15.2.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 59/2
A Törvényszék (második tanács) T-483/12. sz., Nestlé Unternehmungen Deutschland GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2015. szeptember 15-én hozott ítélete ellen a Lotte Co. Ltd által 2012. november 12-én benyújtott fellebbezés
(C-586/15. P. sz. ügy)
(2016/C 059/02)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Lotte Co. Ltd (képviselő: M. Knitter ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Nestlé Unternehmungen Deutschland GmbH, Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) 2015. szeptember 15-i ítéletét (T-483/12) és utasítsa el a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának az R 2103/2010-4. sz. ügyben 2012. szeptember 3-án hozott határozata ellen benyújtott keresetet;
—
másodlagosan, a Törvényszék megtámadott ítéletének hatályon kívül helyezése mellett utalja vissza elé az ügyet;
—
kötelezze a felperest (Nestlé Unternehmungen Deutschland GmbH) az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 207/2009 rendelet) 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértését kifogásolja. Konkrétan az alábbi három jogi hibára hivatkozik:
1.
A fellebbező téves értékelési kritériumok alkalmazását kifogásolja a felszólalásban hivatkozott védjegy konkrét használatának 207/2009 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti megengedett eltérés megítélésével kapcsolatban. E tekintetben a fellebbező kifejti, hogy a Törvényszék az összetéveszthetőség megállapítására vonatkozó kritériumok alapján tévesen határozta meg a felszólalásban hivatkozott védjegy megkülönböztetésre alkalmas alkotóelemeit. Az alkotóelemek védjegyen belüli meghatározó, illetve domináns jellegét, amely az összetéveszthetőség megállapításánál döntő szerepet játszik, az eltérő használat megengedhetőségét illetően nem lehet egyforma megítélés alá vonni. Ebben az összefüggésben nem az összetéveszthetőség veszélyének megállapításáról van szó. Ezzel szemben inkább arról, hogy a használt alak csupán olyan csekély mértékben tér el a lajstromozott védjegytől, hogy a két megjelölés összességében véve egyenértékűnek tekinthető.
2.
A Törvényszék továbbá nem vette figyelembe a felszólalásban hivatkozott védjegy megkülönböztetésre alkalmas alkotóelemeinek meghatározására vonatkozó összes releváns körülményt. A Törvényszék jogilag tévesen vette át a fellebbezési tanács által alkalmazott kritériumokat, maga pedig nem vizsgálta meg egyenként a felszólalásban hivatkozott összetett védjegy számos alkotóelemét.
3.
A fellebbező álláspontja szerint a Törvényszéknek a használt alak meghatározására vonatkozó indokolásában ellentmondások és logikai hibák találhatók. Igaz, hogy a Törvényszék kifejti, hogy a használt megjelölés a lajstromozott alaktól csupán „jelentéktelen alkotóelemeiben” térhet el, és a lajstromozott védjegyet „összességében egyenértékűnek” kell tekinteni ahhoz, hogy a jogfenntartó használatot meg lehessen állapítani. A Törvényszék azonban ezen értékelési kritériumok alkalmazásánál ellentmondásba keveredik és logikai hibákat követ el. A Törvényszék továbbá szigorú vizsgálatot folytat le arra vonatkozóan, hogy az általa megkülönböztetésre alkalmasnak tekintett három elem előfordul-e a használt alakban. E kritériumok alapján a Törvényszék feltételezi a jogfenntartó használatot, és figyelmen kívül hagyja, hogy a használt alakhoz számos új elemet illesztettek, aminek következtében a használt megjelölés és a lajstromozott védjegy már nem tekinthető „összességében egyenértékűnek”.
Full & Egal Universal Law Academy