11.5.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 155/30
2015. február 19-én benyújtott kereset – Binca Seafoods kontra Bizottság
(T-94/15. sz. ügy)
(2015/C 155/35)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Binca Seafoods GmbH (München, Németország) (képviselő: H. Schmidt ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a víziállatok származása, az akvakultúrás állattartási gyakorlat, az ökológiai tenyésztett víziállatok takarmánya és az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékek és anyagok tekintetében történő módosításáról szóló, 2014 december 18-i 1358/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 365., 97. o.).
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartája 16. cikkének (a vállalkozás szabadsága), 20. cikkének (törvény előtti egyenlőség) és 21. cikkének (a megkülönböztetés tilalma) megsértése önkényes megkülönböztetés által
A felperes azt rója fel, hogy az Európai Bizottság a végrehajtási rendeletben más ökológiai akvakultúrák számára átmeneti intézkedéseket és különös szabályokat írt elő, a 889/2008 (1) rendelet 95. cikkének (11) bekezdése szerint 2015. január 1-jén lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását azonban önkényesen elmulasztotta.
Az Európai Bizottság tisztában volt azzal, hogy bár a pangát az ikrázást követően teljes mértékben ökológiai tartásban nevelik, az ökológiai akvakultúrában tartott anyaállat ikráinak lerakását azonban hormonadagolással kell kiváltani. Mivel ez nem felel meg az akvakultúrákra vonatkozó, jövőbeni uniós jog általános szabályainak, az ikrázást kiváltó más módszereket azonban még ki kell alakítani, az átmeneti időszakot meg kell hosszabbítani.
2.
Második jogalap: a Tanács végrehajtási felhatalmazásának megsértése
A felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a Tanács arra irányuló felhatalmazását, hogy az ökológiai akvakultúrákra vonatkozó uniós jog szabályozási keretét olyan óvatosan alakítsa ki, hogy az ökológiai termelési technológia terén elért eredmények az átmeneti intézkedések lejártával fenntarthatók legyenek, anélkül azonban, hogy a 2009. évi ilyen intézkedések lejártával az elismert szabályok szerint ökológiai címkével ellátott akvakultúrákat a biotermékek piacáról kiszorítanák.
3.
Harmadik jogalap: a nemzetközi kereskedelem szabadságához való jogok megsértése
Az Európai Bizottság tudatosan fordított hátat a Codex Alimentariusban közösen kidolgozott szabályok betartásának, jóllehet e Codex rendszerében nem ellenezte azon általános szabály alkalmazását, amely szerint a nem ökológiai szaporodással világra jött fiatal állatok ökológiai akvakultúrákba akkor telepíthetők, ha a szaporításuk ökológiai tartásban nem lehetséges, hanem a Codex Alimentarius más tagállamaival együtt támogatta ezt a megfogalmazást. Az Európai Unió ez alól a megegyezés alól nem vonhatja ki magát anélkül, hogy meg ne sértené a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-Megállapodásból eredő kötelezettségeit.
(1) Az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 250., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy