18.12.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 437/6
A Bíróság (ötödik tanács) 2017. október 26-i ítélete (a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Argenta Spaarbank NV kontra Belgische Staat
(C-39/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Társasági adó - 90/435/EGK irányelv - Az 1. cikk (2) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése - Különböző tagállamok anyavállalatai és leányvállalatai - Közös adórendszer - Az anyavállalat adóköteles nyereségének a levonhatósága - A leányvállalatok által felosztott nyereség kettős adóztatásának a megszüntetésére irányuló nemzeti rendelkezések - A hitelkamatok és az osztalékfizetés alapjául szolgáló részesedés finanszírozása közötti kapcsolat fennállása figyelembevételének a hiánya))
(2017/C 437/08)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen
Az alapeljárás felei
Felperes: Argenta Spaarbank NV
Alperes: Belgische Staat
Rendelkező rész
1)
A különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint az 1992. április 10-i királyi rendelettel egységes szerkezetbe foglalt és az 1992. június 12-i törvénnyel megerősített, code des impôts sur les revenus 1992 (a jövedelemadóról szóló 1992. évi törvénykönyv) 198. cikkének 10o pontja, amelynek értelmében az anyavállalat által fizetett hitelkamatok nem vonhatók le ezen anyavállalat adóköteles nyereségéből azon osztalékok összegével megegyező összegig, amelyek már adólevonásban részesülnek, és amelyek az említett anyavállalat által a leányvállalatokban kevesebb mint egy éve fenntartott tőkerészesedésből származnak, még ha e kamatok nincsenek is összefüggésben e részesedések finanszírozásával.
2)
A 90/435 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem hatalmazza fel a tagállamokat arra, hogy olyan nemzeti rendelkezést alkalmazzanak, mint az 1992. április 10-i királyi rendelettel egységes szerkezetbe foglalt és az 1992. június 12-i törvénnyel megerősített, a jövedelemadóról szóló 1992. évi törvénykönyv 198. cikkének 10o pontja, mivel az túlmegy azon a mértéken, amely szükséges a csalás és a visszaélés megakadályozásához.
(1) HL C 136., 2016.4.18.