27.7.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 245/43
2015. június 2-án benyújtott kereset – Hamász kontra Tanács
(T-289/15. sz. ügy)
(2015/C 245/52)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Hamász (Doha, Katar) (képviselő: L. Glock ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről és módosításáról, valamint a 2014/483/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. március 26-i 2015/521/KKBP tanácsi határozatot a Hamászt (ideértve a Hamas-Izz-al-Din-al-Quassem-et) érintő részében;
—
semmisítse meg a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 790/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. március 26-i 2015/513/EU tanácsi végrehajtási rendeletet a Hamászt (ideértve a Hamas-Izz-al-Din-al-Quassem-et) érintő részében;
—
kötelezze a Tanácsot az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a 2001/931 közös álláspont (1) 1. cikke (4) bekezdésének a megsértésén alapul, amennyiben a Tanács által hivatkozott nemzeti határozatok nem teljesítik az említett cikk által megkövetelt ahhoz szükséges feltételeket, hogy azokat illetékes hatóság által hozott határozatoknak lehessen tekinteni.
2.
A második jogalap a tények valóságtartalmának a hibáján alapul, mivel a Tanács által hivatkozott tények lényegét semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá.
3.
A harmadik jogalap a Hamász szervezet terrorista jellegével kapcsolatos értékelési hibán alapul.
4.
A negyedik jogalap a be nem avatkozás elvének a megsértésén alapul, amellyel ellentétes az, hogy a Hamászt – amely a Palesztinában szervezett választásokat megnyerő törvényes politikai mozgalomnak minősül, és a palesztin kormány magját képezi – terrorista szervezetnek lehessen tekinteni.
5.
Az ötödik jogalap az indokolási kötelezettség Tanács általi megsértésén alapul.
6.
A hatodik jogalap a felperes védelemhez való jogának, valamint az eljárás nemzeti szakaszában a hatékony bírói jogvédelemhez való jogának a megsértésén alapul.
7.
A hetedik jogalap a tulajdonhoz való jog megsértésén alapul, amennyiben a felperes pénzeszközeinek a befagyasztása a tulajdonhoz való joga igazolatlan megsértésének minősül.
(1) A terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i tanácsi közös álláspont (HL L 344., 93. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 217. o.).
Full & Egal Universal Law Academy