18.7.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 260/13
A Bíróság (negyedik tanács) 2016. május 24-i ítélete (a Rechtbank Amsterdam [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Paweł Dworzecki ellen kiadott európai elfogatóparancs
(C-108/16. PPU. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - 2002/584/IB kerethatározat - Európai elfogatóparancs - A 4a. cikk (1) bekezdése - A tagállamok közötti átadási eljárások - Végrehajtási feltételek - A végrehajtás megtagadásának mérlegelhető okai - Kivételek - Kötelező végrehajtás - A terhelt távollétében kiszabott büntetés - A „személyes idézés” és a „más módon történő hivatalos tájékoztatás” fogalma - Az uniós jog önálló fogalmai))
(2016/C 260/16)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank Amsterdam
Az alapeljárásban részt vevő fél
Paweł Dworzecki
Rendelkező rész
1)
A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 4a. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő „személyesen idézték”, és „más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott a szóban forgó tárgyalás kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett” kifejezések az uniós jog önálló fogalmai, és azokat az egész Európai Unióban egységesen kell értelmezni.
2)
A 2009. február 26-i 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 kerethatározat 4a. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben kimondott feltételeket önmagában nem elégíti ki az olyan idézés, mint az alapügy tárgyát képező, amelyet nem közvetlenül az érintettnek, hanem az ő címére, egy, vele egy háztartásban élő felnőtt személynek kézbesítettek, aki vállalta annak a keresett személy részére való átadását, ugyanakkor az európai elfogatóparancs nem teszi lehetővé annak a meghatározását, hogy e nagykorú személy ténylegesen átadta-e az érintettnek ezt az idézést, és ha igen, mikor.
(1) HL C 156., 2016.5.2.