22.2.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 68/34
2015. december 12-én benyújtott kereset – Klyuyev kontra Tanács
(T-731/15. sz. ügy)
(2016/C 068/44)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Sergiy Klyuyev (Donyeck, Ukrajna) (képviselők: R. Gherson solicitor, B. Kennelly barrister és T. Garner solicitor)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 5-i 2014/119 tanácsi határozat módosításáról szóló, 2015. október 5-i (KKBP) 2015/1781 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2015/1777 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e jogi aktusok a felperesre vonatkoznak; és
—
kötelezze az alperest a felperes költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem határozta meg a megfelelő jogalapot. Az EUSZ 29. cikk a megtámadott határozathoz nem volt megfelelő jogalap, ugyanis a felperessel szemben felhozott kifogás nem olyan egyénként azonosította őt, aki aláásta a jogállamságot vagy az emberi jogokat Ukrajnában (az EUSZ 21. cikk (2) bekezdése, valamint az EUSZ 23. cikk értelmében). Mivel a határozat érvénytelen volt, a Tanács a megtámadott rendelet elfogadása érdekében nem hivatkozhatott az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésére. A korlátozó intézkedések elfogadásának idején a felperest bírósági eljárások keretében nem vádolták azzal, hogy tevékenységei azzal a veszéllyel jártak, hogy aláássák a jogállamiságot vagy e tevékenységek emberi jogot sértettek Ukrajnában. A korlátozó intézkedések valójában a jogállamiságnak az ukrán hatóságok által a felperessel való bánásmódjukkal összefüggésben történő megsértésének kedveznek.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát vétett annak megállapításával, hogy a felperes teljesítette a jegyzékbe vételi kritériumot. A főügyészi hivatal által a Tanáccsal közölt állítások túlságosan általánosak, és azokat a felperessel szembeni egyetlen bírósági eljárással kapcsolatos egyetlen (még kevésbé „konkrét”) bizonyíték sem támasztja alá. A felperes az állítások hibáit a korlátozó intézkedések elfogadása előtt hangsúlyozta, valamint hogy a Tanács a válaszokat és a szükséges bizonyítékokat az ukrán hatóságoktól nem kapta meg. A Tanács tévedett abban, hogy az állításokat első ránézésre elfogadta, különösen mivel Ukrajnában nem létezik olyan bírósági eljárás, amely megfelel az európai követelményeknek.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a felperes védelemhez való jogát és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. Az ismételt jegyzékbe vétellel kapcsolatos ügyekben a Tanácsra jelentősebb kötelezettség hárul a megkereső hatóságok teljeskörű vizsgálatát illetően, valamint hogy erről tájékoztassa a jegyzékbe vett személyt. Ezt a kötelezettséget ebben az eljárásban megsértették.
4.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem biztosított a felperes számára elegendő indokolást a jegyzékbe vételét illetően. Ezeket a közölt indokokat nem részletezték és pontosították kellően.
5.
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Tanács súlyosan megsértette a felperes tulajdonhoz és jóhírnévhez való alapvető jogait. A korlátozó intézkedéseket olyan megfelelő garanciák nélkül fogadták el, amelyek lehetővé teszik a felperes számára álláspontjának a Tanács előtti tényleges ismertetését. A korlátozó intézkedések nem korlátozódnak bármely olyan konkrét tulajdonra, amely állítólagosan a hűtlenül kezelt állami pénzeszközöket képviseli, sőt még az állítólagosan hűtlenül kezelt pénzeszközök összegére sem.
6.
A hatodik jogalap azon alapul, hogy annyiban, amennyiben a Tanács helyesen állapította meg, hogy a jegyzékbe vételi kritériumok kiterjedhetnek a bírósági eljárásokhoz nem kapcsolódó bármely nyomozásra, a kritériumok aránytalanok és jogellenesek.
Full & Egal Universal Law Academy