A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (harmadik tanács)
2017. október 26. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke –2005/29/EK irányelv – Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – Az esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos reklámot tiltó nemzeti jogszabály”
A C‑356/16. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg te Brussel, strafzaken (brüsszeli holland nyelvű elsőfokú bíróság, büntetőjogi csoport, Belgium) a Bírósághoz 2016. június 27‑én érkezett, 2016. május 26‑i határozatával terjesztett elő
a Wamo BVBA,
Luc Cecile Jozef Van Mol
ellen folytatott büntetőeljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök (előadó), J. Malenovský, M. Safjan, D. Šváby és M. Vilaras bírák,
főtanácsnok: Y. Bot,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 99. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,
meghozta a következő
Végzést
1
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11‑i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) (HL 2005. L 149., 22. o.) értelmezésére vonatkozik.
2
E kérelmet az esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos reklámok terjesztését minden természetes vagy jogi személy számára tiltó nemzeti szabályozás megsértéséért a Wamo BVBA és Luc Cecile Jozef Van Mol ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
3
A 2005/29 irányelv (9) preambulumbekezdése kimondja:
„Ez az irányelv nem érinti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat károsultjai által indított egyéni kereseteket. Nem érinti továbbá […] a termékek egészségi és biztonsági jellemzőire […] vonatkozó közösségi és nemzeti szabályokat […]. A tagállamoknak így lehetőségük nyílik a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme okán arra, hogy például az alkohol, a dohánytermékek vagy a gyógyszerek tekintetében a kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat a saját területükön, a kereskedő fő tevékenységi helyétől függetlenül fenntartsanak vagy bevezessenek. […]”
4
Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” címet viselő 2. cikke ekként rendelkezik:
„Ezen irányelv alkalmazásában:
[…]
c)
»termék«: az áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, valamint a jogokat és kötelezettségeket is;
d)
»az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai« (a továbbiakban: kereskedelmi gyakorlatok): a kereskedő által kifejtett tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció – beleértve a reklámot és a marketinget is –, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával [helyesen: valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával];
[…]”
5
Az említett irányelv 3. cikke előírja:
„(1) Ezt az irányelvet az üzleti vállalkozásoknak a termékhez kapcsolódó kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően és azt követően, valamint a lebonyolítás során, a fogyasztókkal szemben folytatott, az 5. cikkben meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára kell alkalmazni.
[…]
(3) Ez az irányelv nem érinti a termékek egészségi és biztonsági vonatkozásaira alkalmazandó közösségi vagy nemzeti szabályokat.
[…]
(8) Ez az irányelv nem érinti a letelepedésre vagy az engedélyezési rendszerekre vonatkozó feltételeket, a kötelességteljesítéssel kapcsolatos magatartási kódexeket vagy a szabályozott szakmákra vonatkozó egyéb, a szakemberek magas szintű szakmai integritása megőrzése érdekében előírt különleges szabályokat, amelyeket a tagállamok a közösségi joggal összhangban megállapíthatnak.
[…]”
A belga jog
6
A 2014. április 10‑i Wet houdende diverse bepalingen inzake gezondheiddel (az egészségüggyel kapcsolatos különféle rendelkezések megállapításáról szóló törvény; Belgisch Staatsblad, 2014. április 30., 35442. o.) módosított, 2013. május 23‑i Wet tot regeling van de vereiste kwalificaties om ingrepen van niet‑heelkundige esthetische geneeskunde en esthetische heelkunde uit te voeren en tot regeling van de reclame en informatie betreffende die ingrepen (a nem sebészeti, esztétikai orvosi és esztétikai sebészeti beavatkozások elvégzéséhez szükséges szakképesítések, valamint az ilyen beavatkozásokra vonatkozó reklám és tájékoztatás szabályozásáról szóló törvény; Belgisch Staatsblad, 2013. július 2., 41511. o.; a továbbiakban: 2013. május 23‑i törvény) 2. cikkének 6° pontja értelmében „reklám” bármely olyan, a nyilvánosságot célzó kommunikációs vagy tevékenységi forma, amelynek közvetlen vagy közvetett célja az e törvény 3. cikke szerinti beavatkozások népszerűsítése, az ehhez használt helyektől, hordozóktól vagy technikáktól – beleértve a televíziós valóságshow‑kat is – függetlenül.
7
A 2013. május 23‑i törvény 3. cikkével összefüggésben értelmezett 20/1. cikke pontosítja, hogy minden természetes vagy jogi személy számára tilos az esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos reklámok terjesztése.
8
E törvény 22/1. cikke előírja, hogy a 20/1. cikkben említett tilalom megsértése nyolc naptól hat hónapig terjedő szabadságvesztés‑büntetéssel és 250‑től 5000 euróig terjedő pénzbüntetéssel, vagy csak e büntetések egyikével büntetendő, és pontosítja, hogy a bíróság ezenkívül elrendelheti az ítélet három újságban történő közzétételét.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
9
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy azt követően, hogy a Federale Overheidsdienst Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu (szövetségi közegészségügyi, élelmiszerlánc‑biztonsági és környezetvédelmi hivatal, Belgium) értesítette a Procureur des Koningst (királyi ügyész, Belgium), büntetőeljárások indultak a ZEB kereskedelmi név alatt ruházati üzleteket működtető társasággal, a Wamóval, valamint a Wamo ügyvezetését ellátó társaság, a Mosa megbízott ügyvezetőjével, L. C. J. Van Mollal szemben amiatt, hogy 2015. június 8. és 13. között – a belga jog megsértésével – az esztétikai sebészeti beavatkozásokkal kapcsolatos reklámot terjesztettek.
10
A büntetőeljárás ügyiratai között szerepel egy, az esztétikai sebészettel kapcsolatos versenyt hirdető olyan reklámbrosúra, amelyet a ZEB aurait az ügyfelei körében terjesztett, az ügyiratok között szerepel, továbbá a Wamo honlapjának másolata, ahol hasonló hirdetés található.
11
A kérdést előterjesztő bíróság előtt a Wamo és L. C. J. Van Mol többek között arra hivatkozik, hogy a belga jognak az esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos reklámok terjesztését tiltó rendelkezései ellentétesek a 2005/29 irányelvvel.
12
A Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg te Brussel, strafzaken (brüsszeli holland nyelvű elsőfokú bíróság, büntetőjogi csoport, Belgium) e körülmények között határozott úgy, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Úgy kell‑e értelmezni a [2005/29] irányelvet, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely – amint a [2013. május 23‑i] törvény 20/1. cikke – megtiltja a természetes vagy jogi személyeknek, hogy esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokra vonatkozó reklámot terjesszenek?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
13
Eljárási szabályzatának 99. cikke értelmében, ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.
14
A jelen ügyben ezt a cikket kell alkalmazni.
15
A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 2005/29 irányelvet akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely azáltal védi a közegészséget, valamint az esztétikai sebészeti és a nem sebészeti, esztétikai szakmák méltóságát és integritását, hogy minden természetes vagy jogi személy számára megtiltja az esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos reklámok terjesztését.
16
E kérdés megválaszolásához elöljáróban meg kell határozni, hogy az alapügyben szóban forgó tilalom tárgyát képező reklámok a 2005/29 irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek‑e, ekként pedig vonatkoznak‑e azokra az irányelvben szereplő előírások (lásd analógia útján: 2017. május 4‑iVanderborght ítélet, C‑339/15, EU:C:2017:335, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
17
E tekintetben meg kell állapítani, hogy ezen irányelv 2. cikkének d) pontja különösen tágan határozza meg „kereskedelmi gyakorlat” fogalmát, amely szerint az a „kereskedő által kifejtett tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció – beleértve a reklámot és a marketinget is –, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával” (2010. november 9‑iMediaprint Zeitungs‑ und Zeitschriftenverlag ítélet, C‑540/08, EU:C:2010:660, 17. pont; 2017. május 4‑iVanderborght ítélet, C‑339/15, EU:C:2017:335, 23. pont).
18
Ezen túlmenően, az említett irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében a „termék” fogalma – a maga részéről – bármely árura vagy szolgáltatásra kiterjed.
19
Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló, az esztétikai sebészeti beavatkozásokkal kapcsolatos – akár reklámbrosúra‑terjesztés révén, akár az interneten történő – reklámozás a 2005/29 irányelv értelmében vett kereskedelmi gyakorlatot képez.
20
Mindemellett – ezen irányelv 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően – az irányelv nem érinti a termékek egészségi és biztonsági vonatkozásaira alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályokat.
21
Egyebekben meg kell állapítani, hogy az említett irányelv 3. cikkének (8) bekezdése értelmében az irányelv nem érinti a kötelességteljesítéssel kapcsolatos magatartási kódexeket vagy a szabályozott szakmákra vonatkozó egyéb, a szakemberek magas szintű szakmai integritása megőrzése érdekében előírt különleges szabályokat, amelyeket a tagállamok az uniós joggal összhangban megállapíthatnak.
22
Ily módon ezekből a rendelkezésekből következik, hogy a 2005/29 irányelv nem befolyásolja a termékek egészségi és biztonsági vonatkozásaira alkalmazandó nemzeti szabályokat vagy a szabályozott szakmákra irányadó különös rendelkezéseket (2017. május 4‑iVanderborght ítélet, C‑339/15, EU:C:2017:335, 28. pont).
23
Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti jogszabály – azaz a 2013. május 23‑i törvény 20/1. cikke – a közegészséget, valamint az esztétikai sebészeti és az esztétikai nem sebészeti szakmák méltóságát és integritását védi, ily módon a 2005/29 irányelv 3. cikke (3) és (8) bekezdésének hatálya alá tartozik (lásd analógia útján: 2017. május 4‑iVanderborght ítélet, C‑339/15, EU:C:2017:335, 29. pont).
24
A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2005/29 irányelvet akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely azáltal védi a közegészséget, valamint az esztétikai sebészeti és az esztétikai nem sebészeti szakmák méltóságát és integritását, hogy minden természetes vagy jogi személy számára megtiltja az esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos reklámok terjesztését.
A költségekről
25
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11‑i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely azáltal védi a közegészséget, valamint az esztétikai sebészeti és az esztétikai nem sebészeti szakmák méltóságát és integritását, hogy minden természetes vagy jogi személy számára megtiltja az esztétikai sebészeti vagy nem sebészeti, esztétikai orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos reklámok terjesztését.
Aláírások
( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.