21.11.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 428/3
A Törvényszék (első tanács) T-806/14. sz., August Storck KG kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2016. május 10-én hozott ítélete ellen az August Storck KG által 2016. július 27-én benyújtott fellebbezés
(C-417/16. P. sz. ügy)
(2016/C 428/04)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: August Storck KG (képviselők: I. Rohr és P. Goldenbaum Rechtsanwältinnen)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-806/14. sz. ügyben 2016. május 10-én hozott ítéletét;
—
helyezze hatályon kívül a fellebbezési tanács R 0644/2014-5. sz. ügyben hozott határozatát, másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, ha az szükséges;
—
az EUIPO-t kötelezze saját költségei, valamint a fellebbező részéről a Bíróság, a Törvényszék és a fellebbezési tanács előtt felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
I.
Az első fellebbezési jogalap: a 207/2009 rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése – Helytelen kritérium alkalmazása
1.
A Törvényszék tévesen követeli meg, hogy a védjegy „jelentős mértékben [különbözzön] az ágazat normáitól vagy szokásaitól”. A szó- vagy grafikai elemet nem tartalmazó, az áru külső megjelenéséből álló ábrás védjegyekre vonatkozó tesztet alkalmazza, amely szigorúbb a normál védjegyekre vonatkozó teszttől. Nem ezt a szigorúbb tesztet kellett volna alkalmazni, mivel a bejelentett védjegy olyan ábrás védjegy, amely grafikus elemet tartalmaz. A szigorúbb teszt alkalmazása ellentétes a szilárd ítélkezési gyakorlattal.
2.
A Törvényszék tévesen alapozta megállapításait a Storck kontra OHIM ítéletre (C-25/05 P, EU:C:2006:422). Az említett ügy semmiképpen nem hasonlítható a jelen ügyhöz, mivel az grafikai és/vagy szóelemet nem tartalmazó (csomagolt) termékre vonatkozott.
3.
A szó- és ábrás védjegyekre alkalmazandó szabályoknál szigorúbb szabályok alkalmazása továbbá azért sem igazolt, mivel a védjegybejelentés még szűkebb körre terjed ki, mint amelyre az önmagában a grafikai elemre kiterjedő lajstromozás terjedne ki. A szigorúbb szabályok alkalmazása révén a Törvényszék megsértette a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját, amely úgy rendelkezik, hogy a megjelölés (kizárólag) akkor nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre.
II.
A második fellebbezési jogalap: a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése – A specialitás elve alkalmazásának elmulasztása
4.
A Törvényszék az érintett árukat túlzottan széles értelemben határozta meg úgy, mint olcsó, mindennapi fogyasztási cikkek, amelyek megvásárlását nem előzi meg hosszas gondolkodási idő. Ez alapján jutott a Törvényszék arra a helytelen következetésre, hogy az érintett vásárlóközönség – különösen a csomagolás jellemzői iránt – csekély figyelmet tanúsít.
5.
A Törvényszéknek inkább a nagyon speciális termékekre (például cukorkaáruk, csokoládé, csokoládékészítmények, sütemények és fagylaltok) tekintettel kellett volna megvizsgálnia a fogyasztók által tanúsított figyelem szintjét és ennek következtében a védjegybejelentésben foglalt nagyon különleges csomagolás által játszott szerepet. A Törvényszék ezen árukra tekintettel nem vizsgálta meg a nagyon tipikus vásárlási helyzetet.
6.
A Törvényszék azáltal, hogy nem vette figyelembe az érintett áruk sajátosságait, nem alkalmazta a specialitás elvét. Ha azt megfelelően alkalmazta volna, figyelembe vette volna, hogy az érintett áruk fogyasztói nagy figyelmet fordítottak a csomagolás színére, alakjára és formájára. A releváns áruk fogyasztói számára egyáltalán nem jelentene problémát a termékek eredetének pusztán a vonalaknak, színeknek és formáknak a védjegybejelentésben szereplő kombinációja alapján történő azonosítása.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy