5.10.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 328/11
2015. július 2-án benyújtott kereset – Allergopharma kontra Bizottság
(T-354/15. sz. ügy)
(2015/C 328/10)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Allergopharma GmbH & Co. KG (Reinbek, Németország) (képviselők: T. Müller-Ibold és F.-C. Laprévote ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a pénzügyi nehézségekkel küzdő német gyógyszeripari vállalatok számára a kötelező gyártói engedmények alóli mentesítés révén nyújtott állami támogatás (SA.34881 (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2012/CP)) engedélyezéséről szóló 2015. március 27-i bizottsági határozatot;
—
az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap: a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás (1) figyelmen kívül hagyása miatti téves jogalkalmazás, valamint a Szerződésnek, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a bizalomvédelem elvének megsértése
—
Az első jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem általános elvét, és tévesen alkalmazza a jogot, mivel meg nem engedhető módon eltér a kötelező megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatástól, noha ilyen eltérést az iránymutatás nem irányoz elő. Azon indokolás, miszerint a mentesítések nem arra irányulnak, hogy mesterségesen a piacon tartsanak nem hatékony vállalkozásokat, téves, mivel az indokolás i. különbséget tesz hatékony és nem hatékony vállalkozások között, noha az iránymutatás ezt nem teszi, és ii. a „hatékonyságnak” az indokolás alapjául szolgáló Bizottság általi felfogása összeegyeztethetetlen a támogatásokra vonatkozó jog alapelveivel.
2.
A második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazás, ténybeli hibák és nyilvánvaló mérlegelési hibák
—
A második jogalap azon alapul, hogy a végzés, még azon előfeltevés esetén is, hogy a Bizottság a mentesítéseket vizsgálhatja közvetlenül az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján, számos tekintetben tévesen alkalmazza a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibákat tartalmaz, mivel nem határozza meg egyértelműen a támogatások célját, és ezáltal nem fejti ki azt, hogy a támogatások miért szükségesek a cél eléréséhez. A felperes szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyta különösen, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott, engedélyezett működési támogatások az ítélkezési gyakorlat értelmében főszabály szerint nem alkalmasak közérdekű célok elérésére, és hogy a mentesítések semmilyen ösztönző hatással nem bírnak.
3.
A harmadik jogalap: lényeges eljárási garanciáknak, valamint a meghallgatáshoz való jognak a megsértése
—
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat – a meghallgatáshoz való jogot és a 659/1999/EK rendelet (2) 6. cikkének (1) bekezdését megsértve – messze túllép az eljárást megindító határozatban felvetett kérdések tisztázásán. Egyrészt a megtámadott határozat arra a megállapításra jut, hogy nem megfelelő a támogatásokat a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján vizsgálni, miközben az eljárást megindító határozat azt hangsúlyozza, hogy az iránymutatás „a támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének egyetlen jogi alapja”. Másrészt a megtámadott határozat arra az eredményre jut, hogy kivételesen megfelelő, ha a támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálatára közvetlenül az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján kerül sor, noha az eljárást megindító határozat e lehetőségre egyáltalán nem utal. Ez megfosztotta a felperest annak lehetőségétől, hogy ezen, a Bizottság számára végül is döntő jelentőségű kérdésekkel kapcsolatosan állást foglaljon.
4.
A negyedik jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése
—
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat indokolása súlyosan hiányos, mivel a Bizottság számos kérdést illetően nem fejtett ki elfogadható megfontolásokat. Különösen a következőket illetően hiányzik az elfogadható indokolás i. az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szereplő, kivételt tartalmazó rendelkezés alkalmazása, és ii. azon rendkívüli körülmények, amelyek a jelen ügyben indokolják a működési támogatások engedélyezését.
(1) A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL 2004. C 244., 2. o.).
(2) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).
Full & Egal Universal Law Academy