12.10.2015
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 337/22
2015. július 15-én benyújtott kereset – Greenpeace Energy és társai kontra Bizottság
(T-382/15. sz. ügy)
(2015/C 337/23)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: Greenpeace Energy eG (Hamburg, Németország), oekostrom AG für Energieerzeugung und -handel (Bécs, Ausztria), Stadtwerke Aalen GmbH (Aalen, Németország), Stadtwerke Bietigheim-Bissingen GmbH (Bietigheim-Bissingen, Németország), Stadtwerke Schwäbisch Hall GmbH (Schwäbisch Hall, Németország), Stadtwerke Tübingen GmbH (Tübingen, Németország), Stadtwerke Mühlacker GmbH (Mühlacker, Németország), Energieversorgung Filstal GmbH & Co KG (Göppingen, Németország), Stadtwerke Mainz AG (Mainz, Németország), Stadtwerke Bochum Holding GmbH (Bochum, Németország) (képviselők: D. Fouquet és J. Nysten ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak az EUMSZ 263. cikk (1) bekezdésével összefüggésben az EUMSZ 263. cikk (4) bekezdése alapján benyújtott keresetet;
—
semmisítse meg az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára végrehajtani tervezett SA.34947 (2013/C) (korábbi 2013/N) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 8-i 2015/658/EU bizottsági határozatot;
—
az alperest kötelezze az eljárással kapcsolatos valamennyi költség viselésére, ideértve az ügyvédi és utazási költségeket is.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.
1.
Első jogalap: közérdek feltételezése miatt az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása
A felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság a vizsgálat során az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja, valamint a 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint betartandó kritériumokat összemossa, és ezáltal e rendelkezéseket tévesen alkalmazza. A Bizottság továbbá megállapítja az atomenergia támogatásához fűződő közös érdeket, amely érdek márpedig nem áll fenn. A Bizottság az ellátás biztonságához fűződő közös érdeket is feltételez, amely az EUMSZ 194. cikk szerint ugyan valóban az Unió egyik célkitűzése az energia területén, e célt azonban a szóban forgó atomerőmű építése és üzemeltetése nem tudja szolgálni.
2.
Második jogalap: a piaci hiányosságok feltételezése révén az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása
E tekintetben a felperesek előadják, hogy a Bizottság tévesen állapít meg piaci hiányosságot amiatt, hogy az atomerőmű a pénzpiacokon állítólag nem finanszírozható, miközben ugyanakkor elhanyagolja azt a körülményt, hogy más atomerőművek, köztük azok is, amelyek ugyanezen technológiát alkalmazzák, hasonló állami támogatások nélkül is működőképesek. A Bizottság a felperesek szerint akkor is téved, amikor azt állítja, hogy egy politikai döntés piaci hiányosságot jelenthet.
3.
Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának azáltal való téves alkalmazása, hogy a bejelentett „Contract for Difference” intézkedést hibásan minősítették beruházási támogatásnak – hibás vizsgálati mérce alkalmazása
A harmadik jogalap keretében a felperesek előadják, hogy mind a működési támogatások, mind pedig a beruházási támogatások, illetve a két eszköz közötti különbség is jogilag kellően világosan meg van fogalmazva. A Bizottság a beruházási támogatással való egyenértékűség állításával új kategóriát hoz létre, következésképpen téves vizsgálati mércét alkalmaz.
4.
Negyedik jogalap: a támogatási csomag megfelelőségének és ösztönző hatásának feltételezése miatt az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása
A felperesek e tekintetben arra hivatkoznak, hogy a Bizottság az ellátás biztonságának állítólagos céljára tekintettel nem vizsgálja meg megfelelően az atomerőmű építésének és működtetésének alternatíváit. A Bizottság ezenkívül csak felületesen vizsgálja meg, hogy egy vállalkozás hogyan járt volna el támogatás nélkül. A Bizottság ennélfogva tévesen és hiányosan vizsgálja meg a megfelelőséget.
5.
Ötödik jogalap: a támogatási intézkedés által okozott versenytorzítások alábecsülése, illetve a támogatási csomag pozitív hatásainak túlbecsülése miatt az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának téves alkalmazása
A felperesek azt is kifogásolják, hogy a Bizottság tévesen állapítja meg, hogy a versenytorzítások elhanyagolhatók. A felperesek előadják, hogy a szakvélemények szerint a piaci árakra gyakorolt hatás meghaladja a Bizottság által feltételezett hatást, így az információkat feltehetően elhanyagolták, illetve tévesen értelmezték.
6.
Hatodik jogalap: a 2009/72/EK irányelv (1) 8. cikkének, illetve a 2004/17/EK irányelvnek (2) és a 2004/18/EK irányelvnek (3) a megsértése, mivel a támogatási csomagot pályázati felhívás vagy azzal egyenértékű eljárás kiírása nélkül engedélyezték
E tekintetben a felperesek előadják különösen, hogy a Bizottság tévesen és az eddigi határozathozatali gyakorlatával ellentétben abból indul ki, hogy a közbeszerzési jogi rendelkezések a jelen ügyben nem alkalmazhatók. Ezáltal a Bizottság mérlegelési jogkörével visszaélve tévesen értékeli a tényállást, és figyelmen kívül hagyja a számos más projekttel való összehasonlíthatóságot. A Bizottság akkor is visszaél mérlegelési jogkörével, amikor a brit kormány részvételi felhívását pályázati felhívással egyenértékű eljárásnak tekinti.
7.
Hetedik jogalap: indokolatlanul inkoherens eljárás miatt az indokolási kötelezettség szigorú követelményeinek és a helyes hivatali magatartás kódexének megsértése
A felperesek e jogalap keretében lényegében azzal érvelnek, hogy a Bizottság többször is ellentmond saját határozathozatali gyakorlatának, anélkül hogy ezt meggyőzően megindokolná.
8.
Nyolcadik jogalap: az indokolási kötelezettség általános figyelmen kívül hagyása miatt az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének és a helyes hivatali magatartás kódexének megsértése
E tekintetben a felperesek azt kifogásolják, hogy a Bizottság tévesen írja le a támogatási intézkedések módszertanát, mivel nem működési támogatást, hanem inkább beruházási támogatást feltételez, és mivel általában összekeveri a különböző elemeket. A Bizottság nem határozza meg a támogatási intézkedések teljes összegét, és egy lehetséges halmozást elégtelennek tart. A közérdek, illetve a piaci hiányosságok és a megfelelőség feltételezésének indokolása a felperesek szerint összességében nem felel meg az indokolásokkal kapcsolatban támasztott követelményeknek.
(1) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 55. o.).
(2) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.).
(3) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).
Full & Egal Universal Law Academy