26.9.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 350/14
Az Arbeitsgericht Verden (Németország) által 2016. június 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ute Kleinsteuber kontra Mars GmbH
(C-354/16. sz. ügy)
(2016/C 350/18)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Arbeitsgericht Verden
Az alapeljárás felei
Felperes: Ute Kleinsteuber
Alperes: Mars GmbH
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
a)
Úgy kell-e értelmezni a vonatkozó uniós jogot, különösen a 98/23 irányelvvel (1) módosított […] 97/81 irányelv (2) mellékletében szereplő, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. és 2. pontját, valamint a […] 2000/78[…] irányelvvel (3) összefüggésben értelmezett […] 2006/54[…] irányelv (4) 4. cikkét, hogy azokkal ellentétesek az olyan nemzeti jogszabályi rendelkezések vagy gyakorlatok, amelyek a foglalkoztatói nyugdíj mértékének megállapításakor különbséget tesznek az általános nyugdíjbiztosítás hozzájárulási plafonját el nem érő és a hozzájárulási plafont meghaladó munkabér között (úgynevezett „megosztott nyugdíjformula”), és a részmunkaidős foglalkoztatásból származó jövedelmet nem úgy kezelik, hogy először kiszámítják a megfelelő teljes munkaidős foglalkoztatás esetén fizetendő jövedelmet, ebből kiszámítják a hozzájárulási plafont el nem érő és az azt meghaladó részt, majd ezt az arányt alkalmazzák a részmunkaidős tevékenységből származó csökkentett jövedelemre?
Az 1. a) kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
b)
Úgy kell-e értelmezni a vonatkozó uniós jogot, különösen a 98/23 irányelvvel módosított, az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló 97/81 irányelv mellékletében szereplő, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. és 2. pontját, valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvvel összefüggésben értelmezett, a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkét, hogy azokkal ellentétesek az olyan nemzeti jogszabályi rendelkezések vagy gyakorlatok, amelyek a foglalkoztatói nyugdíj mértékének megállapításakor különbséget tesznek az általános nyugdíjbiztosítás hozzájárulási plafonját el nem érő és a hozzájárulási plafont meghaladó munkabér között (úgynevezett „megosztott nyugdíjformula”), és a részben teljes munkaidőben, részben pedig részmunkaidőben foglalkoztatott személy esetén nem időszakonkénti (például naptári évenkénti) bontást alkalmaznak, hanem egységes foglalkoztatási szintet határoznak meg a munkaviszony teljes időtartamára, és a megosztott nyugdíjformulát csak az ebből eredő átlagos díjazásra alkalmazzák?
2.
Úgy kell-e értelmezni a vonatkozó uniós jogot, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében rögzített és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvben, különösen annak 1., 2. és 6. cikkében pontosított, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, hogy azzal ellentétesek az olyan nemzeti jogszabályi rendelkezések vagy gyakorlatok, amelyek olyan mértékű foglalkoztatói nyugdíjat írnak elő, amely a szolgálati idő időtartamának a szolgálati idő kezdetétől az általános nyugdíjrendszer rendes nyugdíjkorhatárának eléréséig eltelt időhöz viszonyított arányához igazodik (az időarányosság elve [pro rata temporis]), és amelyek maximalizálják a beszámítható szolgálati éveket azzal a következménnyel, hogy a szolgálati időt fiatalabb korukban megszerző munkavállalók alacsonyabb foglalkoztatói nyugdíjat kapnak azon munkavállalókhoz képest, akik idősebb korukban szerezték meg a szolgálati időt, jóllehet a munkavállalók mindkét csoportja esetében azonos időtartamú szolgálati időről van szó?
(1) Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan megkötött keretmegállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló, 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi irányelv (HL L 131., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 278. o.)
(2) Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelv (HL 1998. L 14., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 267. o.).
(3) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).
(4) A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) (HL L 204., 23. o.).