17.5.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 175/6
A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2016. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Istanbul Lojistik Ltd. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság
(C-65/16. sz. ügy)
(2016/C 175/05)
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság
Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az alapeljárás felei
Felperes: Istanbul Lojistik Ltd.
Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Úgy kell-e értelmezni az 1/95. EK-Törökország Társulási Tanácsi Határozat (a továbbiakban: Társulási Tanácsi Határozat) 4. cikkét, hogy vámmal azonos hatású díjnak minősül és ezért azzal összeegyeztethetetlen az olyan gépjárműadó, mint amilyent a magyar Gépjárműadó törvény szabályoz, és amelyet ez utóbbi törvény értelmében a török fuvarozó által üzemben tartott, az áruk szállítmányozásához használt török honosságú tehergépjárműre vetnek ki a magyarországi határátlépés miatt azért, hogy Törökországból elindulva Magyarországon mint tranzittagállamon keresztül eljusson egy másik tagállamba?
2)
a.)
Amennyiben az 1. kérdésre adandó válasz nemleges, akkor úgy kell-e értelmezni a Társulási Tanácsi Határozat 5. cikkét, hogy mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül és ezért azzal összeegyeztethetetlen az olyan gépjárműadó, mint amilyent a magyar Gépjárműadó törvény szabályoz, és amelyet ez utóbbi törvény értelmében a török fuvarozó által üzemben tartott, az áruk szállítmányozásához használt török honosságú tehergépjárműre vetnek ki a magyarországi határátlépés miatt azért, hogy Törökországból elindulva Magyarországon mint tranzittagállamon keresztül eljusson egy másik tagállamba?
b.)
Úgy kell-e értelmezni a Társulási Tanácsi Határozat 7. cikkét, hogy közlekedésbiztonságra és bűnüldözésre hivatkozással alkalmazható egy olyan gépjárműadó, mint amilyent a magyar Gépjárműadó törvény szabályoz, és amelyet ez utóbbi törvény értelmében a török fuvarozó által üzemben tartott, az áruk szállítmányozásához használt török honosságú tehergépjárműre vetnek ki a magyarországi határátlépés miatt azért, hogy Törökországból elindulva Magyarországon mint tranzittagállamon keresztül eljusson egy másik tagállamba?
3)
Úgy kell-e értelmezni az EUMSz 3. cikk (2) bekezdését és az 1072/2009/EK (1) rendelet 1. cikk (2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját, hogy azokkal összeegyeztethetetlen az, hogy egy tranzittagállam Törökországgal kötött kétoldalú fuvarozási egyezmény alapján olyan gépjárműadót alkalmazzon, mint amilyent a magyar Gépjárműadó törvény szabályoz, és amelyet ez utóbbi törvény értelmében a török fuvarozó által üzemben tartott, az áruk szállítmányozásához használt török honosságú tehergépjárműre vetnek ki a magyarországi határátlépés miatt azért, hogy Törökországból elindulva Magyarországon mint tranzittagállamon keresztül eljusson egy másik tagállamba?
4)
Úgy kell-e értelmezni az EGK-Törökország közötti társulási megállapodás (a továbbiakban: Ankarai Megállapodás) 9. cikkét, hogy állampolgárságon alapuló megkülönböztetésnek minősül és ezért azzal összeegyeztethetetlen az olyan gépjárműadó, mint amilyent a magyar Gépjárműadó törvény szabályoz, és amelyet ez utóbbi törvény értelmében a török fuvarozó által üzemben tartott, az áruk szállítmányozásához használt török honosságú tehergépjárműre vetnek ki a magyarországi határátlépés miatt azért, hogy Törökországból elindulva Magyarországon mint tranzittagállamon keresztül eljusson egy másik tagállamba?
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól; HL L 300., 72. o.
Full & Egal Universal Law Academy