7.9.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 294/70
2015. május 22-én benyújtott kereset – Kiselev kontra Tanács
(T-262/15. sz. ügy)
(2015/C 294/85)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Dmitry Konstantinovich Kiselev (Korolev, Oroszország) (képviselők: T. Otty és B. Kennelly barristerek, J. Linneker solicitor)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. március 13-i 2015/432/KKBP tanácsi határozatot, valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. március 13-i 2015/427/EU tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e jogi aktusok a felperesre vonatkoznak;
—
kötelezze az alperest a felperes költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap nyilvánvaló értékelési hibán alapul, amennyiben a Tanács úgy ítélte meg, hogy a felperes teljesítette a (módosított) határozat 1. cikkének (1) bekezdésében, valamint a (módosított) rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő jegyzékbe vételi kritériumot.
—
A felperes arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében a határozatban és a rendeletben szereplő jegyzékbe vételi kritériumokat a véleménynyilvánítás szabadságával összhangban kell értelmezni. A felperes szerint annak a kritériumnak, hogy valamely személy „aktívan támogatj[a]” az orosz kormány Ukrajnával kapcsolatos politikáit, azt kell megkövetelnie, hogy az érintett személy jelentősebb befolyással rendelkezzen a releváns politikákra, mintsem hogy újságírói összefüggésben pusztán véleményt fejtsen ki. A felperes állítása szerint csak újságíró és egy médiavállalat igazgatója, ennélfogva nem rendelkezik a szükséges befolyással vagy konkrét hatással az ukrajnai helyzetre, valamint nem felelős azért. A felperes valójában soha nem támogatta „[a]z orosz erők Ukrajnába telepítését”, ahogy azt a Tanács állítja.
2.
A véleménynyilvánítás szabadságának a megsértésére alapított második jogalap
—
A felperes szerint a korlátozó intézkedések azon politikai vélemények miatt büntetik, amelyeket újságíróként és kommentátorként fejtett ki. Ezen intézkedések a véleménynyilvánítás szabadsága gyakorlásának a lehetőségét, valamint az általa irányított új ügynökség, a Rossiya Segodnya működését is korlátozzák. A felperes szerint annak a puszta ténye, hogy a Tanács kifogásolja a felperes riportja közül néhánynak a tartalmát, nem igazolhatja a korlátozásokat. Továbbá nincs bizonyíték arra, hogy a felperes erőszakra buzdított vagy bármi olyat tett, amely igazolja a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos korlátozást.
3.
A felperes védelemhez való jogának és a hatékony bírói jogvédelemhez való jognak a megsértésére alapított harmadik jogalap
—
A felperes arra hivatkozik, hogy soha nem közöltek vele az ügy alátámasztása érdekében „komoly és hitelt érdemlő bizonyítékokat” vagy „konkrét bizonyítékokat és információkat”, amelyek igazolnák a vele szembeni korlátozó intézkedéseket. A felperessel állítása szerint csak az újabb jegyzékbe vételét követően közölték a Tanács „bizonyítékait” (és ezeket is csak részben).
4.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem szolgáltatott a felperesnek elegendő indokokat a jegyzékbe vételéhez.
—
A felperes szerint a bemutatott indok túlságosan homályos, valamint nem azonosítja azt a jelenlegi és konkrét indokot, amely igazolja a felperessel szembeni korlátozó intézkedések elfogadását.
5.
Az ötödik jogalap másodlagosan azon alapul, hogy a Tanács jogellenes jogi aktusra alapított (amennyiben a jegyzékbe vételi kritérium lehetővé teszi a felperes tekintetében a véleménynyilvánítás szabadságának a megsértését).
—
A felperes arra hivatkozik, hogy amennyiben az első jogalappal ellentétben a kritériumot úgy kellene értelmezni, hogy az lehetővé teszi a médiával kapcsolatos tevékenységekben szerepet játszó természetes személyeknek pusztán olyan politikai vélemények kifejtése miatti jegyzékbe vételét, amelyeket a Tanács kifogásolhatónak tart, a jegyzékbe vételi kritérium nem rendelkezne megfelelő jogalappal és/vagy a határozat és a rendelet céljaihoz képest aránytalan lenne.
6.
Az EU–Oroszország partnerségi és együttműködési megállapodás megsértésére alapított hatodik jogalap
—
A felperes arra hivatkozik, hogy semmilyen kísérletet nem tettek arra, hogy igazolják a partnerségi és együttműködési megállapodás 52. cikkének a megsértését, amely (többek között) a felperes pénzeszközei szabad mozgásának a korlátozásából áll, valamint nem tettek kísérletet arra, hogy a 90. cikk értelmében az Együttműködési Tanács közreműködését kérjék.
Full & Egal Universal Law Academy