15.2.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 59/27
A Közszolgálati Törvényszék F-688/15. sz., Schönberger kontra Számvevőszék ügyben 2015. szeptember 30-án hozott ítélete ellen Peter Schönberger által 2015. november 28-án benyújtott fellebbezés
(T-688/15. P. sz. ügy)
(2016/C 059/29)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Peter Schönberger (lakóhelye: Luxembourg, Luxemburg) (képviselő: O. Mader ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Számvevőszéke
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
helyezze hatályon kívül megtámadott határozatot;
—
adjon helyt az elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmeknek.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a jelen fellebbezésével a 2015. szeptember 30-i Schönberger kontra Számvevőszék végzés (F-14/12 RENV, EBHT-KSZ, EU:F:2015:112) hatályon kívül helyezését kéri.
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező hét jogalapra hivatkozik.
1.
Első fellebbezési jogalap: a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 81. cikkének helytelen alkalmazása
A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék jogellenesen alkalmazta az eljárási szabályzatának 81. cikkét, és ezáltal megsértette a meghallgatáshoz- és a tisztességes eljáráshoz való jogát.
2.
Második fellebbezési jogalap: az indokolás megváltoztatása az elkésetten előterjesztett érvek figyelembevétele útján
A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék jogellenesen változtatta meg az indokolást, mivel az alperes által elkésetten előterjesztett érveket vett alapul.
3.
Harmadik fellebbezési jogalap: a tények elferdítése
A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék elferdítette a Számvevőszék által kifejtett álláspontot, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a megtámadott végzésben kijelentette, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a fellebbező és a többi előléptetésre jogosult tisztviselő érdemeinek összehasonlítása nem a fellebbező előléptetését eredményezte volna, jóllehet a Számvevőszék pusztán azt jelentette ki, hogy a fellebbezőt nem léptetnék elő automatikusan, ha nagyobb számú álláshely állna rendelkezésre.
4.
Negyedik fellebbezési jogalap: előléptetési kritérium helytelen alkalmazása
A fellebbező előterjeszti továbbá, hogy a Közszolgálati Törvényszék az érdemeinek értékelése során jogellenesen alkalmazott a Számvevőszék kritériumait meghaladó, szükségtelenül szigorú előléptetési kritériumot, amely megköveteli annak bizonyítását, hogy a fellebbező egyike volt a legnagyobb érdemekkel rendelkező 53 előléptetésre jogosult tisztviselőnek.
5.
Ötödik fellebbezési jogalap: a viselt felelősség mértékére vonatkozó helytelen összehasonlító értékelés
A fellebbező előterjeszti továbbá, hogy nincs ténybeli megalapozottsága az általa viselt felelősség mértékére vonatkozó Közszolgálati Törvényszék általi értékelésnek, és az tévesen feltételezi, hogy az egységvezetők automatikusan előnyt élveznek.
6.
Hatodik fellebbezési jogalap: az alkalmazandó előléptetési arányszám téves értékelése
A fellebbező ebben a tekintetben azt terjeszti elő, hogy az alkalmazandó előléptetési arányszám kérdése a jogvita lényegét érinti. Ennélfogva ezzel a kérdéssel nem a megengedhetőség vizsgálata keretében kellett volna foglalkozni.
7.
Hetedik fellebbezési jogalap: az egyenlő bánásmód elvének téves alkalmazása
A fellebbező végül arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék helytelenül, és nem az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően alkalmazta az egyenlő bánásmód elvét, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy ezt az alapelvet sérti, ha az intézmények a mérlegelési mozgásterükön túllépve, önkényesen és megkülönböztetően eljárva, az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának rendelkezéseit sértő intézkedéseket fogadnak el.
Full & Egal Universal Law Academy