EUR-Lex -  62015TN0436 - HU

5.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/20

2015. augusztus 4-én benyújtott kereset – Consorzio Vivaisti viticoli pugliesi és Negro kontra Bizottság

(T-436/15. sz. ügy)

(2015/C 328/21)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Consorzio Vivaisti viticoli pugliesi (Otranto, Olaszország) és Negro Daniele (Otranto) (képviselők: V. Pellegrino és A. Micolani ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

előzetesen függessze fel az intézkedés végrehajtását az EUMSZ 278. cikk értelmében a felperesek érdekeinek korlátain belül;

—

állapítsa meg és mondja ki a 2015/5789 bizottsági végrehajtási határozat, és különösen annak 9. cikke és I. melléklete jogellenességét abban a részében, amelyben a Vitis fajt az Xylella fastidiosa európai és nem európai izolátumaira fogékony növények közé sorolja, és ezért megtiltja annak „az Unión belüli, a körülhatárolt területeken belüli szállítás[át] vagy a körülhatárolt területekről való kiszállítás[át]”, következésképpen semmisítse meg a határozatot a felperesek érdekeinek korlátain belül;

—

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére;

—

kötelezze az alperest minden olyan intézkedésre, amelyet szükségesnek tart, beleértve a további vizsgálatokat, az EFSA igénybevételével is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek az arányosság elvének, valamint az EUSZ 5. cikk és az EUMSZ 296. cikk megsértésére, a lényeges eljárási szabályoknak hiányos és/vagy téves indokolás formájában történő megsértésére, valamint a ténybeli és jogi elemek miatti hatáskörrel való visszaélésre, illetve hiányos vizsgálatra és nyilvánvaló ellenmondásosságra hivatkoznak.

A felperesek azt állítják, hogy a kereset alapját a CNR di Bari kutatói által végzett vizsgálatok alkotják, amelyek helyszíni és laboratóriumi megfigyelések, analízisek és kísérletek alapján a következőket igazolják:

—

a Salentón izolált baktérium az alfaj és a törzs tekintetében eltér az Európán kívüli földrészeken a szőlő betegségeiért közismerten felelős baktériumtól;

—

2013-tól a mai napig a Lecce megyében művelt szőlők semmiféle jelét nem mutatták sem a Pierce-kór, sem pedig más patologikus kiszáradás tüneteit;

—

ugyanezen időszakban, ugyanezen szőlőkben nem találták a baktérium nyomait, sem a szomszédos területeken, sem pedig a fertőzött olajfákkal közvetlenül érintkező területeken;

—

a szőlőn végzett laboratóriumi kísérletek (fertőző anyag által és/vagy a hordozóanyaggal kontaktusban) kivétel nélkül negatív eredménnyel jártak, a fertőzés kifejlődése és a baktérium tünetmentes formában való jelenléte tekintetében is.

Ily módon a szőlőnek a meghatározott növények közé sorolása a felperesek szerint azért jogellenes, mert nem veszi figyelembe a vizsgálatok eredményét, amelyekből az következik, hogy a szőlő bizonyos mértékben immunis a fertőzött területeken elterjedt baktériummal szemben.

Az intézkedés ellentmondásos is, tekintve, hogy az EFSA első, 2013. november 26-i véleményét követően – amelyben elismerte, hogy csekély ismeretekkel rendelkezik a Salentón megjelent Xylella fastidiosa törzzsel kapcsolatban – a Bizottság előző, 2014. évi 87. és 497. sz. határozataiban nem sorolta a szőlőt a fogékony növények közé, míg később meglepetésszerűen megtette azt, megtiltva szállítását, jóllehet azt megelőzően, hogy részletesebb tanulmányokat szerzett volna be magától az EFSÁ-tól és az olasz hatóságoktól, amely tanulmányok bebizonyították, hogy a szőlő immunis a Salentón izolált baktériummal szemben.

Full & Egal Universal Law Academy