20.3.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 86/5
A Törvényszék (hetedik tanács) T-159/15. sz., Puma SE kontra Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2016. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által 2016. november 7-én benyújtott fellebbezés
(C-564/16. P. sz. ügy)
(2017/C 086/07)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: D. Hanf, D. Botis, meghatalmazottak)
A másik fél az eljárásban: Puma SE
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
teljes egészében helyezze hatályon kívül a fellebbezést;
—
a Puma SE-t kötelezze az EUIPO részéről felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Először is, a Törvényszék figyelmen kívül hagyta az EUIPO-nak az előtte folyamatban lévő kontradiktórius eljárásokban viselt eljárási helyzetét és kötelezettségeit, és megsértette a 207/2009 rendelet (1) 76. cikkének (1) bekezdését és a megfelelő ügyintézés elvét annak megállapításával, hogy a Puma „szabályosan hivatkozott” az EUIPO három korábbi határozatára a Puma védjegyek jóhírnevének bizonyítására irányuló kötelezettségei teljesítése érdekében (a 2868/95 rendelet (2) 19. cikke (2) bekezdésének c) pontja). A Törvényszék ezzel elfogadta, hogy ennek a kötelezettségnek úgy is eleget lehet tenni, ha általánosságban és nem meghatározott módon olyan dokumentumokra hivatkoznak, amelyeket más felek – és nem az adott eljárásban részes felek – részvételével zajló, korábbi felszólalási eljárásokban terjesztettek elő.
Minthogy az EUIPO nem hagyhatja figyelmen kívül a másik fél meghallgatáshoz való jogát (a 207/2009 rendelet 75. cikke), sőt azt tiszteletben kell tartania, a Törvényszék megállapítása szükségszerűen arra kötelezi az EUIPO-t, hogy aktív szerepet vállaljon a kontradiktórius eljárásban. Ez ellentétben áll ezen eljárások kontradiktórius jellegével, az EUIPO vonatkozó semlegességi kötelezettségével, valamint a megfelelő ügyintézés elvével.
Másodszor, a Törvényszék azáltal, hogy a Puma által hivatkozott korábbi EUIPO-döntéseket az EUIPO „határozathozatali” gyakorlatának minősítette, a kontradiktórius eljárás jellegét és a „jóhírnév” 207/2009 rendelet 8. cikke (5) bekezdése értelmében vett fogalmát is megsértette. Ez a kétszeres félreértelmezés ezért a megfelelő ügyintézés elvének kétszeres megsértését eredményezte.
Egyrészt a jelen – kontradiktórius – eljárásban nem teljesülnek a Technopol ítélkezési gyakorlat alkalmazásának előfeltételei, mert az EUIPO-nak az eldöntendő ügy releváns tényeinek hivatalból történő vizsgálatára irányuló kötelezettségére vonatkozó ezen ítélkezési gyakorlat csak a másik fél meghallgatásának mellőzésével zajló eljárásokra vonatkozik. Mindenesetre mivel az EUIPO-nak szükségszerűen nincsen a Puma-védjegyek jóhírnevére vonatkozóan külön „határozathozatali gyakorlata”, nem állhat fenn annak megindokolására irányuló kötelezettség, hogy a korábbi határozatokban a Puma-védjegyek jóhírnevével kapcsolatban tett megállapításokat miért nem alkalmazta a jelen tényállásra.
Másrészt a Törvényszék – anélkül, hogy meg ne sértené a kontradiktórius eljárásnak a felek meghallgatásával zajló eljárásokban érvényesülő, 207/2009 rendelet 76. cikke (1) bekezdésében foglalt elvét – nem vezetheti le a megfelelő ügyintézés elvéből a fellebbezési tanács arra irányuló további kötelezettségét, hogy a Pumát hivatalból felszólítsa arra, hogy kiegészítő bizonyítékokat mutasson be a Puma-védjegyek általa hivatkozott jóhírnevének alátámasztására.
Harmadszor, a Törvényszék azon megállapítása, hogy az EUIPO köteles volt a Pumát hivatalból további bizonyítékok bemutatására felszólítani, a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdését (amely a 2868/95 rendelet 50. szabályának (1) bekezdése alapján alkalmazható) is sérti, amely rendelkezést kizárólag a felek által saját kezdeményezésükre előadott beadványokra kell alkalmazni.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).
(2) A 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995. L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.).
Full & Egal Universal Law Academy