14.3.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 98/22
Az Audiencia Provincial de A Coruña (Spanyolország) által 2016. január 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Abanca Corporación Bancaria S.A. kontra María Isabel Vázquez Rosende
(C-1/16. sz. ügy)
(2016/C 098/29)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Audiencia Provincial de A Coruña
Az alapeljárás felei
Felperes: Abanca Corporación Bancaria S.A.
Alperes: María Isabel Vázquez Rosende
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. és 7. cikke értelmezhető-e úgy, hogy egy kölcsönszerződésben foglalt küszöb-kikötés tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapításából eredő visszafizetési kötelezettség ne a szerződés megkötésének időpontjára, hanem egy későbbi időpontra rendelkezzen visszaható hatállyal?
2)
A kikötés tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapításából eredő visszaható hatály korlátozását megalapozó, az érdekeltek jóhiszeműségére vonatkozó feltétel az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető-e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie?
3)
Ha az előző kérdésre igenlő választ kell adni, milyen feltételeket kell figyelembe venni az érdekeltek jóhiszeműségének megállapításához?
4)
A fentiektől függetlenül, összhangban van-e az 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. és 7. cikkével az érdekeltek jóhiszeműségének fogalmára vonatkozó értelmezés, amely szerint jóhiszemű lehet az eladó vagy szolgáltató azon magatartása, amely a szerződés létrejöttekor az átláthatóságnak a kikötés tisztességtelen jellegét meghatározó hiányát idézte elő?
5)
Összhangban van-e az 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. és 7. cikkével az érdekeltek jóhiszeműségének fogalmával kapcsolatos azon értelmezés, amely szerint az eladó vagy szolgáltató jóhiszeműsége absztrakt módon értékelhető, vagy, éppen ellenkezőleg, az eladó vagy szolgáltató által a konkrét szerződéskötéskor tanúsított magatartásra figyelemmel kell azt értékelni?
6)
A súlyos zavarok kockázata, amely a tisztességtelen kikötésből eredő visszaható hatály korlátozásának alapjául szolgál, az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető-e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie?
7)
Ha az előző kérdésre igenlő választ kell adni, milyen feltételeket kellene figyelembe venni?
8)
A fentiektől függetlenül, a súlyos zavarok kockázata összhangban van-e az 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. és 7. cikkével, ha azt csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarok figyelembe vételével értékelik, vagy a szóban forgó küszöb kikötés alapján kifizetett összegek teljes visszatérítése hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni?
9)
A gazdasági rendet érintő súlyos zavarok kockázatát, a fogyasztó által indított konkrét egyéni kereset esetén, az 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. és 7. cikke értelmében csak e konkrét keresetnek a gazdasági hatására figyelemmel, vagy azon gazdasági hatásokra figyelemmel kell-e értékelni, amelyekkel az egyéni keresetek nagy számú fogyasztó általi potenciális gyakorlása járna?
(1) HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.
Full & Egal Universal Law Academy