JULIANE KOKOTT
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2017. június 22. ( 1 )
C‑423/16. P. sz. ügy
HX
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Fellebbezés – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – Korlátozó intézkedések egy határozat mellékletében felsorolt személlyel szemben – E határozat alkalmazási idejének meghosszabbítása az Európai Unió Törvényszéke előtti eljárás ideje alatt – A meghosszabbító határozat kézbesítése – Átvételi elismervény – A Törvényszék előtti eljárás – A tárgyalás során előterjesztett keresetkiigazítás iránti kérelem – A Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikke – Bolgár nyelvi változat – Külön irat – Az érintett személyt a jegyzékbe felvevő eredeti határozat Törvényszék általi megsemmisítése – A meghosszabbító határozat alkalmazási idejének lejárta – Eljáráshoz fűződő érdek a kereset kiigazítása tekintetében”
I. Bevezetés
1.
Az Európai Unió közös kül‑ és biztonságpolitika területén elfogadott korlátozó intézkedései bizonyos fokú rugalmasságot igényelnek, mivel gyakran gyorsan kell reagálni az ezen intézkedések alapjául szolgáló politikai viszonyok és körülmények változására. A vonatkozó jogi aktusok ezért többnyire nem csak azt írják elő, hogy e jogi aktusok szükségességét rendszeresen – adott esetben az érintett személyek kérelmére – felül kell vizsgálni. Gyakran ezenfelül e jogi aktusok alkalmazhatósága is eleve meglehetősen szűk – például egyéves – időbeli korláthoz kötött, és ezt követően adott esetben – nem ritkán igencsak rövid időn belül – további jogi aktusok elfogadása útján hosszabbítják meg azt.
2.
Ahhoz, hogy az érintett személyek számára e körülmények között az EUMSZ 275. cikk második bekezdésével összhangban biztosított legyen a hatékony jogvédelem, a bírósági eljárásban figyelembe kell venni az ilyen jogi aktusok sajátosságait. A Törvényszék ezért ismerte el többek között annak lehetőségét, hogy a keresetlevél kiigazítható új jogi aktusoknak a bírósági eljárás ideje alatt történő elfogadása esetén, hogy adott esetben ezen új jogi aktusok megsemmisítését is kérni lehessen. E lehetőséget és alkalmazásának módját jelenleg a Törvényszék 2015. március 4‑i eljárási szabályzatának ( 2 ) 86. cikke kifejezetten rögzíti. A Bíróság leszögezte továbbá, hogy a felperes eljáráshoz fűződő érdeke nem szűnik meg automatikusan a közös kül‑ és biztonságpolitika területén korlátozó intézkedést elfogadó jogi aktus alkalmazási idejének lejártával. ( 3 )
3.
A jelen fellebbezés tárgyát ezen eljárásjogi sajátosságok különböző következményei képezik. Konkrétan egyrészt annak kérdéséről van szó, hogy a Törvényszék jogszerűen utasíthatta‑e el, mint elfogadhatatlant, a tárgyaláson előterjesztett keresetkiigazítás iránti kérelmet a külön irat hiánya miatt annak ellenére, hogy a kérelmet jegyzőkönyvbe vette, és nem hívta fel az érintett figyelmét a további követelményekre, és hogy az eljárási szabályzatnak az érintett eljárás nyelvére tekintettel releváns nyelvi változata nem egyértelmű a külön irat követelményét illetően. A jelen helyzet másrészt annak kérdését veti fel, hogy fennmarad‑e az eljáráshoz fűződő érdek abban az esetben, ha a jogi aktust, amelynek elfogadására a bírósági eljárás ideje alatt került sor, és amelynek megsemmisítésére a kereset kiigazítása iránti kérelem irányul, szintén még ugyanazon eljárás ideje alatt újabb jogi aktus váltja fel.
4.
Technikai jellegükön és a konkrét ügyön túlmutatóan e kérdések tisztázása mind a hatékony jogvédelem uniós bíróságok előtti konkrét biztosítása, mind az e bíróságok előtti pergazdaságosság szempontjából jelentőséggel bír a korlátozó intézkedések rendkívül érzékeny területén.
II. Jogi háttér
5.
A Törvényszék eljárási szabályzatának „A nyelvhasználat szabályai” című II. címében található 45. cikke „Az eljárás nyelvének meghatározása” címet viseli, és a következőképpen rendelkezik:
„(1) Az 1. cikk értelmében vett közvetlen keresetek esetében az eljárás nyelvét a felperes választja meg[…]”
6.
A Törvényszék eljárási szabályzata „A keresetlevél kiigazítása” című 86. cikkének a Törvényszék előtti jelen eljárás szempontjából releváns változata ( 4 ) értelmében:
„(1) Ha a megsemmisíteni kért jogi aktus helyébe azonos tárgyú másik jogi aktus lép, vagy azt módosítja, a felperes az eljárás szóbeli szakaszának befejezését, illetve a Törvényszék azon határozatát megelőzően, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, ezen új körülmény figyelembevétele érdekében kiigazíthatja a keresetlevelet.
(2) A keresetlevél kiigazítását külön iratban és az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerinti azon határidőn belül kell elvégezni, amelyen belül a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktus megsemmisítése kérhető.
(3) A kiigazítási beadvány tartalmazza a következőket:
a)
a kiigazított kereseti kérelmek;
b)
szükség esetén a kiigazított jogalapok és érvek;
c)
szükség esetén a kereseti kérelmek kiigazításához kapcsolódó bizonyítékok és a bizonyítékok felajánlása.
(4) A kiigazítási beadvánnyal együtt a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktust is be kell nyújtani. Ha e jogi aktust nem nyújtják be, a hivatalvezető e jogi aktus benyújtására észszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja e hiánypótlást, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmény be nem tartása miatt a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatatlan‑e.
(5) A Törvényszék által a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatóságának tárgyában meghozandó határozat sérelme nélkül az elnök határidőt állapít meg az alperes számára a kiigazítási beadvány megválaszolására.
[…]”
III. A fellebbezési eljárás háttere
7.
A fellebbező egy szír üzletember, akivel szemben utazási korlátozásokat rendeltek el az Európai Unió által Szíriával szemben bevezetett korlátozó intézkedések keretében. Ezenkívül pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztására is sor került.
A. A Tanács határozatai és rendeletei
8.
2011. május 9‑én a Tanács a 2012. május 9‑ig tartó időszakra elfogadta a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozatot, ( 5 ) valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendeletet. ( 6 ) A 442/2011 rendeletet ezt követően felváltotta a 2012. január 18‑i 36/2012/EU rendelet. ( 7 )
9.
A 2011/273 határozat rendelkezései a 2012. december 1‑jéig tartó időszakban a 2011. december 1‑jei 2011/782/KKBP határozat, ( 8 ) a 2013. március 1‑jéig tartó időszakban a 2012. november 29‑i 2012/739/KKBP határozat, ( 9 ) végül pedig a 2014. június 1‑jéig tartó időszakban a 2013. május 31‑i 2013/255/KKBP határozat (a továbbiakban: 2013. évi határozat) ( 10 ) rendelkezéseiben éltek tovább. Majd a 2013. évi határozat alkalmazási idejét a 2014. május 28‑i 2014/309/KKBP határozat ( 11 )2015. június 1‑jéig hosszabbította meg.
10.
A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013. évi határozat végrehajtásáról szóló, 2014. július 22‑i 2014/488/KKBP tanácsi végrehajtási határozat (a továbbiakban: 2014. évi végrehajtási határozat) ( 12 ) felvette HX nevét a 2013. évi határozat I. mellékletében szereplő jegyzékbe.
11.
A szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2014. július 22‑i 793/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelet ( 13 ) felvette HX nevét a 36/2012 rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékbe.
12.
A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013. évi határozat módosításáról szóló, 2015. május 28‑i (KKBP) 2015/837 tanácsi határozat (a továbbiakban: 2015. évi határozat) ( 14 )2016. június 1‑jéig meghosszabbította a 2013. évi határozat alkalmazási idejét.
13.
Ezt követően a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013. évi határozat módosításáról szóló, 2016. május 27‑i (KKBP) 2016/850 tanácsi határozat (a továbbiakban: 2016. évi határozat) ( 15 )2017. június 1‑jéig még egyszer meghosszabbította a 2013. évi határozat alkalmazási idejét. A 2016. évi határozatot 2016. május 28‑án hirdették ki a Hivatalos Lapban, az 2016. május 29‑én lépett hatályba, és azt 2016. május 30‑án kézbesítették HX‑nek. ( 16 ) A 2014. évi végrehajtási határozathoz képest a 2016. évi határozat terjedelmesebb indokolást tartalmaz HX‑nek a 2013. évi határozat I. mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvételét illetően, mely indokolás a 2014. évi végrehajtási határozatban foglalthoz képest további elemekkel egészült ki.
14.
Majd végül a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013. évi határozat módosításáról szóló, 2017. május 29‑i (KKBP) 2017/917 tanácsi határozat ( 17 )2018. június 1‑jéig még egyszer meghosszabbította a 2013. évi határozat alkalmazási idejét, HX vonatkozásában azonban nem eredményez változást.
B. A Törvényszék ítélete
15.
2014. október 13‑i keresetével HX a 2014. évi végrehajtási határozat és a 793/2014 végrehajtási rendelet őt érintő részeinek megsemmisítését kérte a Törvényszéktől.
16.
A Törvényszék előtt 2015. december 8‑án tartott tárgyalás során HX a keresetének kiigazítása iránti kérelmet terjesztett elő, hogy még a 2015. évi határozat őt érintő részének megsemmisítését is kérje. E kérelmet azzal a megjegyzéssel vették fel a tárgyalás jegyzőkönyvébe, hogy HX állítása szerint a 2015. évi határozatot az idáig nem közölték vele. Azt is jegyzőkönyvezték, hogy a Tanács nem emelt szót a kereset kiigazítása iránti kérelem ellen.
17.
2016. június 2‑i ítéletében (a továbbiakban: megtámadott ítélet) ( 18 ) azonban a Törvényszék, mint elfogadhatatlant, elutasította a 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereset kiigazítása iránt előterjesztett kérelmet. A Törvényszék az eljárási szabályzata 86. cikkének (2) bekezdésére alapozta ezen elutasítást, mely rendelkezés szerint a keresetlevél kiigazítását külön iratban kell elvégezni. A Törvényszék véleménye szerint e követelmény nem teljesült, mivel HX a keresetlevél kiigazítását csak szóban, a tárgyalás során kérte.
18.
A Törvényszék egyebekben megsemmisítette a 2014. évi végrehajtási határozatot és a 793/2014 végrehajtási rendeletet a HX‑et érintő részükben. Ezt azzal indokolta, hogy a Tanács által annak megindokolása érdekében előadottak, hogy miért vette fel HX‑et az említett jogi aktusok mellékleteiben szereplő jegyzékekbe, nem voltak alkalmasak azon állítás alátámasztására, hogy HX támogatást nyújt a szíriai rezsim számára vagy annak haszonélvezője. A Törvényszék továbbá úgy határozott, hogy a Tanács maga köteles viselni saját költségeit, valamint a HX részéről felmerült költségeket.
IV. A fellebbezési eljárás és a felek kérelmei
19.
2016. augusztus 1‑jei beadványával HX fellebbezést nyújtott be a megtámadott ítélet ellen. HX azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül az említett ítélet azon részét, amelyben mint elfogadhatatlant elutasították a 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereset kiigazítása iránt előterjesztett kérelmet. HX azt kéri továbbá, hogy a Bíróság semmisítse meg a 2015. évi határozatot a rá vonatkozó részében, vagy az ügyet e tekintetben utalja vissza a Törvényszék elé. HX végül azt kéri, hogy a Bíróság kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.
20.
A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és HX‑et kötelezze a költségek viselésére.
21.
A Bíróság a fellebbezést írásbeli eljárásban vizsgálta meg.
22.
Válaszbeadványának mellékletében a Tanács új bizonyítékot terjesztett elő, mégpedig a 2015. évi határozat HX ügyvédjének történő kézbesítését tanúsító – egy harmadik személy által aláírt – átvételi elismervényt. A Bíróság lehetőséget adott a feleknek az ezen új bizonyítékra vonatkozó írásbeli észrevételeik előterjesztésére. A Bíróság ezenkívül meghallgatta a feleket HX eljáráshoz fűződő érdekének különösen a 2015. évi határozat tekintetében történő fennállásával kapcsolatban.
V. Értékelés
A. A fellebbezésről
1. A 2015. évi határozat HX‑nek történő kézbesítéséről
23.
Első jogalapjával HX arra hivatkozik, hogy a 2015. december 8‑i tárgyaláson a 2015. május 28‑i 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében kereseti kérelmeinek kiigazítása iránt előterjesztett kérelme nem volt elkésett. Mivel ugyanis nem kézbesítették neki a 2015. évi határozatot, jóllehet címe a Tanács előtt ismert volt, nem kezdődött meg a kereseti kérelmek e határozat tekintetében történő kiigazítására nyitva álló határidő.
24.
A Tanács ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a 2015. évi határozatot ajánlott levélben kézbesítették HX ügyvédjének. A Tanács továbbá – mint már fent említést nyert – egy harmadik személy által 2015. június 8‑án aláírt átvételi elismervényt csatolt be válaszbeadványának mellékletében. HX vitatja azonban, hogy ezen átvételi elismervény aláírója átadta volna a levelet ügyvédjének, akinek az aláíró nem a munkatársa. HX ezt azzal egészíti ki, hogy a Tanács megállapíthatta, hogy az átvételi elismervényt nem maga az ügyvédje írta alá. Ügyvédjének elektronikus levelezési címe ezenkívül ismert volt a Tanács előtt. A Tanácsnak ezért a biztonság kedvéért újabb ajánlott levelet vagy elektronikus üzenetet kellett volna küldenie, hogy az ügyvéd tudomására hozza a 2015. évi határozatot.
25.
Ilyen körülmények között a Bíróság nem tudja megállapítani, hogy érvényesen kézbesítették‑e a 2015. évi határozatot HX‑nek. A Bíróság jelen fellebbezés megalapozottságával kapcsolatos döntése ezért nem alapulhat a kereseti kérelmek kiigazítása iránt a Törvényszék elé terjesztett kérelem esetleges elkésettségén.
26.
Egyébként elegendő annak megállapítása, hogy a jelen jogalap egyébiránt hatástalan. A Törvényszék ugyanis nem a kiigazítás határidejének esetleges túllépése miatt utasította el a 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereseti kérelmek kiigazítása iránt előterjesztett kérelmet, hanem azért, mert a kérelem benyújtására nem külön iratban került sor.
27.
Így tehát nem szükséges választ adni arra a kérdésre, hogy HX megkapta‑e ügyvédjén keresztül a 2015. évi határozat egy példányát, vagy sem.
28.
Arra sem szükséges választ adni, hogy a jelen ügyben mennyiben kellett volna egyáltalán a kereset kiigazítása iránti kérelmet feltétlenül az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerinti azon határidőn belül előterjeszteni, amelyen belül a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktus megsemmisítése kérhető. A Törvényszék ugyanis ezzel kapcsolatban – mindazonáltal még 2015. március 4‑i új eljárási szabályzatának hatálybalépése előtt – megállapította, hogy az említett határidő bizonyos feltételek mellett nem alkalmazandó folyamatban lévő eljárás során. Ez a helyzet akkor, amikor egyrészt az eredeti jogi aktusnak, valamint a kereset kiigazítása útján megsemmisíteni kért jogi aktusnak az érintett vonatkozásában ugyanaz a tárgya, azok lényegében ugyanazokon az indokokon alapulnak, és a tartalmuk lényegében azonos, és így csak az időbeli hatályuk különböző, másrészt pedig a kérelmek megfelelő kiigazítása iránti kérelmet magának a korábbi jogi aktust hatályon kívül helyező szóban forgó jogi aktusnak az elfogadásán kívül nem alapozzák semmilyen egyéb jogalapra, új tényre vagy bizonyítékra. ( 19 )
2. A 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereset kiigazítása iránt előterjesztett kérelem Törvényszék általi elutasításáról
29.
Második jogalapja keretében HX kifejti, hogy a Törvényszék tévesen utasította el a külön irat hiánya miatt a 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereset kiigazítása iránt előterjesztett kérelmét. A jelen ügyben ugyanis a – tárgyalási jegyzőkönyvben írásban rögzített – kérelem tárgyaláson történő előterjesztésével teljesültek a Törvényszék eljárási szabályzata értelmében vett keresetkiigazítás elfogadásának feltételei. A külön irat jelen ügybeli hiánya ezért sem az ellenérdekű fél érdekeit, sem a Törvényszék munkáját nem érintette hátrányosan; egyébként már a tárgyalás előtt mindketten tudtak a 2015. évi határozatról. A Tanács ezenfelül lehetőséget kapott arra, hogy kifogással éljen a kereset kiigazítása iránti kérelem ellen, és – mint azt a tárgyalási jegyzőkönyv megjegyzi – nem tett így.
30.
A Törvényszék ezenkívül azt a tényt sem vette figyelembe, hogy eljárási szabályzata 86. cikke (2) bekezdésének bolgár nyelvi változata – amely a jelen eljárásban alkalmazandó, mivel az eljárás nyelve a bolgár – félreérthető a kereset kiigazítására vonatkozó külön irat követelményét illetően. A Törvényszék eljárási szabályzatának angol („separate document”) és francia („acte séparé”) nyelvi változataival ellentétben ugyanis a bolgár nyelvi változat nem az „irat”, hanem a „молба” („molba” – „kérelem”) kifejezést használja. E kifejezés nem rejti magában automatikusan az írásbeliség követelményét, mivel az mind írásbeli, mind szóbeli akaratnyilvánítást jelenthet.
31.
Végezetül pedig a Törvényszék megsértette a kontradiktórius eljárás elvét, mivel a tárgyalás során és ezzel kellő időben az eljárás szóbeli szakaszának befejezését megelőzően nem biztosított lehetőséget HX‑nek arra, hogy megismerje eljárási szabályzatának különböző nyelvi változatait és a 2015. évi határozatot. A Törvényszék az eljárási szabályzatban előírtakkal ellentétben észszerű határidőt sem állapított meg keresetkiigazítás iránti kérelme hiányainak pótlására és az ehhez szükséges iratok benyújtására, miután a tárgyaláson tudomására jutott, hogy HX ki akarja igazítani keresetét.
32.
Ez az érvelés meggyőző.
33.
Teljességgel indokolt ugyan a kereset kiigazításával szemben bizonyos alaki követelményeket támasztani. Az ilyen – a Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikkében szereplőkhöz hasonló – alaki követelmények azonban nem öncélúak. Ellenkezőleg, arra szolgálnak, hogy biztosítsák a kontradiktórius eljárást, és lehetővé tegyék a Törvényszék számára, hogy a kiigazítás iránti kérelmek átgondolt vizsgálatához szükséges valamennyi információ rendelkezésére álljon.
34.
A kereset kiigazítása iránti kérelmekkel szemben támasztott alaki követelmények e funkcionális célkitűzését alátámasztják a Törvényszék eljárási szabályzatának rendelkezései, mivel például a 86. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint a jogalapokat és érveket csak akkor kell kiigazítani, ha ez az adott körülmények között szükségesnek tűnik. Hasonlóképpen, ha a kiigazítási beadvánnyal együtt nem nyújtották be a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktust is, a Törvényszék a 86. cikk (4) bekezdésével összhangban határidőt állapíthat meg e hiány pótlására a felperes számára, és még a hiánypótlás elmulasztása sem vezet feltétlenül a kérelem elfogadhatatlanságához, mivel a Törvényszéket e tekintetben mérlegelési jogkör illeti meg.
35.
A jelen ügyben a Törvényszék ezzel szemben rendkívül formális módon alkalmazta az eljárási szabályzat 86. cikkét, ami nemcsak e rendelkezés értelmével és céljával, hanem az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdésében rögzített tisztességes eljárás elvével is ellentétes. Így teljességgel lehetséges lett volna elfogadhatónak tekinteni a már a tárgyalás során előterjesztett és a tárgyalási jegyzőkönyvben írásban rögzített keresetkiigazítás iránti kérelmet, annál is inkább, mivel a jegyzőkönyv bírósági iratként bizonyító erővel bír, és ezért alkalmas az írásbeli forma követelményének pótlására. Az adott körülmények között ezenfelül sem a jogalapok és érvek további kiigazítására nem volt szükség a csak a 2013. évi határozat alkalmazási idejét meghosszabbító 2015. évi határozat tartalmára tekintettel, sem a Törvényszék és a Tanács előtt nyilvánvalóan ismert 2015. évi határozat benyújtására.
36.
HX egyébként még a tárgyaláson előadta, hogy az idáig egyáltalán nem tudott a 2015. évi határozatról, és mint az fent megállapítást nyert, ezen állítást nem cáfolták meg hatásosan, mivel a felek ezzel kapcsolatos kijelentései ellentmondásosak. ( 20 ) Ezért továbbra is abból kell kiindulni, hogy HX alkalmasint csak a tárgyaláson szerzett tudomást a 2015. évi határozatról. Ilyen körülmények között helyénvaló és célszerű a kereset tárgyaláson történő kiigazítása. Ha azonban a külön irat követelményét ilyen esetben túlságosan formalista módon alkalmazzák, az gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kereset tárgyaláson történő kiigazítását, ami másfelől csorbítja a hatékony jogvédelmet, és ellentétes a pergazdaságossággal.
37.
Továbbá, ha a Törvényszék mégis feltétlenül ragaszkodni kívánt volna a kereset kiigazítása iránti kérelem külön iratban történő benyújtásának követelményéhez, a tárgyalás során minden további nélkül felhívhatta volna HX figyelmét e követelményre. A Törvényszék eljárása ezzel szemben félrevezető volt. Azzal ugyanis, hogy HX kérelmét írásban jegyzőkönyvbe vette, és nem hívta fel a figyelmét a további követelményekre, azt a benyomást keltette HX‑ben, hogy kérelmét megfelelően nyilvántartásba vették, és további cselekményre részéről nincs szükség.
38.
Ez annál is inkább problematikus, mivel a Törvényszék eljárási szabályzata 86. cikke (2) bekezdésének bolgár nyelvi változata a kereset kiigazítása iránti kérelem írásbeli formájának követelményét illetően valóban nem tűnik teljesen egyértelműnek.
39.
A Tanács ezzel szemben azzal érvel, hogy még ha a bolgár nyelvi változat kétértelmű lenne is, a Törvényszék eljárási szabályzatának egyik nyelvi változata akkor sem szoríthatja háttérbe a többit, még akkor sem, ha ez esetben az adott eljárás nyelve szerinti változatról van is szó.
40.
A Tanács ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jogi rendelkezések egységes alkalmazásának és értelmezésének szükségessége kizárja, hogy egy rendelkezést valamelyik nyelvi változatában elszigetelten vizsgáljanak, és megkívánja, hogy az adott rendelkezést alkotójának szándéka és az általa követett cél alapján értelmezzék, figyelembe véve az Unió valamennyi nyelvén készült változatait. ( 21 ) Valamely eltérő nyelvi változat ezért önmagában semmiképpen nem élvezhet elsőbbséget a többi nyelvi változattal szemben. Jelen esetben a bolgár nyelvi változat kivételével a Törvényszék eljárási szabályzatának valamennyi nyelvi változata olyan kifejezéseket használ, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a kereset kiigazítása iránti kérelemnek külön iratnak kell lennie.
41.
Az uniós jogi rendelkezés egységes értelmezésének szükségessége valóban azt követeli meg, hogy annak egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás kontextusára és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi. ( 22 ) Ez azonban nem eredményezheti a jogalany megfosztását az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és az EUMSZ 24. cikk negyedik bekezdésében, illetve a Törvényszék eljárási szabályzatának 45. cikkében rögzített azon jogától, hogy saját nyelvén fordulhat az uniós bíróságokhoz.
42.
Mint már megállapítást nyert, a jegyzőkönyvbe vett keresetkiigazítás iránti kérelem megvalósítja a külön irat követelményének céljait. És még ha ragaszkodnának is a külön irathoz, a jogalanyoktól akkor sem várható el, hogy az Unió több eljárási nyelvét is bírják, és – külön figyelemfelhívás nélkül – az uniós bíróságok előtti eljárásjogi követelményekre vonatkozó rendelkezéseknek az Unió valamennyi vagy akár csak több nyelvén készült változatait figyelembe véve értelmezzék e rendelkezéseket. Ellenkezőleg, az uniós bíróságok nyelvi rendszerének egésze éppen arra irányul, hogy hatékonyan biztosítsa minden jogalany ahhoz való jogát, hogy saját nyelvén fordulhat az uniós bíróságokhoz. Az uniós bíróságok ezért különösen az eljárás nyelve szerinti változatnak az eljárási szabályzataik többi nyelvi változatától való eltérése esetén a tisztességes eljárás és a hatékony jogvédelem biztosítására rendelkezésre álló minden lehetőséget kötelesek kihasználni annak érdekében, hogy az érintettet felvilágosítsák tévedéséről, és lehetőséget adjanak számára jogainak hatékony érvényesítésére.
43.
Ez annál is inkább így van, mivel a Törvényszéknek, amely eljárási szabályzatát valamennyi eljárási nyelven elfogadta, magára kell vállalnia a felelősséget az említett eljárási szabályzat különböző nyelvi változataiban tetten érhető és az idők során különböző eljárási és nyelvi helyzetekben napvilágra került pontatlanságokért. A Törvényszéknek tehát saját eljárási szabályainak a tisztességes eljárás elvére tekintettel történő megfelelő értelmezése és alkalmazása útján gondoskodnia kell arról, hogy e pontatlanságok ne vezessenek az érintettek hatékony jogvédelemtől való megfosztásához.
44.
Mindent egybevetve tehát le kell szögezni, hogy a második jogalapnak helyt kell adni. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor kizárólag a külön irat hiánya miatt mint elfogadhatatlant elutasította HX keresetkiigazítás iránti kérelmét, és nem adott lehetőséget HX‑nek arra, hogy szóban előadott kérelmét a Törvényszék által szükségesnek vélt módon kiegészítse. A megtámadott ítéletet ezért hatályon kívül kell helyezni annyiban, amennyiben az, mint elfogadhatatlant, elutasította a 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereset kiigazítása iránt előterjesztett kérelmet.
B. A kereset kiigazítása iránt első fokon előterjesztett kérelemről
45.
Alapokmánya 61. cikkének első bekezdése értelmében az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, ha a per állása ezt megengedi.
46.
A jelen ügyben ez a helyzet.
47.
Megállapítható ugyanis, hogy a 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereseti kérelmek kiigazítása iránt előterjesztett kérelem nem igényelt érdemi vizsgálatot, mivel HX eljáráshoz fűződő érdeke az említett határozat tekintetében még a Törvényszék előtti eljárás során megszűnt.
48.
A Törvényszék előtt indított megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósága olyan közrendi szempont, amelyet a Bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, ha fellebbezéssel fordulnak hozzá. ( 23 ) Ennek a kereset Törvényszék előtti eljárás során történő okafogyottá válásának szempontjára is vonatkoznia kell. A Bíróság egyébként a jelen ügyben támaszkodhat arra, hogy HX eljáráshoz fűződő érdeke nem áll fenn a 2015. évi határozat tekintetében, mivel a fellebbezési eljárásban meghallgatta a feleket ezzel az elsőfokú eljárásban nem vizsgált szemponttal kapcsolatban. ( 24 )
49.
Mint azt a Bíróság az állandó ítélkezési gyakorlatban megállapította, mind a felperes eljáráshoz fűződő érdekének, mind a jogvita tárgyának nemcsak a kereset benyújtásakor kell fennállnia, hanem a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik. Ez feltételezi, hogy a kereset az eredményénél fogva alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon. ( 25 )
50.
A jelen ügyben megállapítható, hogy a 2015. évi határozatnak, amelynek megsemmisítését HX a kereset kiigazítása iránti kérelmével kéri, még a megtámadott ítélet 2016. június 2‑i kihirdetése előtt megszűnt az alkalmazhatósága. Egyrészt ugyanis e határozat – amelynek tárgyát a 2013. évi határozat egy további évvel történő meghosszabbítása képezte – alkalmazási ideje egyébként is a 2016. június 1‑jéig tartó időszakra korlátozódott. ( 26 ) Másrészt pedig a 2013. évi határozatot a 2016. évi határozat már 2016. május 29‑én ismételten meghosszabbította egy újabb évvel 2017. június 1‑jéig, és a 2015. évi határozat ezért már alkalmazási idejének lejárta előtt megszűnt joghatásokat kiváltani. ( 27 )
51.
Jóllehet a Bíróság már a legkülönbözőbb körülmények fennállása esetén elismerte, hogy valamely felperes eljáráshoz fűződő érdeke nem szűnik meg szükségszerűen attól, hogy az általa megtámadott jogi aktus az eljárás során hatályát veszti. ( 28 )
52.
Ennek oka különösen abban rejlik, hogy valamely uniós intézmény jogi aktusának egy későbbi jogi aktus általi hatályon kívül helyezése vagy a jogi aktus alkalmazási idejének lejárta nem jelenti ezen aktus jogellenességének elismerését, és csak ex nunc hatással jár. A megsemmisítést kimondó ítélet ezzel szemben a megsemmisített jogi aktust visszamenőleg törli a jogrendből, mintha soha nem létezett volna.
53.
Ez különösen így van azon jogi aktusok esetében, amelyek tárgya az Unió közös kül‑ és biztonságpolitikája keretében korlátozó intézkedések egyénekkel szembeni elrendelése. A Bíróság e tekintetben leszögezte, hogy annak a személynek, akivel szemben valamely jegyzékbe történő felvétele alapján ilyen intézkedések elrendelésére került sor, adott esetben még azt követően is érdeke fűződhet az őt a jegyzékbe felvevő jogi aktus jogellenességének megállapításához, hogy e jogi aktus alkalmazási ideje lejárt. A jogellenesség megállapítása révén ismerhető el ugyanis, hogy az adott személyt soha nem kellett volna felvenni a jegyzékbe, illetve soha nem kellett volna őt az uniós intézmények által folytatott eljárás szerint abba felvenni. Noha ez nem téríthet meg valamely vagyoni kárt, illetve nem orvosolhatja a szakmai és családi élet sérelmét, mégis alkalmas az adott személy becsületének helyreállítására, vagy az általa elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének formáját képezheti. ( 29 )
54.
A jelen ügyben HX ennek megfelelően arra hivatkozik, hogy a 2015. évi határozat alkalmazási idejének lejárta önmagában nem teheti meg nem történtté az e jogi aktus által alkalmazási ideje alatt kiváltott joghatásokat. Ugyanis nemcsak a 2013. évi határozat által korlátozó intézkedésekkel sújtott személyek jegyzékébe a 2014. évi végrehajtási határozat által történő felvétele, hanem a 2015. évi határozat által e jegyzékben tartása is sérttette a magán‑ és a családi élethez való jogát, valamint jó hírnevét, és környezetében gyanakvást keltett. Így a békés szír polgári lakosságnak ártó személyként bélyegezték meg. A 2015. évi határozat megsemmisítése ezért alkalmas helyreállítani saját és családja jó hírnevét, és ezzel az általa elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének formáját képezheti.
55.
Ezen érvelés helytálló a HX‑et a 2013. évi határozat I. mellékletében szereplő jegyzékbe felvevő és megfelelő indokolást tartalmazó 2014. évi végrehajtási határozatot illetően. A Törvényszék ezért helyesen határozott még a 2016. június 2‑i megtámadott ítéletben a 2014. évi végrehajtási határozat jogszerűségéről annak ellenére, hogy e határozatot HX tekintetében időközben az új indokolást tartalmazó 2016. évi határozat váltotta fel. ( 30 )
56.
Nem hatásos ugyanakkor HX érvelése azt illetően, hogy a 2015. évi határozat megsemmisítése tekintetében e határozat alkalmazási idejének lejártát követően is fennáll az eljáráshoz fűződő érdeke. A 2015. évi határozat ugyanis HX tekintetében csupán meghosszabbította a 2014. évi végrehajtási határozattal módosított 2013. évi határozat alkalmazási idejét 2016. június 1‑jéig. A 2015. évi határozatnak e határozat alkalmazási idejének lejártát követő megsemmisítése ezért nem járhatott volna a már a 2014. évi végrehajtási határozat megsemmisítésével elérhetőt meghaladó előnnyel HX számára.
57.
Az említett végrehajtási határozat megsemmisítésével ugyanis a Törvényszék elismerte, hogy a Tanács HX‑szel szemben felhozott indokai nem voltak alkalmasak azon állítás alátámasztására, hogy HX támogatást nyújt a szíriai rezsim számára, és annak haszonélvezője is egyben. Ennek elismerése a 2015. évi határozat alkalmazási időszakára is vonatkozik, mivel e határozat semmi újat nem fűzött hozzá HX jegyzékbe történő felvételének indokolásához. A 2014. évi végrehajtási határozat megsemmisítése tehát mind a 2014. évi végrehajtási határozattal módosított 2013. évi határozat eredeti alkalmazási időszaka, mind a 2013. évi határozat 2015. évi határozattal meghosszabbított alkalmazási időszaka tekintetében helyreállítja HX becsületét. Ez a HX által az érintett jogi aktus révén elszenvedett nem vagyoni kár megtérítését képezi.
58.
Nem állapítható meg, hogy még milyen további előnnyel járhatott volna HX számára a 2015. évi határozat e határozat alkalmazási idejének lejártát követő megsemmisítése, és HX sem hivatkozik semmi másra ezzel kapcsolatban.
59.
HX eljáráshoz fűződő érdeke tehát megszűnt a 2015. évi határozat megsemmisítését illetően, és ezzel még a Törvényszék előtti eljárás során okafogyottá vált a kereset kiigazítása iránti kérelme.
VI. A költségekről
60.
A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (3) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit. Azonban, ha az ügy körülményei alapján indokoltnak látszik, a Bíróság határozhat úgy is, hogy a fél saját költségein felül viseli a másik fél költségeinek egy részét is.
61.
Először is az elsőfokú eljárás költségeit illetően figyelembe kell venni, hogy a megtámadott ítéletet csak annyiban kell hatályon kívül helyezni, amennyiben az, mint elfogadhatatlant, elutasította a 2015. évi határozat eljárásba történő bevonása érdekében a kereset kiigazítása iránt előterjesztett kérelmet. Az elsőfokú ítélet tehát hatályban marad annyiban, amennyiben az megsemmisítette a 2014. évi végrehajtási határozatot.
62.
Ezenfelül a jelen eljárásban el kellett ugyan utasítani HX‑nek a 2015. évi határozat megsemmisítése iránti kérelmét, ezzel kapcsolatban előadott érvelése ugyanakkor hatásos annyiban, amennyiben helyesen véli úgy, hogy téves jogalkalmazáson alapulnak a Törvényszék által a kereset kiigazítása iránti kérelmének elutasítása mellett felhozott indokok. E tekintetben viszont a Tanács pervesztes lett.
63.
Ezért nem indokolt hatályon kívül kell helyezni a Törvényszék költségek viselésére vonatkozó határozatát, amely a Tanácsot kötelezte az első fokon felmerült költségek összességének viselésére.
64.
Ami a fellebbezési eljárásban felmerült költségeket illeti, először is figyelembe kell venni, hogy HX második jogalapja megalapozott, másfelől azonban a jelen fellebbezésben fenntartja a 2015. évi határozat megsemmisítése iránti kérelmét, jóllehet a megsemmisítéshez fűződő érdeke már a Törvényszék előtti eljárás során megszűnt. HX egyébként 2016. július 27‑i beadványával már a jelen fellebbezés 2016. augusztus 1‑jei benyújtása előtt keresetet indított a 2016. évi határozattal szemben, ( 31 ) mely utóbbi a 2015. évi határozatot váltotta fel, és a 2014. évi végrehajtási határozat indokolását új elemekkel egészítette ki. ( 32 )
65.
Mindazonáltal azt is figyelembe kell venni, hogy a Tanács a fellebbezés tekintetében pervesztes lett. Ezen túlmenően a Tanács, mivel nyilvánvalóan nem vizsgálta tovább, hogy a 2015. évi határozatot egyáltalán érvényesen kézbesítették‑e HX‑nek, jóllehet az ajánlott levél átvételéről szóló elismervényt nem ügyvédje, hanem valamely harmadik személy írta alá, ( 33 ) alkalmasint már jóval a Törvényszék előtti tárgyalást megelőzően akadályozta HX‑et a kereset kiigazítása iránti kérelmének előterjesztésében.
66.
Ezért a jelen ügyben indokoltnak tűnik úgy határozni a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viseléséről, hogy HX maga viseli saját költségeinek egyharmad részét, a Tanács pedig saját költségeit, valamint a HX részéről felmerült költségek kétharmad részét.
VII. Végkövetkeztetések
67.
A fenti megfontolások alapján azt javasolom a Bíróságnak, hogy a következőképpen határozzon:
1)
A Bíróság a Törvényszék 2016. június 2‑iHX kontra Tanács ítéletét (T‑723/14, EU:T:2016:332) hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben az, mint elfogadhatatlant, elutasítja HX‑nek a keresetlevél kiigazítása iránti kérelmét.
2)
A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. május 28‑i (KKBP) 2015/837 tanácsi határozat megsemmisítése érdekében az elsőfokú kereset kiigazítása iránt előterjesztett kérelem okafogyottá vált.
3)
HX köteles viselni a fellebbezési eljárásban felmerült saját költségeinek egyharmad részét.
4)
Az Európai Unió Tanácsa köteles viselni a fellebbezési eljárásban HX részéről felmerült költségek kétharmad részét, valamint a fellebbezési eljárásban felmerült saját költségeit.
( 1 ) Eredeti nyelv: német.
( 2 ) HL 2015. L 105., 1. o.
( 3 ) Lásd: 2013. május 28‑iAbdulrahim kontra Tanács és Bizottság ítélet (C‑239/12 P, EU:C:2013:331, 67–85., különösen pedig 72. pont).
( 4 ) A Törvényszék eljárási szabályzata – 2016. szeptember 1‑jén hatályba lépett – 2016. július 13‑i módosításai (HL 2016. L 217., 73. o.) 1. cikkének 7. pontjában a 86. cikk (3)–(6) bekezdése átszámozásra került, és (4)–(7) bekezdésre változott, (3) bekezdésként pedig az EUMSZ 270. cikk alapján az Unió és alkalmazottai között indított ügyekre vonatkozó új szöveg került beillesztésre. E módosítás nem bír jelentőséggel a jelen eljárás szempontjából.
( 5 ) HL 2011. L 121., 11. o.
( 6 ) HL 2011. L 121., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 151., 15. o.
( 7 ) HL 2012. L 16., 1. o.; helyesbítések: HL 2012. L 259., 7. o.
( 8 ) HL 2011. L 319., 56. o.
( 9 ) HL 2012. L 330., 21. o.
( 10 ) HL 2013. L 147., 14. o.
( 11 ) HL 2014. L 160., 37. o.
( 12 ) HL 2014. L 217., 49. o.; helyesbítés: HL 2015. L 50., 48. o.
( 13 ) HL 2014. L 217., 10. o.
( 14 ) HL 2015. L 132., 82. o.
( 15 ) HL 2016. L 141., 125. o.
( 16 ) Lásd HX 2016. július 27‑én benyújtott keresetlevelét a Törvényszék előtt folyamatban lévő HX kontra Tanács ügyben (T‑408/16), amelyben HX többek között a 2016. évi határozat megsemmisítését kéri.
( 17 ) HL 2017. L 139., 62. o.
( 18 ) A Törvényszék 2016. június 2‑iHX kontra Tanács ítélete (T‑723/14, EU:T:2016:332).
( 19 ) Lásd: a Törvényszék 2010. szeptember 9‑iAl‑Aqsa kontra Tanács ítélete (T‑348/07, EU:T:2010:373, 34. pont); ezen ítéletet a fellebbezési eljárásban hatályon kívül helyezték, minek során mindazonáltal nem kérdőjeleződött meg az itt idézett megállapítás.
( 20 ) Lásd a fenti 24. és 25. pontot.
( 21 ) Lásd ebben az értelemben: 1969. november 12‑iStauder ítélet (29/69, EU:C:1969:57, 3. pont); 1997. július 17‑iFerriere Nord kontra Bizottság ítélet (C‑219/95 P, EU:C:1997:375, 15. pont); 2015. október 15‑iGrupo Itevelesa és társai ítélet (C‑168/14, EU:C:2015:685, 42. pont).
( 22 ) Lásd például: 2016. november 23‑iBayer CropScience és Stichting De Bijenstichting ítélet (C‑442/14, EU:C:2016:890, 84. pont).
( 23 ) Lásd: 2012. február 15‑iInternationaler Hilfsfonds kontra Bizottság végzés (C‑208/11 P, EU:C:2012:76, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
( 24 ) Lásd a fenti 22. pontot.
( 25 ) Lásd: 1995. október 19‑iRendo és társai kontra Bizottság ítélet (C‑19/93 P, EU:C:1995:339, 13. pont); 2007. június 7‑iWunenburger kontra Bizottság ítélet (C‑362/05 P, EU:C:2007:322, 42. pont); 2013. május 28‑iAbdulrahim kontra Tanács és Bizottság ítélet (C‑239/12 P, EU:C:2013:331, 61. pont).
( 26 ) Lásd a fenti 12. pontot.
( 27 ) Lásd a fenti 13. pontot.
( 28 ) Lásd: 2013. május 28‑iAbdulrahim kontra Tanács és Bizottság ítélet (C‑239/12 P, EU:C:2013:331, 62. és azt követő pontok, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
( 29 ) Lásd: uo. (68. és azt követő pontok).
( 30 ) Lásd a fenti 13. pontot.
( 31 ) Lásd a fenti 16. lábjegyzetet.
( 32 ) Lásd a fenti 12., 13. és 50. pontot.
( 33 ) Lásd a fenti 24. pontot.