11.12.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 424/4
A Bíróság (nagytanács) 2017. október 17-i ítélete (a Riigikohus [Észtország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Bolagsupplysningen OÜ, Ingrid Ilsjan kontra Svensk Handel AB
(C-194/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 1215/2012/EU rendelet - A 7. cikk (2) bekezdése - A jogellenes károkozásra vagy a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményre vonatkozó különös joghatóság - Valamely jogi személy jogainak a rá vonatkozó valótlan állításoknak az interneten történő közzététele és az őt érintő hozzászólások eltávolításának elmulasztása révén történő állítólagos megsértése - A kár bekövetkezésének helye - E személy érdekeinek központja))
(2017/C 424/05)
Az eljárás nyelve: észt
A kérdést előterjesztő bíróság
Riigikohus
Az alapeljárás felei
Felperesek: Bolagsupplysningen OÜ, Ingrid Ilsjan
Alperes: Svensk Handel AB
Rendelkező rész
1)
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy az a jogi személy, amelynek a személyiségi jogait állítólagosan megsértették a rá vonatkozó valótlan állításoknak az interneten történő közzététele és az őt érintő hozzászólások eltávolításának elmulasztása révén, az állítások helyreigazítása, a hozzászólások eltávolítására való kötelezés és a valótlan állítások interneten történő közzétételével okozott vagyoni kár megtérítése iránt keresetet indíthat az általa elszenvedett teljes kár tekintetében azon tagállam bíróságai előtt, ahol érdekeinek központja található.
Ha az érintett jogi személy tevékenységeinek legnagyobb részét a létesítő okirata szerinti székhelye tagállamától eltérő tagállamban végzi, e személy a jogsértés feltételezett elkövetőjétől a kár bekövetkezésének helye alapján e tagállamban követelheti a teljes kár megtérítését.
2)
Az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy az a személy, aki azt állítja, hogy személyhez fűződő jogait valótlan állítások interneten történő közzététele és a rá vonatkozó hozzászólások törlésének elmulasztása révén megsértették, nem nyújthat be keresetet ezen állítások helyesbítése és az említett hozzászólások törlése iránt minden olyan tagállam bíróságai előtt, amelynek a területén az interneten közzétett információk hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak.
(1) HL C 211., 2016.6.13.