T-210/15. sz. ügy: 2015. április 24-én benyújtott kereset – Deutsche Telekom kontra Bizottság
C2702015HU2820120150424HU0036282303
2015. április 24-én benyújtott kereset – Deutsche Telekom kontra Bizottság
(T-210/15. sz. ügy)2015/C 270/36Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Deutsche Telekom AG (Bonn, Németország) (képviselők: A. Rosenfeld és O. Corzilius ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Bizottságnak a 2015. február 17-i, egyes dokumentumokhoz az 1049/2001/EK rendelet alapján történő hozzáférés iránt a felperes által előterjesztett kérelemről (GESTDEM 2014/4555) szóló határozatát;
—
az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A dokumentumokhoz való kérelmezett hozzáférés egy az EUMSZ 102. cikk alapján indított, erőfölényével való visszaélést érintő eljárásra vonatkozik.
A felperes a keresetének alátámasztása érdekében hét jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: Az 1049/2001/EK rendelet ( 1 ) 4. cikke (3) bekezdése második albekezdésének, valamint az indokolási kötelezettségnek a megsértése
—
A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a Bizottság a döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó, kivétel jellegű különös szabályozást, és annak korlátozó feltételeit jogellenes módon nem vizsgálta, jóllehet ez a rendelkezés kifejezetten szabályozza a jelen ügyet, mely dokumentumoknak az eljárást követően kérelmezett hozzáférhetővé tételét érinti. A Bizottság ezenfelül erre vonatkozóan nem adott indokolást.
2.
Második jogalap: Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első és harmadik francia bekezdésének megsértése amiatt, hogy a kivételekre vonatkozó szabályozás irreleváns
—
A felperes álláspontja szerint a Bizottság jogellenes módon állapította meg a harmadik személyek kereskedelmi érdekeire és a vizsgálatok céljára vonatkozó, kivételeket előíró szabályozásnak a befejeződött eljárás dokumentumaira való alkalmazhatóságát, általános vélelemre hivatkozva. Ezzel a Bizottság megsértette a hozzáférés iránti kérelem konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget. A Bizottság ezenfelül a védett érdekek konkrét sérelmét nem bizonyította.
3.
Harmadik jogalap: Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdésének megsértése az információk hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdek fennállása miatt
—
A felperes e jogalap keretében arra hivatkozik, hogy a kérelmezett dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik. E nyomós közérdek a megfelelő közigazgatási gyakorlat elősegítéséhez, a megfelelőségi intézkedések végrehajtásához, az esetleges kártérítési igények vizsgálatához, valamint a közigazgatási aktusok bírósági felülvizsgálhatóságához kapcsolódik. A felperes álláspontja szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés nélkül nincs lehetőség arra, hogy a Bizottság közigazgatási aktusait felülvizsgálják.
4.
Negyedik jogalap: Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének megsértése a harmadik személlyel való konzultáció elmulasztása miatt
—
E tekintetben a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság jogellenes módon nem konzultált harmadik személlyel a felperest érintő dokumentumok hozzáférhetővé tételéről.
5.
Ötödik jogalap: Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértése a dokumentumokhoz való részleges hozzáférés biztosításának elmulasztása miatt
—
E jogalap keretében a felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság jogellenes módon megtagadta a dokumentumokhoz való részleges hozzáférést.
6.
Hatodik jogalap: Az elsődleges jog megsértése az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 42. cikkében előírt, dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapjog, és az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdése szerinti átláthatósági követelmény megsértése miatt
—
A felperes érvelése szerint a kérelmezett dokumentumokhoz való hozzáférést érintő igény (másodlagosan) közvetlenül levezethető az elsődleges jogból, és annak eleget kell tenni. A hozzáférés teljes megtagadása aránytalan beavatkozást jelent az az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 42. cikkében előírt, dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó alapjog tekintetében. Az 1049/2001 rendeletet ezen alapjog jelentőségére, valamint az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésében előírt átláthatósági követelmény jelentőségére tekintettel kell értelmezni.
7.
Hetedik jogalap: Az 1049/2001 rendelet 8. cikkének megsértése a határidőkre vonatkozó szabályozás figyelmen kívül hagyása miatt
—
A felperes e jogalap keretében azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette a határidőkre vonatkozó, kötelező szabályozást, mivel a megerősítő kérelmet nem bírálta el az előírt határidőn belül, és a határidőt több alkalommal indokolatlanul meghosszabbította.
( 1 ) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet. 331. o.)
Full & Egal Universal Law Academy