MICHAL BOBEK
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2017. június 8. ( 1 )
C‑268/16. P. sz. ügy
Binca Seafoods GmbH
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – 834/2007/EK rendelet – Ökológiai termékek termelése és címkézése – A 889/2008/EK rendelet és az 1358/2014/EU végrehajtási rendelet – Eljáráshoz fűződő érdek – A személyes haszon fogalma”
I. Bevezetés
1.
A Binca Seafoods GmbH (a továbbiakban: Binca) pangát – a pásztás farkashal egy fajtáját – importálja Vietnámból. Az 1358/2014/EU rendelet (a továbbiakban: megtámadott rendelet) ( 2 ) utolsóként módosította az „ökológiai” halak termelésére és címkézésére vonatkozó részletes szabályokat.
2.
A megtámadott rendelet olyan különös kivételeket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes halakat „ökológiainak” nevezzenek annak ellenére, hogy nem ökológiai termelési vonatkozásai is vannak (például vadon kifogott ivadékok használata az állomány feltöltésére). A megtámadott rendeletet röviddel azon általános átmeneti időszak lejárta után fogadták el, amely a kivételek széles körét hozta létre: a szokásos termelési módszereket alkalmazó termékek – így a Binca termékei is – akkor is „ökológiainak” minősülhettek, ha ezek a módszerek másként nem is feleltek meg az „ökológiai” termeléssel kapcsolatos követelményeknek.
3.
A Binca a megtámadott rendelet megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be a Törvényszékhez. A Binca Törvényszék előtti keresetének lényege az volt, hogy a megtámadott rendeletben szereplő kivételek hátrányosan megkülönböztető jellegűek. Ennek oka, hogy egyes fajok termelése szempontjából hasznosak voltak, a panga termelése szempontjából azonban nem. Mivel a Binca nem tudott élni e különös kivételek vagy a hamarosan véget érő, általános átmeneti időszak alatti, szélesebb körű kivételek nyújtotta előnyökkel, termékeit a továbbiakban nem tudta „ökológiaiként” címkézni.
4.
A Binca Seafoods kontra Bizottság ügyben 2016. március 11-én hozott végzéssel (T‑94/15, nem tették közzé, EU:T:2016:164) a Törvényszék a Binca megsemmisítés iránti keresetét az eljáráshoz fűződő érdek hiánya miatt elfogadhatatlanság okán elutasította (a továbbiakban: megtámadott végzés). A megtámadott végzésben a Törvényszék megállapította, hogy a Binca keresete az általános átmeneti időszak meghosszabbítására irányult. A Törvényszék szerint, mivel a megsemmisítés iránti kereset nem eredményezheti az átmeneti időszak meghosszabbítását, nem biztosíthatja a Binca által kért előnyt. Így a Binca nem rendelkezett eljáráshoz fűződő érdekkel.
5.
Fellebbezésében a Binca a megtámadott végzés hatályon kívül helyezését és a megtámadott rendelet megsemmisítését is kéri. A megtámadott végzést illetően a Binca fő érve lényegében az, hogy a Törvényszék az eljáráshoz fűződő érdek hiányának megállapításához vezető indokolása elégtelen és/vagy következetlen volt. Így az „eljáráshoz fűződő érdek” fogalma jelen fellebbezés szempontjából központi jelentőséggel bír.
II. Jogi háttér
A. A 834/2007 rendelet
6.
A 834/2007/EK rendelet ( 3 ) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló alaprendelet (a továbbiakban: alaprendelet).
7.
Az alaprendelet 2. cikke a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:
„E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a)
»ökológiai termelés«: a termelési módszereknek az e rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában;
[…]
d)
»gazdasági szereplő«: bármely természetes vagy jogi személy, aki az ellenőrzése alá tartozó ökológiai vállalkozás tekintetében felelős az e rendelet követelményeinek való megfelelésért;
[…]”
8.
Az alaprendelet 15. cikke „A tenyésztett víziállatok tartásának szabályai” címet viseli:
„(1) A mezőgazdasági üzemben folyó termelés 11. cikkben megállapított általános szabályain kívül a tenyésztett víziállatok tartására a következő szabályok alkalmazandók:
a)
a tenyésztett víziállatok származására vonatkozóan:
i.
az ökológiai akvakultúrának ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományból és ökológiai gazdálkodási egységből származó fiatal állomány szaporításán kell alapulnia;
ii.
amennyiben ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományból vagy ökológiai gazdálkodási egységből származó fiatal állomány nem áll rendelkezésre, a nem ökológiai módszerekkel nevelt állatokat külön feltételek mellett be lehet vonni a gazdálkodásba;
[…]
c)
a tenyésztés vonatkozásában:
[…]
iii.
az anyaállománnyal való gazdálkodás, a szaporítás és a juvenilis állomány tenyésztésének fajspecifikus feltételeit meg kell határozni;
[…]
(2) Az e cikkben foglalt termelési szabályok végrehajtásához szükséges intézkedéseket és feltételeket a 37. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”
9.
A IV. cím (23–26. cikk) különböző címkézési követelményeket állapít meg, köztük az „ökológiai” kifejezés használatának korlátozását, kötelező jelöléseket, valamint a logók használatát.
10.
A harmadik országokkal folytatott kereskedelemről szóló VI. cím (32. és 33. cikk) meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az EU‑n kívülről ökológiaiként lehet termékeket behozni. Ezek a feltételek alapvetően az alaprendelet anyagi feltételeinek való megfelelést, vagy azzal egyenértékű biztosítékok nyújtását írják elő.
11.
A 38. cikk felhatalmazza a Bizottságot, hogy az alaprendelet végrehajtásáról részletes szabályokat fogadjon el. A 42. cikk előírja, hogy az alaprendelet 2009. január 1. napjától alkalmazandó.
B. A végrehajtási rendeletek
12.
Az alaprendeletet először a 889/2008/EK rendelet ( 4 ) (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) hajtotta végre. A végrehajtási rendelet kezdetben kizárta hatálya alól az akvakultúrából származó termékeket (1. cikk (2) bekezdésének a) pontja).
13.
A végrehajtási rendeletet később négy alkalommal módosították a 710/2009/EK rendelet ( 5 ) (a továbbiakban: első módosító rendelet), a 1030/2013/EU rendelet ( 6 ) (a továbbiakban: második módosító rendelet), a 1364/2013/EU rendelet ( 7 ) (a továbbiakban: harmadik módosító rendelet), valamint a 1358/2014, vagyis a megtámadott rendelet révén. E módosító rendeletek mindegyikével foglalkozunk alább.
1. Az első módosító rendelet
14.
Az első módosító rendelet kiterjesztette a végrehajtási rendelet hatályát egyes tenyésztett víziállatokra, ( 8 ) és „tenyésztett víziállatok termelése” címmel a II. cím 2a. fejezete alá azokra vonatkozóan különös termelési szabályokat emelt bele a végrehajtási rendeletbe. Az említett fejezet „A nem ökológiai tenyésztett víziállatok származása és kezelése” című 25e. cikke meghatározta azokat a kivételes feltételeket, amelyek alapján a nem ökológiai tenyésztett víziállatok bevonhatók a termelési folyamatba. Egyebek mellett a 25e. cikk (3) bekezdése előírta, hogy nem ökológiai termelésből származó ivadékok esetében a gazdaságba behozott állatokra degresszív arányt alkalmazhassanak, a következőképpen: 2011 végéig 80%, 2013 végéig 50% és 2015 végéig 0% (a továbbiakban: nem ökológiai termelésből származó ivadékok degresszív használatára vonatkozó szabály). A 25e. cikk (4) bekezdése meghatározta azokat a korlátozó feltételeket, amelyek mellett vadon élő víziállat‑ivadékok begyűjtése megengedett. A 25e. cikk eredeti változatában a következőket írta elő:
„(1) Tenyésztési célból, vagy a genetikai állomány javítása érdekében és abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre ökológiai termelésből származó víziállatok, a gazdaságba behozhatók vadon kifogott vagy nem ökológiai termelésből származó állatok is. Ezeket az állatokat tenyésztési célból történő felhasználásukat megelőzően legalább három hónapig ökológiai gazdálkodás szerint kell tartani.
(2) Termelési célból, illetve abban az esetben, ha az ökológiai módszerrel előállított víziállatok ivadékai nem állnak rendelkezésre, a gazdaságba behozhatók nem ökológiai víziállatok ivadékai is. A termelési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmadában ökológiai gazdálkodást kell folytatni.
(3) Nem ökológiai termelésből származó ivadékok esetében a gazdaságba behozott állatok aránya a következő: 2011. december 31‑ig 80%, 2013. december 31‑ig 50%, 2015. december 31‑ig 0%.
(4) Vadon élő víziállat‑ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:
a)
a tavak, zárt rendszerek és tartási rendszerek feltöltésekor természetes módon beáramló halak vagy rákfélék lárvái és ivadékai;
b)
európai angolna esetében, amennyiben a terület rendelkezik engedélyezett angolnagazdálkodási tervvel, és az angolnák mesterséges szaporítása megoldatlan.”
15.
Az első módosító rendelet (9) preambulumbekezdése szerint „[m]ivel a tenyésztett víziállatok ökológiai termelése még csak korai szakaszában tart, nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben ökológiai módszerekkel nevelt anyaállomány. Rendelkezni kell arról, hogy bizonyos feltételekkel felhasználhatók legyenek nem ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományok és ivadékok is.”
16.
Az első módosító rendeletet 2010. július 1‑jétől kellett alkalmazni (2. cikk), de az a végrehajtási rendeletbe beillesztett egy új 95. cikk (11) bekezdését, amely átmeneti rendszert írt elő (a továbbiakban: átmeneti időszak). Az átmeneti időszaknak legkésőbb 2013. július 1‑jén kellett befejeződnie. Lényegében lehetővé tette a meglévő termelőegységeknek, hogy a fenti időpontig folyamatosan a korábbi rendszer alapján működjenek, és bizonyos feltételek mellett megtartsák „ökológiai” státuszukat. Az említett cikk a következőképpen szól:
„(11)
Az illetékes hatóság a 2013. július 1‑ig tartó időszakra engedélyezheti, hogy azok a víziállat‑ és tengerimoszat‑termelő egységek, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt létesültek és a nemzeti szinten elfogadott ökológiai szabályok alapján folytatnak tevékenységet, megtartsák az ökológiai státuszt az e rendeletben foglalt követelményekhez való alkalmazkodás időszakában, feltéve, hogy a víz az ökológiai termelésben nem engedélyezett anyagokkal nem szennyeződik. Ezen intézkedés kedvezményezettjei értesítik az illetékes hatóságot az érintett létesítményekről, halastavakról, ketrecekről és tengerimoszat‑tételekről.”
17.
Az első módosító rendelet 2. cikke azt is meghatározta, hogy a végrehajtási rendelet 2013. július 1‑jétől kellően indokolt esetben tovább módosítható (amit a második és a harmadik rendelet, valamint a megtámadott rendelet később meg is tett).
2. A második módosító rendelet
18.
A második módosító rendelet az átmeneti időszakot 2013. július 1‑jéről 2015. július 1‑jére hosszabbította. Erre a terület komplexitása, valamint amiatt került sor, mert a szabályok módosító javaslatainak megvizsgálásához több időre volt szükség (a (2)–(4) preambulumbekezdés).
19.
A második módosító rendelet nem változtatott a nem ökológiai termelésből származó ivadékok degresszív használatára vonatkozó szabályon (amely a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (3) bekezdésében szerepel).
3. A harmadik módosító rendelet
20.
A harmadik módosító rendelet módosított a nem ökológiai termelésből származó ivadékok degresszív használatára vonatkozó szabályon (amely a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (3) bekezdésében szerepel). Konkrétabban, a 2013. december 31‑i határidőt 2014. december 31‑re változtatta, amely időpontig a nem ökológiai termelésből származó ivadékok legfeljebb 50%‑ának használata volt megengedett. Az említett százalékarányt továbbra is 2015. december 31‑ig kellett 0%‑ra csökkenteni.
21.
A harmadik módosító rendelet nem változtatott a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszakon.
4. A megtámadott rendelet
22.
A megtámadott rendelet a végrehajtási rendelet különböző rendelkezéseit módosította. Egyebek mellett a végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdésének módosításával módosította azokat a helyzeteket, amelyek esetén a vadon élő víziállat‑ivadékok begyűjtése megengedett, hozzáadva az új 25e. cikk (4) bekezdésének c) bekezdését:
„(4) Vadon élő víziállat‑ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:
a)
a tavak, zárt rendszerek és tartási rendszerek feltöltésekor természetes módon beáramló halak vagy rákfélék lárvái és ivadékai;
b)
az európai angolna esete, amennyiben a terület rendelkezik engedélyezett angolnagazdálkodási tervvel, és az angolnák mesterséges szaporítása megoldatlan;
c)
az európai angolnától eltérő fajok vadon élő ivadékainak termelési célú begyűjtése vizes élőhelyeken alkalmazott olyan, hagyományos extenzív akvakultúrás termelésnél, mint a félsós vizű tavak, valamint a töltésekkel és partokkal lezárt árapályos területek és part menti lagúnák, feltéve, hogy:
i.
az utánpótlás olyan gazdálkodási intézkedésekkel összhangban történik, amelyeket a szóban forgó halállományok kezelése terén illetékes hatóság az érintett faj fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében hagyott jóvá, és
ii.
az állatokat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etetik.”
23.
Ezt a módosítást a megtámadott rendelet (3) és (4) preambulumbekezdése a következőképpen indokolja:
„(3)
A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében amennyiben ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományból vagy ökológiai gazdálkodási egységből származó fiatal állomány nem áll rendelkezésre, külön feltételek mellett be lehet vonni a gazdálkodásba a nem ökológiai módszerekkel nevelt állatokat. A 889/2008/EK rendelet különleges korlátozásokat ír elő a vadon kifogott tenyésztett víziállatokra, ezen belül pedig a vadon élő víziállat‑ivadékok begyűjtésére vonatkozóan. Az extenzív halgazdálkodásnak a vizes élőhelyeken alkalmazott egyes hagyományos módszerei, köztük a félsós vizű tavak, illetve a töltésekkel és partokkal lezárt árapályos területek és part menti lagúnák évszázadok óta használatban vannak, és nagy jelentőséggel bírnak a kulturális örökség, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a helyi közösségek gazdasági kilátásai szempontjából. Bizonyos feltételek mellett ezek a módszerek nem befolyásolják az érintett fajok állományának állapotát.
(4)
Ezért az említett hagyományos akvakultúrás módszerek esetében a vadon élő ivadékok termelés céljából történő begyűjtése úgy tekintendő, hogy megfelel az ökológiai akvakultúrás termelés céljainak, kritériumainak és elveinek, amennyiben a szóban forgó halállományok kezeléséért felelős érintett hatóságok által jóváhagyott gazdálkodási intézkedések biztosítják az érintett fajok fenntartható kiaknázását, valamint azt, hogy az utánpótlás összhangban álljon az említett intézkedésekkel, és hogy a halakat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etessék.”
24.
A megtámadott rendelet a végrehajtási rendelet 25k. cikkét is módosította, különösen azzal, hogy a húsevő víziállatok esetében engedélyezte a bizonyos más halakból készült takarmány (25k. cikk (1) bekezdésének e) pontja) és a hisztidin (25k. cikk (5) bekezdése) használatát, a következő feltételek mellett:
„A húsevő víziállatok takarmányozására vonatkozó különleges szabályok
(1) A húsevő víziállatok takarmányának beszerzése során a következő prioritásokat kell érvényesíteni:
[…]
e)
olyan egész halból származó takarmányok, amelyeket az illetékes hatóság által az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt elvekkel összhangban elismert rendszer keretében fenntarthatóként tanúsított halászat keretében fogtak.
[…]
(5) Fermentáció útján előállított hisztidin alkalmazása abban az esetben engedélyezett a lazacfélék takarmányadagjában, ha az (1) bekezdésben felsorolt takarmányforrások nem biztosítanak elegendő mennyiségű hisztidint a halak táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez és a szürkehályog kialakulásának megakadályozásához.”
25.
A megtámadott rendelet nem változtatott a nem ökológiai termelésből származó ivadékok degresszív használatára vonatkozó szabályon (amely a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (3) bekezdésében szerepel).
26.
A megtámadott rendelet nem változtatott a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszakon.
III. A tényállás és a közigazgatási eljárás
27.
A tényállás és a közigazgatási eljárás leírását a megtámadott végzés 37–48. pontja tartalmazza.
28.
A Binca német vállalkozás. Vietnámban előállított pangát importál Németországba, ökológiai termékként. A Binca a halakat Németországban, Ausztriában és Skandináviában értékesíti a fogyasztóknak. 2005 óta a Binca az IMO Suisse által a Naturland által meghatározott szabványok alapján vásárol ökológiainak minősített pangát.
29.
A Binca egy Vietnámban székhellyel rendelkező közvetítő kereskedőn keresztül fagyasztott pangát vásárol, amely szintén tanúsított ökológiai termék. A közvetítő kereskedő feldolgozza és fagyasztja a halakat. Ezután a leszállított terméket kiszámlázza a Binca részére, amely ezután Európába exportálja azt. A termelési folyamat során a Binca a haltakarmány összetevőit maga vásárolja meg és juttatja el a közvetítő kereskedőnek, és a megfelelő összeget levonja a közvetítő kereskedőnek fizetett eladási árból.
30.
2014‑ben a Binca írt a Bizottságnak, módosításokat javasolva a végrehajtási rendelethez. Egyebek mellett a nem ökológiai termelésből származó ivadékok degresszív használatára vonatkozó szabály módosítást javasolta (a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (3) bekezdése, kiterjesztve az ilyen ivadékok lehetséges használatát 2021‑ig).
31.
2014 októberében a Bizottság levélben tájékoztatta a Bincát arról, hogy a végrehajtási rendelet módosítása folyamatban van, valamint hogy a tagállamok és az érdekelt felek álláspontját figyelembe fogják venni.
32.
A megtámadott rendeletet 2014. december 18‑án fogadták el.
33.
A Binca 2015. február 18‑i levelében az EUMSZ 265. cikkre hivatkozva kérte, hogy a Bizottság a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti időszakot a Vietnámból származó panga esetében 2018. január 1‑jéig terjessze ki.
34.
A Binca a megtámadott rendelet megsemmisítése iránti keresetét 2015. február 19‑én nyújtotta be a Törvényszékhez.
35.
A Bizottság 2015. április 22‑i levelével tájékoztatta a Bincát, hogy nem áll szándékában ismét meghosszabbítani az átmeneti időszakot vagy módosítani a nem ökológiai termelésből származó ivadékok degresszív használatára vonatkozó szabályt.
IV. A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott végzés
A. A felek érvei
36.
Megsemmisítés iránti keresetében a Binca azt állította, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak vele szemben. Amennyiben az átmeneti időszak minden termelőre vonatkozóan megszűnt volna, ilyen megkülönböztetésre nem került volna sor. Ehelyett azonban a megtámadott rendelet bizonyos különös átmeneti intézkedéseket és eltéréseket írt elő, amelyek a gyakorlatban a Binca versenytársainak kedveztek, olyan átmeneti intézkedéseket és eltéréseket azonban nem írt elő, amelyek a Bincának kedveztek volna. A megtámadott rendelet az átmeneti időszakot sem hosszabbította meg. Különösen az ivadékok eredetére vonatkoztak azok az átmeneti intézkedések és eltérések, amelyek a Binca szerint csupán a többi ökológiai akvakultúrás termelésnek kedveztek.
37.
A Binca szerint a többi gazdasági szereplő továbbra is olyan feltételek mellett használhatott ökológiai címkét, amelyek a gyakorlatban nem álltak a Binca rendelkezésére. E tekintetben a Binca kifejezetten a Mekong‑delta és a brakkvizes európai zónák közötti termelés közötti eltérő bánásmódra hivatkozott.
38.
A Binca úgy ítélte meg, hogy a megtámadott rendelet őt közvetlenül érinti, mivel az ökológiai akvakultúrás termelésre vonatkozó uniós joganyag hatálya alá tartozott, a megtámadott rendelet következtében pedig megfosztották attól a lehetőségtől, hogy termékeit ökológiaiként forgalmazza.
39.
A Binca a Törvényszék előtt azzal érvelt, hogy a megtámadott rendelet sérti a vállalkozás szabadságát és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16., 20. és 21. cikkére hivatkozott) és sérti a jóhiszeműség elvét (mivel a Bizottság tudta, hogy a panga tisztán ökológiai termelése továbbra is lehetetlen ( 9 )). A Binca továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a tanácsi felhatalmazást, mivel a megfelelő átmeneti időszak meghatározásakor nem vette kellőképpen figyelembe az ökológiai termelés technikai fejlettségének állapotát. Végezetül a Binca a nemzetközi kereskedelem korlátozására hivatkozott.
40.
2015. május 21‑én a Bizottság elfogadhatatlansági kifogást terjesztett elő a Binca megsemmisítés iránti keresetével szemben. A Binca 2015. július 9‑én benyújtotta az említett kifogással kapcsolatos észrevételeit.
41.
Elfogadhatatlansági kifogásában a Bizottság azt állította, hogy a kereset nem felel meg a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke (1) bekezdésének (jelenleg 76. cikkének), mivel nem kellően pontos ahhoz, hogy a Bizottság védekezésére felkészüljön. E tekintetben a Bizottság azzal érvelt, hogy a keresetben semmi nem utal arra, hogy a megtámadott rendeletet miért kellene megsemmisíteni a (végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító) 1. cikke (1) bekezdésén kívül.
42.
A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy a Bincának nem fűződik érdeke az eljáráshoz, valamint hogy őt a megtámadott rendelet közvetlenül nem érintette.
43.
A közvetlen érintettséget illetően a Bizottság úgy vélte, hogy mivel a Binca inkább minősül a panga importőrének, semmint termelőjének, közvetlenül nem érinti az ivadékok használatára vonatkozó állítólagos hátrányos megkülönböztetést tartalmazó azon szabály, amelynek megsemmisítését kérte. A rendelkezések kihatással lehetnek a Binca gazdasági tevékenységére, jogi helyzetére azonban közvetlenül nem.
44.
Az eljáráshoz fűződő érdeket illetően a Bizottság azzal érvelt, hogy még az sem érintené a Binca jogi helyzetét, ha megállapítást nyerne, hogy a megtámadott rendelet a (végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító) 1. cikke (1) bekezdése hátrányosan megkülönböztető, és megsemmisítenék azt. Az átmeneti időszak ettől függetlenül véget érne.
45.
A Bizottság közvetlen érintettségre vonatkozó érveire válaszul a Binca azzal érvelt, hogy a megtámadott rendelet közvetlenül érinti, mivel megakadályozza, hogy a pangát mint ökológiai terméket forgalmazza. Ezzel szemben versenytársai a megtámadott rendelet rendelkezései révén továbbra is fenntarthatják meglévő termelési módszereiket és termékeiket ökológiaiként forgalmazhatják. A fogyasztók, akik számára a különböző ökológiai halfajták felcserélhetőek, a továbbiakban nem a Binca termékeit vennék, hanem versenytársaiét.
46.
A Binca kijelentette, hogy – szemben azzal, amit a Bizottság állít – nem azt kéri, hogy számára hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot. A Binca felismerte, hogy ez megsemmisítés iránti keresettel nem érhető el. Ehelyett azt kéri, hogy vessenek véget annak a hátrányos megkülönböztetésnek, amelyet szerinte a megtámadott rendelet okozott.
47.
A versenytársi kapcsolat gyakorlati oldalát illetően a Binca megjegyezte, hogy a lazac és a pisztráng termelői nem tudnák már termékeiket ökológiaiként forgalmazni, ha a megtámadott rendelet ezt nem tette volna lehetővé. E tekintetben a Binca rámutatott, hogy a megtámadott rendelet lehetővé teszi, hogy az említett termelők hisztidint és más halakból előállított takarmányt használjanak, hogy a halak tápanyagigényét fedezzék (megtámadott rendeletnek a végrehajtási rendelet 25k. cikke (1) bekezdésének e) pontját és 25k. cikkének (5) bekezdését módosító 1. cikke (3) bekezdése és (5) bekezdése).
48.
A Binca megjegyezte, hogy az átmeneti időszak végét nem kifogásolta, mivel erre már nem volt lehetősége (azt korábbi módosító rendeletek rögzítették). Mindenesetre akkoriban ezt nem tehette volna meg – mivel az említett időszak számára előnyös volt – és mivel maga az átmeneti időszak nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést a gazdasági szereplők körében.
B. A megtámadott végzés
49.
A megtámadott végzésben a Törvényszék azt állítja, hogy a Binca lényegében az általános átmeneti időszak meghosszabbítását kéri (67. pont).
50.
A Törvényszék továbbá megjegyzi, hogy a megtámadott rendelet nem módosította az átmeneti időszakot vagy változtatta meg ütemtervét a nem ökológiai termelésből származó ivadékok degresszív használatára vonatkozó szabályt illetően (a végrehajtási rendelet 95. cikkének (11) bekezdése, illetve 25e. cikkének (3) bekezdése) (68. és 69. pont).
51.
A Törvényszék megjegyzi, hogy maga a Binca elismeri, hogy a megsemmisítés iránti kereset révén nem érheti el az átmeneti időszak meghosszabbítását. E körülmények között a Törvényszék arra a következtetésre jut, hogy a megtámadott rendelet megsemmisítése nem tenné lehetővé, hogy a Binca a pangát ökológiai termékként importálja, ezért azt a következtetést vonja le, hogy nem fűződik érdeke a megsemmisítéshez. A kereset ezért elfogadhatatlan (72. és 73. pont).
52.
A Törvényszék hozzáteszi, hogy az átmeneti időszak kifogásolásához a Bincának az első és/vagy a második módosító rendeletet kellett volna megtámadnia azon az alapon, hogy a Bizottság az említett jogi aktusokban köteles volt hosszabb átmeneti időszakot előírni. Az EUMSZ 264. cikk alapján arra kellett volna kérnie a Bíróságot, hogy egy hosszabb átmeneti időszakot tartalmazó új aktus elfogadásáig függessze fel a megsemmisítést.
V. A Bíróság előtti eljárás
53.
Fellebbezésében a Binca azt kéri a Bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést, a megtámadott rendeletet pedig semmisítse meg. A Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy utasítsa el a fellebbezést és a Bincát kötelezze a költségek viselésére.
54.
A Binca fellebbezésében 15 különböző érvet hoz fel, amelyeket a következő címszavakban lehet összefoglalni:
–
az érvek első csoportja: következetlen vagy elégtelen indokolás, amely a következőkben nyilvánul meg: a) a verseny védelmével kapcsolatos érvek figyelembevételének elmulasztása és az egyenlő bánásmód elvének megsértése, valamint b) a kereset céljának hibás átfogalmazása;
–
az érvek második csoportja: a Törvényszék nem ismerte el a verseny védelmére irányuló keresetként a kereset elfogadhatóságát;
–
az érvek harmadik csoportja: a hatékony bírói jogvédelemhez való jog és az Alapjogi Charta 47. cikkének megsértése, és különösen az ügy érdemi vizsgálatának elmulasztása;
–
az érvek negyedik csoportja: a nyilvános tárgyaláshoz való jog megsértése;
–
az érvek ötödik csoportja: a vállalkozás szabadságának megsértése és az egyenlő bánásmódhoz való jog.
55.
Az érvek első csoportját illetően a Binca fenntartja, hogy a Törvényszék tévesen nem vette figyelembe az elfogadhatóság szakaszában az eltérő bánásmódon alapuló érveit, és keresetét hibásan úgy mutatta be, mintha azzal az átmeneti időszak meghosszabbítását kérte volna. A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék megfelelően foglalkozott a Binca érveivel és nem alkalmazta tévesen a jogot. A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bincának nem származna előnye a megsemmisítésből.
VI. Értékelés
56.
Véleményem szerint csupán az érvek fent említett első csoportját kell részletesen vizsgálni. A fellebbezés többi része véleményem szerint vagy nyilvánvalóan elfogadhatatlan, vagy nyilvánvalóan megalapozatlan.
1. A Törvényszék indokolásának elégtelen és/vagy következetlen volta
57.
Amint azt a megtámadott végzés 1. pontja is megerősíti, a T‑94/15. sz. ügyben a Törvényszék elé benyújtott kereset az 1358/2014 rendelet megsemmisítésére irányul.
58.
A megtámadott végzés 72. és 73. pontjában a Törvényszék a következőket állapítja meg: i. a megtámadott rendelet megsemmisítése nem teszi lehetővé, hogy a Binca ökológiaként címkézett pangát importáljon az Unióba; és ii. a Bincának nem fűződik érdeke a megtámadott rendelet megsemmisítéséhez.
59.
Az első kijelentéssel egyetértek. A másodikkal nem.
60.
Szemben azzal, ami a 72. és a 73. pont együttes értelmezéséből egyértelműen következik, én úgy értem, hogy a Binca eljáráshoz fűződő állítólagos érdeke nem az EU‑ba való importálás jogának megszerzésében áll. A Binca eljáráshoz fűződő állítólagos érdeke ehelyett a megtámadott rendelet hátrányos megkülönböztetést jelentő hatásainak az említett rendelet megsemmisítése révén történő semlegesítésére irányulóan áll fenn. Más szavakkal: a Binca nem címkézheti a termékeit ökológiaként, és a többieket is hasonló hátrányba kellene hozni. Ez a Binca számára nem lenne ideális, viszont állítása szerint legalább megszüntetné a verseny azon torzulását, amely rá negatív hatással van, és amely a megtámadott rendelet következménye/eredménye.
61.
A megtámadott végzés egyszerűen nem foglalkozik ezzel az érvvel. Ehelyett a kereset pontos megfogalmazása ellenére „átminősíti” a kereset célját, majd az átminősített célt mint elfogadhatatlant elutasítja, miközben a kereset eredeti célját illetően nem foglalkozik az eljáráshoz fűződő érdek kérdésével.
62.
Igaz ugyan, hogy a Törvényszék nem köteles kifejezetten foglalkozni a felek által előterjesztett minden egyes érvvel. ( 10 ) A rendeletben megjelenő állítólagos hátrányos megkülönböztetés képezi ugyanakkor a Binca fő érvét. Véleményem szerint az indokolás komoly hiányosságát jelenti az, hogy a Törvényszék még röviden sem foglalkozik a Bincát az említett megkülönböztetés miatt esetlegesen érő negatív hatással, és azzal, hogy ennek következtében a Bincának érdeke fűződik a rendelet megsemmisítéséhez.
63.
Igaz, hogy a Törvényszék összefoglalja a Binca erre vonatkozó érveit (lásd a megtámadott végzés 58–63. pontját). Azonban nem válaszol rájuk. A kérdést a megtámadott végzés 77. pontjában meghatározott indokolás, amelyre a Bizottság írásbeli beadványában utalt, és amelyet a tárgyaláson is megtárgyaltak, sem világítja meg jobban. Az említett pont egyszerűen azt mondja ki, hogy mivel a Binca már egy ideje tudta, hogy a Bincának az átmeneti időszak meghosszabbításának eléréséhez fűződő érdeke értékelésével összefüggésben nem releváns a Binca versenytársainak helyzete.
64.
Hangsúlyozandó, hogy a Binca nem azzal érvel, hogy a rendelet megsemmisítéséből eredő előnye az, hogy az átmeneti időszakot esetleg meghosszabbítják. Ehelyett az állítólagos előnyt a rendelet – véleménye szerint – hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendelkezéseinek megszüntetése jelenti.
65.
Úgy vélem, hogy a zavar oka részben abból ered, hogy a Törvényszék kitart amellett, hogy a Binca valójában azt kifogásolja, hogy a Bizottság nem hosszabbította meg az átmeneti időszakot (lásd különösen a megtámadott végzés 67. pontját). A Binca e tekintetben nem segített magán. Amint azt a Bizottság megjegyezte, a Binca keresetében újra meg újra kijelentette, hogy az ideális forgatókönyv az átmeneti időszak meghosszabbítása lenne. Ugyanakkor ezen utalások ellenére a keresetből és a megtámadott végzés 1. pontjából teljesen egyértelmű, hogy a kereset célja tulajdonképpen a megtámadott rendelet megsemmisítése.
66.
A fentiekből következik, hogy a megtámadott végzésben szereplő indokolás nem elégséges. A Binca érveinek első csoportja megalapozott.
67.
Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint a Bíróság, mielőtt az ügyet a Törvényszékhez visszautalná, már ebben a szakaszban ítéletet hozhat az eljáráshoz fűződő érdek fennállását illetően. Az ügy többi vonatkozásában azonban a Bíróság az eljárás e szakaszában nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet hozzon.
68.
Az alább kifejtett indokok alapján úgy vélem, hogy a keresetet a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdését módosító – 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérő rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló részében mint elfogadhatatlant kell elutasítani (lásd az alábbi 2) pontot). A megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdését módosító – 1. cikkének (1) bekezdését illetően úgy vélem, hogy a Bincának fennáll az eljáráshoz fűződő érdeke az említett rendelet megsemmisítését illetően (lásd alábbi 3) pont).
2. A megsemmisítés iránti kérelem hatálya
69.
Keresetében a Binca a megtámadott rendelet egészének megsemmisítését kéri. A Törvényszék előtti eredeti keresetben a Binca egyedül a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdését módosító – 1. cikkének (1) bekezdésére vonatkozóan terjesztett elő konkrét érveket. Később, a Bizottság elfogadhatatlansági kifogására adott válaszában a Binca a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25k. cikke (1) bekezdésének e) pontját és 25k. cikkének (5) bekezdését beillesztő – 1. cikkének (3) bekezdésére és 1. cikkének (5) bekezdésére vonatkozóan terjesztett elő konkrét érveket. A fellebbezési eljárás tárgyalásán a Binca megerősítette, hogy elsősorban a megtámadott rendelet 1. cikke (1) bekezdésének, de egyúttal 1. cikke (3) és (5) bekezdésének megsemmisítését is kéri.
70.
A Bíróság Alapokmányának 19. cikke és a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének (1) bekezdése ( 11 ) előírja, hogy a megsemmisítés iránti keresetnek tartalmaznia kell azoknak a jogalapoknak a rövid összefoglalását, amelyekre a kérelmet alapozzák A jogalapok összefoglalásának kellőképpen világosnak és pontosnak kell lennie, hogy lehetővé tegye az alperes számára a védekezésre való felkészülést és a Bíróság számára a keresetről való döntést, adott esetben további rendelkezésre álló információk nélkül is. ( 12 )
71.
Véleményem szerint a Bincának a Törvényszék elé terjesztett eredeti kérelme a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító – 1. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó jogalapok kivételével nem felel meg ezeknek a követelményeknek. A kérelem egyebek mellett a kereset nem jelölte meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket a Binca vitatott.
72.
Nem zárható ki, hogy bizonyos körülmények között kellően egyértelműnek és pontosnak tekinthető valamely felperesnek a hivatkozott jogalapokra vonatkozó rövid összefoglalása, annak ellenére, hogy nem sorol fel kifejezetten és egyenként minden egyes problémás rendelkezést. A jelen esetben azonban nem ez a helyzet. E tekintetben – habár a Binca keresete egyértelművé teszi, hogy a megtámadott rendelet hátrányosan megkülönböztető jellegét sérelmezi – a megtámadott rendelet olvasásakor e hátrányos megkülönböztetés jellege és eredete korántsem magától értetődő. Ezért ahhoz, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelmények teljesüljenek, a Bincának kellett volna egyértelműen meghatároznia azokat a rendelkezéseket, amelyeket hátrányosan megkülönböztetőnek tartott, legalább röviden bemutatva, hogy miért.
73.
Az eredeti kereset e pontatlansága nem orvosolható azzal, hogy a Binca a Bizottság elfogadhatatlansági kifogására adott válaszában konkrétan hivatkozott a megtámadott rendelet többi rendelkezésére. A Törvényszék eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §‑a ( 13 ) értelmében az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel. ( 14 )
74.
Az alább kifejtett indokok alapján úgy vélem, hogy a Binca keresetét – a végrehajtási rendelet 25e. cikke (4) bekezdésének módosításáról szóló 1. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó rész kivételével – elfogadhatatlannak kell tekinteni, amennyiben az a megtámadott rendelet megsemmisítésére irányul.
75.
Mielőtt rátérnénk a Bincának az ezen utóbbi rendelkezés megsemmisítésére vonatkozó eljáráshoz fűződő állítólagos érdekére, két kérdést érdemes tisztázni. Először is az, hogy a Binca a megtámadott rendelet egészét kifogásolta, az említett aktus legnagyobb részét illetően azonban nem teljesítette az elfogadhatósági feltételeket, önmagában nem jelenti azt, hogy a Bincának ne lehetne eljáráshoz fűződő érdeke a végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító 1. cikk (1) bekezdését illetően. ( 15 ) Másodszor, nem látom akadályát, hogy a megtámadott rendelet 1. cikkének (1) bekezdése elválasztható legyen és ezzel kapcsolatban nem hoztak fel érveket. Ennek következtében elméletileg lehetséges lenne, hogy a rendelkezést a Bíróság megsemmisítse, a megtámadott rendelet fennmaradó részét azonban érintetlenül hagyja. ( 16 )
3. Az eljáráshoz fűződő érdek megléte
76.
Az „eljáráshoz fűződő érdek” fennállásához szükséges, hogy a kereset sikeressége esetén a felperes valamiféle haszonra tegyen szert. ( 17 ) Valamely eljáráshoz fűződő érdeket létrehozó személyes haszon lehet ténybeli vagy jogi. Máshol részletesen meghatároztam, miért vélem úgy, hogy ez a következtetés egyértelműen levonható az ítélkezési gyakorlatból. ( 18 ) Ezeket az okokat itt nem fogom részletesen megismételni.
77.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a tárgyaláson a Bizottság elfogadta, hogy ha valamely uniós intézkedés a piaci szereplőknek bizonyos előnyöket juttat, versenytársaik „eljáráshoz fűződő érdekében” állhat az intézkedés megsemmisítésének kérése. A Bizottság azonban feltételekhez kötötte az ilyen érdek elfogadását. Úgy vélte, hogy a versenytársi kapcsolatnak „nyilvánvalónak” kell lennie, majd máshol, hogy a versenytársak előnyének „kézenfekvőnek” kell lennie. Az alábbiakban ezekkel a feltételekkel foglalkozom. Ugyanakkor ebben a szakaszban az a legfontosabb, hogy az eljáráshoz fűződő érdek természeténél fogva főszabály szerint ténybeli legyen. Ez állhat olyan kereskedelmi előnyből, amely a megtámadott intézkedés megsemmisítéséből eredne.
78.
Rendelkezik‑e a Binca ilyen eljáráshoz fűződő „ténybeli” érdekkel ahhoz, hogy a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító – 1. cikke (1) bekezdésének megsemmisítését kérje?
79.
A Bizottság szerint nem. Ezzel kapcsolatban két pontot hoz fel. Először is, a Binca a halak értékesítési láncában lejjebb elhelyezkedő importőr, és nem áll versenyben azokkal a gazdasági szereplőkkel, amelyek állítólag részesülnek a megtámadott rendelet nyújtotta előnyökből. A jelenlegihez hasonló ügyben az eljáráshoz fűződő érdek bizonyításához a versenytársi kapcsolatnak „nyilvánvalónak” vagy „jellegzetesnek” kell lennie. Másodszor, a Binca által importált halfajta, a panga semmiképpen nem áll versenyben más olyan halfajtákkal, amelyeknek a Binca szerint a megtámadott rendelet előnyt biztosított. A jelenlegihez hasonló ügyben az eljáráshoz fűződő érdek bizonyításához az állítólagos versenyhátránynak „kézenfekvőnek” kell lennie.
80.
Nem értek egyet az eljáráshoz fűződő érdek fogalmának fenti értelmezésével és az ahhoz kötött feltételekkel. Én nem gondolom, hogy az eljáráshoz fűződő érdek bizonyításához mindenképpen közvetlen versenytársi kapcsolatnak kell fennállnia vagy hogy „nyilvánvalónak” vagy „jellegzetesnek” kell lennie, vagy valamely versenytársnak „kézenfekvő” előnye kell, hogy származzon belőle, amint azt a Bizottság állítja. Ilyen követelményre én nem találok alapot. ( 19 )
81.
Három további észrevételt érdemes tenni ezzel kapcsolatban.
82.
Először is, számomra teljesen meggyőző, hogy egyes esetekben, amikor valamely uniós jogi aktus bizonyos gazdasági szereplőknek előnyt biztosít, nem csak a versenytársak, de az értékesítési láncban feljebb vagy lejjebb elhelyezkedő gazdasági szereplőket is komoly kereskedelmi hátrányok érik. Amennyiben valamely termékre egy uniós intézkedés ténylegesen negatív hatással van, egyszerűen mesterséges lenne azt mondani, hogy ez a negatív hatás általános érvénnyel az értékesítési lánc egy adott szintjére korlátozódik. Ez az egyedi ügy konkrét ténybeli összefüggéseitől fog függni.
83.
Másodszor, a Törvényszék által megállapított tényállás alapján a Binca értékesítési láncban betöltött szerepének pontos természete összetettebb annál, hogy „puszta” importőrnek lehessen tekinteni. E tekintetben a megtámadott végzés megerősíti, hogy tulajdonképpen a Binca szállítja azon halak termeléséhez használt takarmányt, amelyet azután megvásárol. ( 20 )
84.
Harmadszor, ahogy azt a Bizottság a tárgyaláson megjegyezte, azok az ökológiai címkézési követelmények, amelyek az akvakultúra‑termékek importőreire vonatkoznak, magukban foglalják a megtámadott rendelet által előírt termelési követelményeket. Emiatt – szemben azzal, amit a Bizottság állít – az elfogadhatóság szempontjából a gazdasági szereplők nem oszthatók fel olyan termelőkre, akik a megtámadott rendeletnek és követelményeinek a „címzettjei”, és olyan más gazdasági szereplőkre, akik nem.
85.
Ezek az észrevételek véleményem szerint rámutatnak arra, hogy el kell kerülni, hogy a vonatkozó versenytársi kapcsolat jellegével kapcsolatos további általános követelmények az eljáráshoz fűződő érdek bizonyítása feltételeinek minősüljenek.
86.
Függetlenül a Bincának az értékesítési láncban betöltött pontos szerepétől, az eljáráshoz fűződő érdek bizonyításához a Bincának igazolnia kell, hogy a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 28e. cikkének (4) bekezdését módosító – 1. cikke (1) bekezdésének megsemmisítéséből személyes, jogi vagy ténybeli előnye származna.
87.
A megtámadott rendelet (3) és (4) preambulumbekezdéséből egyértelmű, hogy a szóban forgó rendelkezésben szereplő kivételek ara irányulnak, hogy elősegítsék az olyan ökológiai haltermelést, amelyet egyébként be kellett volna szüntetni. A megtámadott rendelet megsemmisítése megszüntetné ezeket a kivételeket, és megnehezítené, vagy akár ellehetetlenítené bizonyos halfajtáknak az alaprendelet és a végrehajtási jogi aktusok értelmében vett ökológiai termelését.
88.
Ugyanakkor egy ilyen megsemmisítés csak akkor járna haszonnal a Bincának és teremtené meg számára az eljáráshoz fűződő érdeket, ha: i. az említett kivételek a Binca által importált halak termelésére nem vagy kevésbé vonatkoznak, és ii. a Binca által importált halak olyan termékekkel versengenek, amelyek részesülnek a kivételek nyújtotta előnyökből.
89.
A Binca láthatólag bizonyította mindkét pontot. Véleményem szerint ez elégséges az eljáráshoz fűződő érdek bizonyításához.
90.
Az i. pontot illetően a Binca a Törvényszék előtt a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító – 1. cikkének (1) bekezdését illetően kifejtette, hogy a Mekong‑delta sajátos árapálya és topográfiája azt jelenti, hogy a vadon élő víziállat‑ivadékokat nem lehet azonos módon befogni, mint az európai vizekben (a kísérleti projekteket és a kisléptékű kutatásokat leszámítva). Ami a ii. pontot illeti, habár az ökológiai panga és a többi hal közötti pontos versenytársi kapcsolat nem határozható meg egyértelműen, első ránézésre észszerű felvetésnek tűnik, hogy egy ökológiailag termelt adott halfajta verseng egy ökológiailag termelt másik halfajtával. Nyilvánvaló, hogy a Binca nem klementint vagy golyóscsapágyat (vagy akár nem ökológiai halat) importál. ( 21 )
91.
A Bizottság mindkét fenti pontot vitatta. Egyebek mellett a panga és a többi hal közötti versenytársi kapcsolatot illetően a Bizottság a tárgyaláson hosszasan beszélt, közgazdasági tanulmányokra, összefonódás‑ellenőrzési értékelésekre, halrudakra és előkelő olasz éttermekre utalva.
92.
Az azonban, hogy ilyen részletes megvitatásra volt szükség, azt erősíti meg, hogy ezen a ponton az érvelés átbillent az ügy érdemének tárgyalásába, értékelve azt, hogy a Bincát valóban hátrányos megkülönböztetés érte‑e, és mi lehetett az oka annak, hogy a Bizottság a jogszabályban különbségtételt alkalmazott.
93.
Annak bizonyításához, hogy az ilyen jellegű ügyekben fennáll az eljáráshoz fűződő érdek, elegendő kellene, hogy legyen az, hogy a felperes meggyőzően bizonyítja a megtámadott jogi aktus által rá gyakorolt negatív hatást (ami magában foglalja a jogi aktus megsemmisítéséből eredő személyes haszon fennállását). Az eljáráshoz fűződő érdekkel kapcsolatos követelmény célja, hogy legyen egy előzetes vizsgálat a közérdekből indított, jogi véleményt kérő, illetve az általános vagy hipotetikus kérdést felvető keresetek kiszűrésére. ( 22 ) Olyan előzetes átvilágítás, amelyet csupán egy részletes CT‑vizsgálattal lehet elvégezni, már nem nevezhető többé „előzetesnek”.
94.
Még két további, záró észrevételt kell tenni. Először is, a Bizottság, amikor jelen ügyben az eljáráshoz fűződő érdek fennállásával szemben érvelt, felvetette az actio popularis rémképét. Ezt az aggályt véleményem szerint könnyedén el lehet utasítani. Az actio popularis olyan kereset, amelyet a köz tagja a köz érdekében indít. Írásbeli észrevételeiből elég világosan kitűnik, hogy a Binca nem csupán a köz egyik tagja. A releváns piacon tevékenykedik, és teszi ezt már sok éve. Nem is kifejezetten általános közérdekből jár el. Saját kereskedelmi érdekéből cselekszik.
95.
Másodszor, úgy tűnik, a Bizottság valójában azért aggódik, hogy az eljáráshoz fűződő érdek küszöbét ne „túl alacsonyan” határozzák meg, mivel el ez szabad utat engedne a megsemmisítés iránti keresetek tömegeinek. Az ilyen aggályokat megint csak könnyedén el lehet utasítani. Fogalmi szempontból az „eljáráshoz fűződő érdek” fennállását nem szabad úgy csűrni‑csavarni, hogy a pereskedések egy adott szintje legyen biztosítva. A kérdés az, hogy a megsemmisítés a felperes számára jogilag vagy ténylegesen személyes haszonnal járna‑e. Ezen túlmenően, az „eljáráshoz fűződő érdek” csupán egyike az elfogadhatóság több kumulatív feltételének. Tulajdonképpen úgy kellene kezelni, mint a legkevesebb követelményt támasztó, lényegében – a fentiekben említetteknek megfelelően – előzetes átvilágítási mechanizmust.
96.
A fentiek alapján a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy a Bincának nem állt fenn az eljáráshoz fűződő érdeke a megtámadott rendelet – végrehajtási rendelet 25e. cikkének (4) bekezdését módosító – 1. cikke (1) bekezdésének megsemmisítése vonatkozásában.
VII. Végkövetkeztetések
97.
A Bíróságnak az alábbiakat javaslom:
–
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a Binca Seafoods kontra Bizottság ügyben 2016. március 11-én hozott végzés (T‑94/15, nem tették közzé, EU:T:2016:164) hozott végzés azon részét, amely elutasítja a felperesnek a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a víziállatok származása, az akvakultúrás állattartási gyakorlat, az ökológiai tenyésztett víziállatok takarmánya és az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékek és anyagok tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 18‑i 1358/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megsemmisítése iránti keresetét;
–
a fellebbezést ezt meghaladó részében utasítsa el;
–
az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;
–
a költségekről jelenleg ne határozzon.
( 1 ) Eredeti nyelv: angol.
( 2 ) A 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a víziállatok származása, az akvakultúrás állattartási gyakorlat, az ökológiai tenyésztett víziállatok takarmánya és az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékek és anyagok tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 18‑i bizottsági rendelet (HL 2014. L 365., 97. o.).
( 3 ) Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28‑i tanácsi rendelet (HL 2007. L 189., 1. o.).
( 4 ) Az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007 rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5‑i bizottsági rendelet (HL 2008. L 250., 1. o.).
( 5 ) A 834/2007 rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008 rendeletnek a tenyésztett víziállatok és a tengeri moszat ökológiai termelésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. augusztus 5‑i bizottsági rendelet (HL 2009 L 204., 15. o.).
( 6 ) Az ökológiai termelés, címkézés és ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007 tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008 rendelet módosításáról szóló, 2013. október 24‑i bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2013. L 283., 15. o.).
( 7 ) A 834/2007 tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008 rendeletnek a kéthéjú kagyló nem ökológiai módszerrel tenyésztett ivadékainak és ikráinak az ökológiai akvakultúrában történő felhasználása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17‑i rendelet (HL 2013. L 343., 29. o.).
( 8 ) Különösen a XIIIa. mellékletben felsorolt fajok (lásd az első módosító rendelet által beillesztett 25a. cikket). E fajok közé tartozik a panga (XIIIa. melléklet 9. szakasza).
( 9 ) Mivel hormonadagolás nélkül a spontán ikralerakással kapcsolatban problémák merülnek fel.
( 10 ) 2008. május 22‑iEvonik Degussa kontra Bizottság és Tanács ítélet (C‑266/06 P, nem tették közzé, EU:C:2008:295, 103. pont).
( 11 ) Jelenleg a Bíróság Alapokmányának 21. cikke és a Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikke.
( 12 ) Lásd: 2002. március 21‑iJoynson kontra Bizottság ítélet (T‑231/99, EU:T:2002:84, 154. pont); 2016. szeptember 19‑iGregis kontra EUIPO – DM9 Automobili (ATS) ítélet (T‑5/16, nem tették közzé, EU:T:2016:552, 18. pont).
( 13 ) Jelenleg a Törvényszék eljárási szabályzata 84. cikkének (1) bekezdése.
( 14 ) 2016. április 14‑iKS Sports kontra EUIPO végzés (C‑480/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:266, 23. pont).
( 15 ) Lásd e tekintetben: 2002. szeptember 12‑iEurope Chemi‑Con (Deutschland) kontra Tanács ítélet (T‑89/00, EU:T:2002:213, 35. pont).
( 16 ) Lásd ezzel kapcsolatban: 2013. április 12‑iDu Pont de Nemours (France) és társai kontra Bizottság (T‑31/07, nem tették közzé, EU:T:2013:167).
( 17 ) 1997. december 18‑iATM kontra Bizottság ítélet (T‑178/94, EU:T:1997:210, 59–62. pont).
( 18 ) Bobek főtanácsnoknak a Bionorica és Diapharm kontra Bizottság egyesített ügyekre vonatkozó indítványa (C‑596/15 P, és C‑597/15 P, EU:C:2017:297, 49–52. pont). Ez abból is következik, hogy a Bíróság egy sor olyan nem megfogható ténybeli érdeket elfogad olyanként, ami az eljáráshoz fűződő érdeket megalapozza, például a hírnév, az erkölcs vagy a jövőbeni kilátások (lásd: 1973. június 27‑iKley kontra Bizottság ítélet [35/72, EU:C:1973:73, 4. pont]; 1998. május 28‑iW. kontra Bizottság ítélet [T‑78/96 és T‑170/96, EU:T:1998:112, 47. pont]).
( 19 ) Tulajdonképpen, amikor a tárgyaláson kifejezetten rákérdeztek a „nyilvánvaló” versenytársi kapcsolat szükségességére, a Bizottság megerősítette, hogy az ilyen követelmény nem szerepel az ítélkezési gyakorlatban.
( 20 ) A megtámadott végzés 41. és 42. pontja.
( 21 ) A körülmények azért mások, mint az Andechser Molkerei ügyben voltak, ahol is a Bíróság úgy vélte, hogy a fellebbező nem igazolta azon állítását, amely szerint az ökológiai és a nem ökológiai joghurtok egymással versenyben vannak, mivel ezekre két külön jogszabályi rendszer vonatkozott (lásd: 2015. június 4‑iAndechser Molkerei Scheitz kontra Bizottság ítélet [C‑682/13 P, nem tették közzé, EU:C:2015:356, 35–37. pont]).
( 22 ) Van Raepenbusch, S.: L’Intérêt à agir dans le contentieux communautaire, in: Mélanges en hommage à Georges Vandersanden, Brüsszel, Bruyant, 2008., 381. o.