30.1.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 30/40
A Törvényszék (kilencedik tanács) T-470/13. sz., Merck KGaA kontra Európai Bizottság ügyben 2016. szeptember 8-án hozott ítélete ellen a Merck KGaA által 2016. november 28-án benyújtott fellebbezés
(C-614/16. P. sz. ügy)
(2017/C 030/44)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Merck KGaA (képviselők: B. Bär-Bouyssière Rechtsanwalt, S. Smith solicitor, R. Kreisberger barrister, D. Mackersie advocate)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság, Generics (UK) Ltd
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül az ítélet rendelkező részének 1) pontját;
—
semmisítse meg a határozat 1. cikkének (1) bekezdését és 2. cikkének (1) bekezdését, valamint a 3. és 4. cikket annyiban, amennyiben ezek a Merckre vonatkoznak.
—
másodlagosan törölje vagy csökkentse a Merckkel szemben kiszabott bírságot;
—
helyezze hatályon kívül az ítélet rendelkező részének 2) pontját, és kötelezze a Bizottságot saját költségeinek és a Merck költségeinek viselésére mind az elsőfokú eljárást, mint pedig ezen fellebbezési eljárást illetően.
Jogalapok és fontosabb érvek
1.
A fellebbező első fellebbezési jogalapja azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Generics (UK) (a továbbiakban: GUK) és a Lundbeck között kötött szabadalmi vitarendezési megállapodások (a továbbiakban: SZVM-ek) az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett cél általi korlátozások:
i.
Először is a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévútra vezette magát az alkalmazandó jogi kritériumot, illetve az annak meghatározására irányuló helyes megközelítést illetően, hogy az SZVM-ek cél általi korlátozásnak minősíthetők-e, különösen a C-67/13. P. sz. bankkártyák-ügyben megerősített jogi elvek fényében.
ii.
Másodszor a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen nem vizsgálta meg azt, hogy az SZVM-ek szövege kellő károssági fokot mutat-e.
iii.
Harmadszor a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az SZVM-ek kellő károssági fokot mutatnak, mivel e megállapodások a piacról kizáró megállapodásokkal egyenértékűek.
iv.
Negyedszer a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az SZVM-ek kellő károssági fokot mutatnak, mivel olyan jogviták elkerülésére irányultak, amelyek kimenetele bizonytalan volt.
v.
Ötödször a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen tekintette a GUK-nak az SZVM-ek értelmében történő fizetést a cél általi korlátozás fő elemei egyikének.
vi.
Hatodszor a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék a cél általi korlátozásra vonatkozó megállapításának alátámasztása érdekében tévesen támaszkodott az SZVM-ek szövegével kapcsolatban nem lévő ténybeli megfontolásokra.
vii.
Hetedszer a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az EGT-re vonatkozó SZVM túllépte a Lundbeck szabadalmainak hatályát.
2.
A fellebbező második fellebbezési jogalapja azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a GUK és a Lundbeck az SZVM-ek megkötésének idején potenciális versenytársak voltak:
viii.
Nyolcadszor a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévedett, amikor nem vizsgálta meg, hogy a Bizottság által megállapított nyolc piacralépési útvonal gazdaságilag életképes, illetve a gyakorlatban kivitelezhető volt-e a GUK számára kellően rövid időn belül.
ix.
Kilencedszer a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék hibát követett el, amikor megfordította a potenciális versenyre vonatkozó bizonyítási terhet.
x.
Tizedszer a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az a tény, hogy a felek megkötötték az SZVM-eket, releváns a potenciális verseny értékelése során.
xi.
Tizenegyedszer a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévedett, amikor nem ismerte el, hogy a potenciális verseny értékelését nem lehet figyelembe venni a „cél általi” korlátozás értékelésével összefüggésben.
3.
A fellebbező harmadik fellebbezési jogalapja azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor helybenhagyta a Bizottság által a fellebbezővel szemben kiszabott bírságot:
xii.
Tizenkettedszer a fellebbező azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezett arra, hogy a fellebbezővel szemben bírságot szabjon ki, illetve másodlagosan arra, hogy ne csak szimbolikus bírságot szabjon ki.