3.12.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 436/4
A Bíróság (második tanács) 2018. október 4-i ítélete (az Administrativen sad Szófia-grad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Ahmedbekov kontra Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
(C-652/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Közös menekültügyi és kiegészítő védelem nyújtására vonatkozó politika - A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére vonatkozó szabályok - 2011/95/EU irányelv - 3., 4., 10. és 23. cikk - Ugyanazon család tagjai által külön benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek - Egyedi értékelés - Az egyik családtagot fenyegető veszélynek egy másik családtag kérelmének egyedi értékelése során való figyelembevétele - A tagállamok által a menedékjognak vagy a kiegészítő védelemnek a nemzetközi védelemben részesülő személy családtagjaira történő kiterjesztése céljából bevezethető vagy fenntartható, kedvezőbb szabályok - Az üldöztetési okok értékelése - Egy azerbajdzsáni állampolgár részvétele az országa elleni keresetnek az Emberi Jogok Európai Bíróságához való benyújtásában - Közös eljárási szabályok - 2013/32/EU irányelv - 46. cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog - Teljes körű és ex nunc vizsgálat - Az eljáró hatóság előtt elhallgatott, azonban az e hatóság által hozott határozattal szemben indított kereset keretében felhozott üldöztetési okok vagy tények))
(2018/C 436/04)
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Administrativen sad Szófia-grad
Az alapeljárás felei
Felperesek: Nigyar Rauf Kaza Ahmedbekova, Rauf Emin Ogla Ahmedbekov
Alperes: Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
Rendelkező rész
1)
A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem egyedi értékelése keretében figyelembe kell venni a kérelmező valamely családtagját érintő üldöztetés és súlyos sérelem veszélyét annak meghatározása érdekében, hogy ez utóbbi kérelmező az említett, veszélyben lévő személlyel fennálló családi kapcsolata miatt maga is ki van-e téve ilyen veszélyeknek.
2)
A 2011/95 irányelvet és a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azok nem zárják ki, hogy az ugyanazon család tagjai által külön benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmekre az esetleges összefüggések kezelésére irányuló intézkedéseket alkalmazzanak, azonban kizárják e kérelmek együttes értékelését. Azt is kizárják, hogy az említett kérelmek valamelyikének értékelését e kérelmek közül egy másiknak a vizsgálatára irányuló eljárás befejezéséig felfüggesszék.
3)
A 2011/95 irányelv 3. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy abban az esetben, ha az ezen irányelvvel bevezetett szabályozás alapján valamely családtag számára elismerik a nemzetközi védelmet, előírják e védelem elismerésének e család más tagjaira való kiterjesztését is, amennyiben e személyekre nem vonatkoznak az ugyanezen irányelv 12. cikkében foglalt kizáró okok, és a helyzetük a család egysége fenntartásának szükségessége folytán összefügg a nemzetközi védelem logikájával.
4)
A 2013/32 irányelv 33. cikke (2) bekezdésének e) pontjában foglalt elfogadhatatlansági ok nem terjed ki az olyan, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló helyzetre, amelyben egy nagykorú személy saját nevében és kiskorú gyermeke nevében olyan nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, amely különösen egy másik személlyel fennálló családi kapcsolaton alapul, aki külön nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet.
5)
Azt, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személy részt vett a származási országa elleni keresetnek az Emberi Jogok Európai Bíróságához való benyújtásában, a 2011/95 irányelv 10. cikke szerinti üldöztetési okok értékelése keretében főszabály szerint nem lehet úgy tekinteni, hogy az bizonyítja e kérelmezőnek az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti „meghatározott társadalmi csoporthoz” való tartozását, hanem azt az említett cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti „politikai meggyőződés” miatti üldöztetési oknak kell tekinteni, ha megalapozott okok léteznek azon félelemre, hogy az e kereset benyújtásában való részvételt az említett ország olyan politikai ellenszegülésként értékeli, amellyel szemben megtorlást alkalmazhat.
6)
A 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdését – az ezen irányelv 40. cikkének (1) bekezdésében foglalt bírósági felülvizsgálatra való hivatkozással összefüggésben – úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi védelmet elutasító határozat elleni keresetet elbíráló bíróság főszabály szerint köteles – „további előterjesztések” címén, és azt követően, hogy kérte ezen előterjesztéseknek az eljáró hatóság általi vizsgálatát – értékelni a nemzetközi védelem elismerésének okait, illetve azokat a tényeket, amelyekre első alkalommal a bírósági felülvizsgálat során hivatkoztak, jóllehet azok az említett elutasító határozat elfogadását, illetve akár a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását megelőzően állítólagosan bekövetkezett eseményekkel vagy fenyegetésekkel kapcsolatosak. E bíróság viszont nem köteles ezen értékelés elvégzésére, ha megállapítja, hogy ezen okokra vagy tényekre a felülvizsgálat késői szakaszában hivatkoztak, vagy azokat nem kellően egyértelmű formában terjesztették elő ahhoz, hogy megfelelő vizsgálat tárgyát képezhessék, vagy pedig ha a tényeket illetően megállapítja, hogy azok nem jelentősek, vagy nem kellően különböznek azon elemektől, amelyekről az eljáró hatóságnak már tudomása lehetett.
(1) HL C 86., 2017.3.20
Full & Egal Universal Law Academy