8.6.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 190/18
2015. március 27-én benyújtott kereset – EFB kontra Bizottság
(T-150/15. sz. ügy)
(2015/C 190/22)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: European Federation of Biotechnology (EFB) (Liège, Belgium) (képviselők: M. Troncoso Ferrer és S. Moya Izquierdo ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
állapítsa meg a kereset elfogadhatóságát és megalapozottságát;
—
kötelezze az Európai Bizottságot 39 316,54 eurónak a felperes részére történő megfizetésére;
—
az Európai Bizottságot kötelezze valamennyi jogi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a keresetében annak megállapítására kéri a Törvényszéket, hogy az Európai Bizottság megsértette a European Action for Global Life Science –Health Programme nevű, LSSP-CT-2005-512135 referenciaszámú projektre vonatkozó, 2005. december 23-i szerződésből (a továbbiakban: szerződés) származó szerződéses kötelezettségeit, és követeli a 39 316,54 eurót kitevő végső összeg megfizetését.
A felperes a keresetének alátámasztása érdekében hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap, amely szerint nyilvánvaló értékelési hibát követtek el számos támogatható költség tekintetében, ami a bizonyítékok téves értékelésének minősül, és ami ellentétes a belga polgári törvénykönyv 1315. cikkével
—
A felperes azt állítja, hogy az Európai Bizottság által kibocsátott terhelési értesítés a végső könyvvizsgálati jelentés megállapításain alapul, de az Európai Bizottság könyvvizsgálói által az e jelentés keretében végzett becslés számos költség tekintetében helytelen volt, nevezetesen ideértve a személyzet költségeit, valamint bizonyos eseményekhez kapcsolódó költségeket. Az Európai Bizottság ezért téves előfeltevéseken alapuló terhelési értesítést bocsátott ki, és az állításainak az alátámasztása érdekében a tényeket nem bizonyította, ami a belga polgári törvénykönyv 1315. cikkének megsértését, és következésképpen szerződésszegést eredményezett.
2.
A második jogalap, amely szerint megsértették a szerződés általános feltételeinek II. 20 és II. 6 cikkét, valamint a belga polgári törvénykönyv 1347. cikkét, mivel az Európai Bizottság jogellenes módon állapította meg, hogy a személyzet bizonyos tagjainak a munkájához kapcsolódó költségek nem támogathatóak, mivel e tagok nem rendelkeznek a felperessel kötött érvényes munkaszerződéssel
3.
A harmadik jogalap, amely szerint megsértették a belga polgári törvénykönyv 1134. cikkét, valamint a szerződések jóhiszemű végrehajtásának elvét
—
A felperes többek között azt állítja, hogy i) nem kapott lehetőséget arra, hogy védekezzen oly módon, hogy az Európai Bizottságnak elmagyaráz minden félreértést, illetve elmagyarázza a szerződés teljesítése során elkövetett kisebb hibákat, ii) a könyvvizsgálati jelentés első tervezete és a végső könyvvizsgálati jelentés között fennálló jelentős mértékű pénzügyi különbség bizonyítja a megfelelőség és a prudencia egyértelmű hiányát, iii) a számadatok tekintetében a teljes végső könyvvizsgálati jelentésben jelen levő számos számítási hiba és pontatlanság miatt a felperes számára nehézséget jelentett az, hogy megértse az Európai Bizottság kifogásait.
4.
A negyedik jogalap, amely szerint az Európai Bizottság nem indokolta bizonyos költségek megtérítésének a megtagadását.
5.
Az ötödik jogalap, amely szerint megsértették a bizalomvédelem elvét
—
A felperes azzal érvel, hogy az Európai Bizottság elfogadta azt, hogy a felperest egy másik jogalany segíti, és ezért jogos bizalmat alakított ki arra vonatkozóan, hogy az e kapcsolatból származó költségek teljes mértékben támogathatóak.
6.
A hatodik jogalap, amely szerint a hatodik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra („FP6”) alkalmazandó szabályok nem egyértelműek.
—
A felperes érvelése szerint a belga polgári törvénykönyv 1162. cikke azt írja elő, hogy bizonytalanság esetén a megállapodást az azt kikötő személy ellen, és a kötelezettséget vállaló fél javára kell értelmezni. Az FP6-ra alkalmazandó szerződési szabályok az Európai Bizottság által létrehozott „standard” klauzulák eredményei, amelyek betartása tekintetében a felperesnek nem volt választása, ezért a felperes a kötelezettséget vállaló fél. Ez a helyzet – azzal a ténnyel együtt, hogy e szabályok értelmezése nyilvánvalóan problémás, amint azt a Törvényszék előtti, e szabályokat megtámadó számos jogorvoslati kérelem is jelzi – igazolja azt, hogy a bizonytalanságot a felperes javára kell értékelni. A belga polgári törvénykönyv 1162. cikkének értelmezési szabálya a bíróság számára lehetővé teszi, hogy a rosszul szövegezett vagy kétértelmű rendelkezéseket a szerzőjük ellen értelmezze, és e szerző a Bizottság.
Full & Egal Universal Law Academy