12.10.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 337/14
2015. július 6-án benyújtott kereset – Ausztria kontra Bizottság
(T-356/15. sz. ügy)
(2015/C 337/17)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Osztrák Köztársaság (képviselők: C. Pesendorfer és H. Kristoferitsch ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára végrehajtani tervezett SA.34947 (2013/C) (korábbi 2013/N) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 8-i 2015/658/EU európai bizottsági határozatot (az értesítés a C(2014) 7142. számú dokumentummal történt) (HL 2015. L 109., 44. o.);
—
a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása – a piac téves meghatározása és a piaci hiányosságok hibás feltételezése
A felperes azzal érvel, hogy a Bizottság a tervezett támogatást az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján jogellenesen engedélyezte, mivel tévesen indul ki egy külön nukleárisenergia-piac fennállásából, és – szintén tévesen – azt feltételezi, hogy e piacot piaci hiányosságok jellemzik.
2.
Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának megsértése – az atomerőmű „új technológiaként” való téves megítélése
E tekintetben a felperes előadja, hogy a határozat azért is semmis, mert a Bizottság tévesen hivatkozik arra, hogy a szóban forgó technológia esetén újszerű technológiáról van szó.
3.
Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása – beruházási támogatás téves feltételezése
A harmadik jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság tévesen feltételezi, hogy a tervezett intézkedések esetén tisztán beruházási támogatásról van szó; valójában azonban a támogatás messze meghaladja a tisztán beruházási támogatást, és – az uniós bíróság ítélkezési gyakorlata szerint megengedhetetlen – működési támogatást jelent.
4.
Negyedik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása – közérdekű cél fennállásának hiánya
A felperes e tekintetben előadja, hogy a megtámadott határozat azért is semmis, mert – a Bizottság álláspontjával ellentétben – nem áll fenn az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a támogatás engedélyezéséhez szükséges közérdek.
5.
Ötödik jogalap: a támogatás elégtelen meghatározása
Az Osztrák Köztársaság ezenkívül arra is alapítja a keresetét, hogy a Bizottság teljesen elégtelenül határozta meg a támogatást.
6.
Hatodik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása – az intézkedések megfelelőségének hiánya
A Bizottság által a támogatás megfelelőségével kapcsolatban kifejtett megfontolások a felperes szerint nem helyesek és nem is érthetők, és a határozat emiatt is semmis.
7.
Hetedik jogalap: a közbeszerzési eljárással kapcsolatos alapvető követelmények megsértése
A felperes e jogalap keretében úgy érvel, hogy a támogatást azért sem lehetett volna engedélyezni, mivel az Egyesült Királyság nem folytatott le nyilvános közbeszerzési eljárást, és megsértette az egyenlő bánásmód és az átláthatóság uniós jogi követelményeit.
8.
Nyolcadik jogalap: a kezességvállalásról szóló közlemény megsértése (1)
E tekintetben a felperes azt kifogásolja, hogy az állami támogatás részeként engedélyezett állami garanciát nem a kezességvállalásról szóló közlemény kritériumai alapján vizsgálták meg.
9.
Kilencedik jogalap: az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése
A Bizottság továbbá – éspedig többször és igen súlyosan – megsértette az indokolási kötelezettségét.
10.
Tizedik jogalap: a meghallgatáshoz való jog megsértése
Végül a felperes a meghallgatáshoz való jog megsértését is kifogásolja.
(1) Az [EK] 87. és [EK] 88. cikknek a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL 2008. C 155., 10. o.).
Full & Egal Universal Law Academy