30.5.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 191/19
A cour du travail de Mons (Belgium) által 2016. március 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Miguel José Moreno Osacar kontra Ryanair Ltd
(C-169/16. sz. ügy)
(2016/C 191/23)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Cour du travail de Mons
Az alapeljárás felei
Felperes: Miguel José Moreno Osacar
Alperes: Ryanair Ltd
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Figyelembe véve:
—
az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-i egyezménnyel (HL 1997. [C] 15., 1. o.), továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelettel (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítés: HL 2006. L 242., 6. o., HL 2011. L 124., 47. o.) módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i egyezmény (HL 1972. L 299., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) – az úgynevezett „Brüsszeli Egyezmény” – elfogadásának alapjául szolgáló, a megoldások előreláthatóságára és a jogbiztonságra vonatkozó követelményeket (lásd többek között: 2012. július 19-i Mahamdia-ítélet, C-154/11, 44. és 46. pont),
—
az európai légiközlekedési ágazat sajátosságait, amelynek keretében az Unió egyik államában székhellyel rendelkező légitársaságok repülőgép-személyzete napi szinten az Európai Unió területe fölött repül olyan bázishelyről kiindulva, amely, mint a jelen esetben is, más uniós állam területén is lehet,
—
a jelen jogvitának a jelen ítélet indokolásában leírt sajátosságait,
—
a (3922/19/EGK rendelet III. mellékletében maghatározott) „bázishely” fogalomból származó kapcsolóelvet, amelyet a 883/2004 rendelet 2012. június 28-át követően a légitársaságok hajózószemélyzetének és légiutas-kísérő személyzetének tagjai esetén alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok meghatározásánál használ,
—
a jelen határozat indoklásában hivatkozott ítéletek alapján az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából levont következtetéseket,
a 2000. december 22-i 44/2001 tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti „munkaszerződés szokásos teljesítésének helye” fogalom értelmezhető-e úgy, hogy megfelel a „bázishely” fogalomnak, amely az 1991. december 16-i 3922/91 rendelet III. melléklete szerint „az üzemben tartó által a személyzet tagja számára kijelölt hely, ahol az rendszerint megkezdi és befejezi szolgálati idejét vagy szolgálati idejeinek egy sorozatát és ahol normál körülmények között az üzemben tartó nem felelős a személyzet érintett tagjának elszállásolásáért”, mégpedig azon szerződő állam (és ennélfogva annak bírósága) meghatározásának céljából, amelynek területén a munkavállaló szokásosan munkáját végzi, ha e munkavállalót az Európai Unió teljes területén nemzetközi légi személyszállítással foglalkozó, valamely uniós ország jogának hatálya alá tartozó légitársaság repülőgép-személyzetének tagjaként alkalmazzák, tekintve, hogy ez a – „munkaviszony tényleges központjaként” értelmezett „bázishely” fogalmából eredő – kapcsolóelv egyszerre jelenti a szerződő állammal való legszorosabb kapcsolatot és biztosítja a legmegfelelőbb védelmet a gyengébb pozícióban lévő szerződő fél számára, mivel a munkavállaló rendszeresen e helyen kezdi és fejezi be munkanapját, e hely a mindennapi munka megszervezésének helye, és a munkavállaló annak közelében létesített tényleges tartózkodási helyet a szerződéses jogviszony idejére?
Full & Egal Universal Law Academy