18.4.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 136/12
A Juzgado de Primera Instancia no6 de Alicante (Spanyolország) által 2016. január 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Manuel González Poyato és Ana Belén Tovar García kontra Banco Popular Español S.A.
(C-34/16. sz. ügy)
(2016/C 136/17)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de Primera Instancia no6 de Alicante
Az alapeljárás felei
Felperes: Manuel González Poyato és Ana Belén Tovar García
Alperes: Banco Popular Español S.A.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött kölcsönszerződés keretében, amely a kikötött rendes kamatláb csökkenésének korlátozására vonatkozó előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési feltételt (küszöb-kikötést) tartalmaz, amelyet az említett szerződésbe a fogyasztó számára olyannyira nem nyilvánvaló és érthető módon foglaltak, hogy a bíróság tisztességtelennek minősíti, összeegyeztethető-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésével azon mondatrész, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, oly módon történő értelmezése, hogy az említett feltétel tisztességtelen jellegének bírósági megállapítása esetén a fogyasztó által az említett feltétel alkalmazásának következményeként korábban az eladónak vagy szolgáltatónak teljesített szolgáltatások nem téríthetők vissza?
2)
Amennyiben az előző értelmezés összeegyeztethetőnek minősül a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével, összeegyeztethető–e a 93/13/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon fogalommal, miszerint „megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék […] a tisztességtelen feltételek alkalmazását”, a korábban kifejtettekkel megegyező, a leírthoz hasonló feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából eredő jogkövetkezményekre vonatkozó értelmezés?
3)
Amennyiben az előbbi értelmezések nem egyeztethetők össze a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével és a 7. cikkének (1) bekezdésével, mindig és minden esetben ellentétes-e a „jóhiszeműség követelményeivel” az olyan feltételeknek az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött szerződésbe foglalása, amelyek nem kellőképpen világos és érthető megfogalmazással határozzák meg a szerződés elsődleges tárgyát, vagy a jóhiszeműség elvének megsértését más körülményeket figyelembe véve kell értékelni? Ez utóbbi esetben, a nemzeti bíróságnak milyen körülményeket kell értékelnie annak érdekében, hogy a jóhiszeműség elve sérelmének hiányát állapíthassa meg, ha a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó olyan feltétel fennállását tárja fel, amelyet nem világosan és érthetően fogalmaztak meg? Különösen, ilyen körülmények közé sorolható-e az olyan törvény vagy rendeleti szintű nemzeti szabályozás fennállása, amely absztrakt módon megállapítja az ilyen „küszöb-kikötés” érvényességét?
4)
A jelen ügyhöz hasonló eljárás keretében, amelyben egy kevésbé átláthatónak minősülő „küszöb-kikötés” semmisségének megállapítása iránt egyéni keresetet indítottak, összeegyeztethető-e a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon mondatrésszel, miszerint „a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, azon, a gazdasági rendet érintő súlyos zavarok kockázatán alapuló értelmezés, amely korlátozza a bíróság által tisztességtelennek minősített említett feltétel alapján a fogyasztó által az eladónak vagy szolgáltatónak fizetett összegek visszafizetését, ha a bíróság által hozott ítélet jogereje a hasonló helyzetben lévő más fogyasztók tekintetében nem érvényesül?
(1) HL L 95., 29. o.
Full & Egal Universal Law Academy