15.2.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 59/44
2015. december 21-én benyújtott kereset – Vinnolit kontra Bizottság
(T-743/15. sz. ügy)
(2016/C 059/51)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Vinnolit GmbH & Co. KG (Ismaning, Németország) (képviselő: M. Geipel ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) számú állami támogatásról (végrehajtotta Németország a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és az energiaigényes vállalkozások támogatása érdekében) szóló, 2014. november 25-i 2015/1585/EU európai bizottsági határozatot, különösen az 1. és 3. cikkben az EEG 2012 szerinti különös ellentételezési szabályozás támogatásnak való minősítését, és a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségének megállapítását, valamint a 2., 6. és 7. cikkben foglalt, a 2013-ban és 2014-ben nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett vállalkozásoktól való részbeni visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettséget;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk értelmében vett támogatás hiánya
A felperes azzal érvel, hogy a törvényben a megújuló energiaforrások elsőbbsége érdekében előírt EEG-pótdíjnak az energiaigényes vállalkozások esetében való csökkentése egy polgári jogi ellentételezési mechanizmus módosítását jelenti. Nem kerül sor állami forrásokból vagy az állam által ellenőrzött forrásokból történő előnynyújtásra.
2.
Második jogalap: mindenesetre új támogatás hiánya
A felperes továbbá azzal érvel, hogy az EEG-pótdíjnak az energiaigényes vállalkozások esetében való csökkentése nem minősül az EUMSZ 108. cikk értelmében vett új támogatásnak, mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságban a megújuló energiaforrások támogatását célzó finanszírozási mechanizmust a múltban a Bizottság a támogatásokra vonatkozó joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította, és azt mostanáig nem módosították jelentősen.
3.
Harmadik jogalap: a bizalomvédelem elvének megsértése
A felperes e tekintetben előadja, hogy a Bizottság a határozatával megsértette az érintett vállalkozások jogos bizalmát, mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságban a megújuló energiaforrások támogatását célzó finanszírozási mechanizmust a múltban a Bizottság a támogatásokra vonatkozó joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította, és azt mostanáig nem módosították jelentősen.
4.
Negyedik jogalap: az alperes hatáskörének hiánya
Végül a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság a határozatával túllépte a ráruházott hatáskört, mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságot az elsődleges és a másodlagos jog alapján a megújuló energiaforrások támogatásának kialakítása során megillető mérlegelési mozgásteret meg nem engedett módon korlátozta.
Full & Egal Universal Law Academy