11.7.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 251/16
A Supremo Tribunal de Justiça (Portugália) által 2016. április 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – José Rui Garrett Pontes Pedroso kontra Netjets Managements Limited
(C-242/16. sz. ügy)
(2016/C 251/17)
Az eljárás nyelve: portugál
A kérdést előterjesztő bíróság
Supremo Tribunal de Justiça
Az alapeljárás felei
Felülvizsgálatot kérelmező fél: José Rui Garrett Pontes Pedroso
Ellenérdekű fél: Netjets Managements Limited
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
A jogvita tényállása alapján – a munkavállaló polgári repülést végző pilóta és a munkaszerződése alapján tevékenységét az európai légtér egészében végezheti – sérül-e a „munkavállaló szokásos munkavégzési helye” és/vagy „legutóbbi munkavégzési helye” fogalmainak a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett meghatározása?
2.
Nemleges válasz esetén, azaz, amennyiben nem sérül ez a meghatározás:
i)
A „munkavállaló szokásos munkavégzési helyét” a közösségi jog hivatkozott szabálya szerint úgy kell-e értelmezni/értelmezhető-e úgy, mint az a repülőtér, amelyen a munkavállaló által vezetendő repülőgép tartózkodik, és amelyről a munkavállaló megkezdi azt az utazást, amellyel felveszi a szolgálatot?
Illetve, ez a hely úgy értelmezendő/értelmezhető-e, mint a felek által beléptető repülőtérként (gateway airport) kijelölt hely, ahonnan a munkavállalót elszállították arra a repülőtérre, ahol az általa vezetendő repülőgép tartózkodott és ahová később visszatért?
Illetve, ez a hely a munkavállaló által vezetett repülőgépek lajstromozási helyének felel-e meg vagy kell-e megfelelnie?
Illetve, ez a hely szükségképpen az a hely kell legyen/lehet-e az a hely, ahol a munkavállaló utasításokat, közléseket és tájékoztatást kapott a járatok üzemeltetéséről, az alperessel fennálló munkaviszonyának különféle kérdéseiről és a munkaszerződése megszüntetéséhez vezető eljárásról?
ii)
A „munkavállaló legutóbbi munkavégzési helye” a közösségi jog hivatkozott szabálya szerint úgy értelmezendő/értelmezhető-e, mint az a repülőtér, ahol a munkavállaló által a munkaszerződése megszűnése előtt utoljára vezetett repülőgép tartózkodott?
Vagy ez a hely inkább úgy értelmezendő/értelmezhető-e, mint a felek által beléptető repülőtérként (gateway airport) kijelölt hely, ahonnan a munkavállalót a munkaszerződése megszűnése előtt utoljára elszállították arra a repülőtérre, ahol az általa vezetendő repülőgép tartózkodott, és ahová később visszatért?
3.
A jogvita tényállása alapján a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett „telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta” kifejezés értelmezhető-e úgy, mint a munkavállalóval kötött munkaszerződésben munkáltatóként feltüntetett vállalkozás „központi ügyintézési helye”, ahol a pilótákkal történő szerződéskötési eljárás történik (a jelöltek fogadása és az eljárás lefolytatása) és ahol a pilóták az első és további képzéseket kapják, annak ellenére, hogy a szóban forgó „központi ügyintézési helyen” egy másik olyan vállalkozás tevékenykedik és ez ennek székhelyét képezi, amely jogilag független a munkáltató vállalkozástól, de mégis mindkét vállalkozás ugyanahhoz a gazdasági csoporthoz tartozik?
4.
A jogvita tényállása alapján a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 60. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának értelmében vett „központi ügyvezetés helye” vagy az „üzleti tevékenységének fő helye” kifejezések értelmezhetők-e úgy, mint a munkavállalóval kötött munkaszerződésben munkáltatóként feltüntetett vállalkozás „központi ügyintézési helye”, ahol a tevékenység minden aspektusát ellenőrzik (a karbantartás ellenőrzésétől kezdve a járatok üzemeltetésén és időbeni beosztásán át egészen a repülőgépek üzemeltetéséig, karbantartásáig és személyi állományának irányításáig, illetve a földi szolgáltatások és catering megszervezéséig), és ahonnan a pilóták az utasításokat kapják, ahol a pilóták az első és további képzésekben részesülnek, ahol a humánerőforrásokkal kapcsolatos kérdéseket intézik, és a fegyelmi tárgyalásokat tartják vagy a panaszokat kezelik, annak ellenére, hogy a szóban forgó „központi ügyintézési helyen” egy másik olyan vállalkozás tevékenykedik és ez ennek székhelyét képezi, amely jogilag független a munkáltató vállalkozástól, de mégis mindkét vállalkozás ugyanahhoz a gazdasági csoporthoz tartozik?
5.
A 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (13) preambulumbekezdésére figyelemmel, amely előírja, hogy a biztosítási szerződéseket, a fogyasztókkal kötött szerződéseket vagy a munkaszerződéseket illetően célszerű a gyengébb felet védelemben részesíteni a hatáskörre vonatkozó olyan szabályokkal, amelyek érdekei szempontjából számára kedvezőbbek az általános szabályoknál, a hivatkozott 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdését a munkavállaló számára kedvezőbb módon kell-e értelmezni?