15.2.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 59/24
A Közszolgálati Törvényszék F-21/15. sz., Wanègue kontra Régiók Bizottsága ügyben 2015. szeptember 15-én hozott végzése ellen Patrick Wanègue által 2015. november 26-án benyújtott fellebbezés
(T-682/15. P. sz. ügy)
(2016/C 059/27)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Patrick Wanègue (Dilbeek, Belgium) (képviselő: M.-A. Lucas ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Unió Régiók Bizottsága
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
helyezze hatályon kívül az F-21/15. sz. ügyben 2015. szeptember 15-én hozott végzést, amelyben a Közszolgálati Törvényszék (második tanács) részben mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant, részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasította a felperes által a Régiók Bizottságával szemben 2015. február 5-én benyújtott keresetet;
—
határozzon a keresetről és adjon helyt a felperes keresetében foglalt kérelmeknek,
—
a Régiók Bizottságát kötelezze a két eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 51. cikke 1. § -ának és 53. cikke 1. § -ának, valamint a felek eljárás során való egyenlősége elvének megsértésére alapított jogalap, mivel az ellenkérelem benyújtására biztosított kéthónapos határidőt – amely a távolságra tekintettel járó tíznapos határidővel meghosszabbodik – a keresetlevél kijavításának, nem pedig a keresetlevél kézbesítésétől számították, így a Régiók Bizottsága ellenkérelmét az eljárás aktájába helyezték, noha határidőn túl érkezett; a Közszolgálati Törvényszék ezen ellenkérelem és az eljárási szabályzat 81. cikke alapján utasította el végzéssel a keresetet; és a felperest megfosztották azon lehetőségtől, hogy az eljárási szabályzat 121. cikke alapján mulasztási ítélet meghozatalát kérje.
2.
A második jogalap a következőkön alapul: az indokolási kötelezettség és azon elv megsértése, hogy az európai uniós jog rendelkezéseit az összefüggéseit figyelembe véve kell értelmezni, mivel a Közszolgálati Törvényszék a végzése 64–70. pontjában az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 56. cikkét úgy értelmezte, hogy nem vette figyelembe sem az 55. cikkét, sem a Régiók Bizottságának e rendelkezés alapján meghozott határozatait, és nem válaszolt azon érvekre, amelyeket a felperes e rendelkezésekre alapított; valamint téves jogalkalmazás annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék az előzőekre tekintettel megsértette a személyzeti szabályzat 55. és 56. cikke, VI. melléklete 3. cikkének, valamint az egyes, rendszeres túlmunkára kötelezett, C és D besorolási osztályba tartozó tisztviselők által végzett túlmunkáért járó átalányjuttatás megítélésének szabályairól szóló 048/03. sz. határozat (a továbbiakban: 48/03. sz. határozat) 2. és 4. cikkét terjedelmét és célját.
3.
A harmadik jogalap a következőkön alapul: a személyzeti szabályzati rendelkezések Európai Alapjogi Chartának megfelelő értelmezésére és a Charta 31. cikkének a 48/03. sz. határozatnak megfelelő értelmezésére vonatkozó elv megsértése; az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettség és az eljárási iratok hitelességének megsértése annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a végzése 71–74. pontjában nem vette figyelembe a 48/03. határozat 6. cikkét a Charta 31. cikke (2) bekezdésének értelmezésekor, nem válaszolt jogilag megkövetelt módon a felperes e rendelkezésekre alapított érvelésére, és tévesen ítélte meg a kereset tárgyát és indokát.
4.
A negyedik jogalap a következőkön alapul: az eljárási iratok hitelességének és azon elv megsértése, amely szerint a keresetet a megtámadott aktus elfogadásának idején fennálló körülmények alapján kell elbírálni, mivel a Közszolgálati Törvényszék a végzése 77. pontjában megállapította, hogy a felperes az egyenlő bánásmód elvével kapcsolatos érvelését a vitatott határozat következményeire alapította, és azt mindenesetre e következmények alapján elutasította; valamint az indokolási kötelezettség megsértése; továbbá azon elv megsértése, hogy a személyzeti szabályzati rendelkezéseket az egyenlőség elvének megfelelően kell értelmezni; és az egyenlőség elvének megsértése, annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a végzése 77. és 78–80. pontjában nem válaszolt a jogilag megkövetelt módon a felperes érvelésére.
5.
Az ötödik jogalap a következőkön alapul: egyrészt az eljárási iratok hitelességének és a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 50. cikke 1. § -a e) pontjának megsértése annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a végzése 82. pontjában megállapította, hogy a felperes által hivatkozott jogellenességi kifogást nem támasztotta alá semmilyen, e rendelkezésben megkövetelt érvelés, és így az nyilvánvalóan elfogadhatatlan, másrészt ebből következően az első fokon hozott végzés 54–57. pontjának jogellenessége.
Full & Egal Universal Law Academy