennyi költség viselésére;
—
adjon helyt a felperes által első fokon előterjesztett kérelmeknek;
—
kötelezze az alperest az eljárások költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező nyolc jogalapra hivatkozik.
Először is a fellebbező szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor határozatának 82. pontjában megállapította, hogy a 2012/635 határozatot (1) a Tanács az EUSZ 29. cikk alapján hozta meg, és ebből a 84. pontban azt a következtetést vonta le, hogy erre a határozatra nem kellett alkalmazni az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeket. A Törvényszék emellett tévesen alkalmazta a jogot a határozatának 90. pontjában annak kimondásával, hogy a Tanács az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban jogosult volt végrehajtási hatáskörökről rendelkezni. A Tanács ezenfelül szintén tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy teljesültek az EUMSZ 291. cikk (1) bekezdése alkalmazásának feltételei. Ugyanis az EUMSZ 215. cikk képezi a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban alkalmazandó egyedüli eljárást. Az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése így tehát nem alkalmazható, már csak azért sem, mert e cikk kizárólag a végrehajtási intézkedéseket igénylő intézkedésekre vonatkozik. Márpedig a pénzeszközök befagyasztására irányuló intézkedések jellegüknél fogva végrehajtási intézkedések. Ezért nem tartozhatnak az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésének tárgyi hatálya alá. Emellett nem teljesülnek az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése alkalmazásának feltételei, mivel a Tanács a megtámadott határozataiban nem indokolta megfelelően ezen eljárás alkalmazását.
Másodszor, a fellebbező ugyancsak kifogásolja, hogy a Törvényszék megállapítása szerint a 2012/35 határozattal (2) és a 2012/635 határozattal módosított 2010/413 határozat (3) 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 267/2012 rendelet (4) 23. cikke (2) bekezdésének d) pontja nem sérti a jogbiztonság és a jog kiszámíthatóságának elvét, az arányosság elvét és a tulajdonhoz való jogot. A vitatott jogi aktusok nem utalnak a Törvényszék ítéletének 61. pontjában szereplő, mennyiségi és minőségi szempontú jelentőség kritériumára. A Törvényszék tehát teljes egészében maga alakította ki e kritériumot a megtámadott jogi aktusok érvényességének alátámasztása érdekében. Ezenfelül a kritérium maga is homályos, pontatlan és aránytalan. A Törvényszék tehát a jog téves alkalmazásával mondta ki, hogy a fellebbező által az iráni állam számára nyújtott hozzájárulás a megtámadott jogi aktusok értelmében vett támogatást képez.
Harmadszor, a fellebbező kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítéletének 116. és 117. pontjában a vitatott jogi aktusok megfelelő indokolásának kimondásával, miközben az említett ítélet 115. pontjában a Törvényszék maga is elismerte, hogy a megtámadott jogi aktusok nem tértek ki a felperesnek felrótt támogatás nagyságára és nyújtásának módjaira. Ezenkívül a vitatott jogi aktusok tanulmányozása alapján a fellebbezőnek nem volt módjában megérteni az ellene hozott szankciók indokait, ami az indokolás elégtelenségét támasztja alá.
Negyedszer, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor határozatának 141. pontjában megállapította, hogy a felperes helyzete ismételt megvizsgálásának az előírt határidőn belüli elmulasztása nem eredményezte a felperes szankcióval sújtott szervezetek listáján való fenntartásának jogellenességét, holott e kötelezettség szigorúan objektív jellegű.
Ötödször, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a megtámadott határozatok nem sértették a felperes alapvető jogait és nem voltak aránytalanok, holott a megtámadott határozatok homályosak és pontatlanok voltak. Hasonlóképpen, a Törvényszék által megállapított, mennyiségi és minőségi szempontú jelentőség kritériuma önmagában önkényes.
Hatodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítéletének 163. és 164. pontjában annak megállapításával, hogy a felperes egy kötelező hozzájárulás megfizetésével támogatást nyújtott az iráni kormánynak, holott ez a hozzájárulás valójában adónak minősül, a felperes pedig a rendes adóalanyokkal azonos helyzetben van.
Hetedszer, a Törvényszék elmulasztotta megállapítani, hogy a Tanács megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét azzal, hogy az iráni államnak fizetett hozzájárulás miatt – az ilyen hozzájárulás fizetésére kötelezett összes vállalkozás helyett – a felperest sújtotta szankciókkal.
Végül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor ítéletének 159. pontjában megváltoztatta az indokolást.
(1) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. október 15-i 2012/635/KKBP tanácsi határozat (HL L 282., 58. o.).
(2) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. január 23-i 2012/35/KKBP tanácsi határozat (HL L 19., 22. o.).
(3) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL L 195., 39. o.).
(4) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (HL L 88., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy