30.11.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 398/20
A Törvényszék (harmadik tanács) T-465/12. sz., AGC Glass Europe és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2015. július 15-én hozott ítélete ellen az AGC Glass Europe, az AGC Automotive Europe, az AGC France, az AGC Flat Glass Italia Srl, az AGC Glass UK Ltd és az AGC Glass Germany GmbH által 2015. szeptember 25-én benyújtott fellebbezés
(C-517/15. P. sz. ügy)
(2015/C 398/25)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: AGC Glass Europe, AGC Automotive Europe, AGC France, AGC Flat Glass Italia Srl, AGC Glass UK Ltd, AGC Glass Germany GmbH (képviselők: L. Garzaniti, A. Burckett St Laurent és F. Hoseinian avocats)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-465/12. sz., AGC Glass Europe SA és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2015. július 15-én hozott ítéletét;
—
semmisítse meg az AGC által benyújtott, a COMP/39.125 – „járműipari üveg”-ügyben hozott határozatban foglalt bizonyos információk bizalmas kezelése iránti kérelmet részben elutasító 2012. augusztus 6-i C(2012) 5719 végleges bizottsági határozatot (megtámadott határozat), illetve másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; és
—
az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezők a következő fellebbezési jogalapokra és fontosabb érvekre hivatkoznak:
1.
A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (1) értelmében a meghallgatási tisztviselőt megillető hatáskör nem foglal magában a bizalomvédelem és az egyenlő bánásmód elve alapján történő vizsgálatot. Továbbá az ítélet elferdíti a tényeket, mivel azt állítja, hogy a meghallgatási tisztviselő a fellebbezők által a bizalomvédelem és az egyenlő bánásmód elvével kapcsolatban felhozott érveket megvizsgálta.
2.
A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a vitatott határozat nem sérti a bizalomvédelem és az egyenlő bánásmód elvét. Mivel egyedül a fellebbezők nyújtottak be engedékenység iránti kérelmet, joguk van ahhoz, hogy ne tegyék közzé bizalmas információikat, ugyanis az ilyen közzététel lehetővé tenné harmadik felek számára, hogy azonosítsák az engedékenységi politika keretében a Bizottsághoz benyújtott, önvádat tartalmazó nyilatkozatok forrását.
3.
Az ítélet a meghallgatási tisztviselő hatáskörével, valamint a bizalomvédelem és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazhatóságával kapcsolatban hiányos indokolást tartalmaz. A Törvényszék ennélfogva megsértette az EUMSZ 296. cikkből, valamint a Bíróság alapokmányának 36. és 53. cikkéből eredő kötelezettségét. Így különösen a Törvényszék nem fejti ki, hogy milyen okokból tért el a fellebbezők által hivatkozott állandó ítélkezési gyakorlattól.
(1) HL L 275., 29. o.
Full & Egal Universal Law Academy