14.3.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 98/52
2016. január 5-én benyújtott kereset – Toshiba Samsung Storage Technology és Toshiba Samsung Storage Technology Korea kontra Bizottság
(T-8/16. sz. ügy)
(2016/C 098/67)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Toshiba Samsung Storage Technology Corp. (Tokió, Japán) és Toshiba Samsung Storage Technology Korea Corp. (Gyeonggi-do, Koreai Köztársaság) (képviselők: M. Bay, J. Ruiz Calzado, A. Aresu és A. Scordamaglia-Tousis ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
részben vagy egészben semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39639 – „optikailemez-meghajtók”-ügy) 2015. október 21-én hozott bizottsági határozatot;
—
ezenkívül, illetve másodlagosan lényegesen csökkentse a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegét;
—
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére; és
—
hozzon meg minden olyan egyéb intézkedést, amelyet az ügy körülményeire tekintettel megfelelőnek ítél.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság lényeges eljárási követelményeket sértett, és megsértette a felperesek védelemhez való jogát, mivel a magatartást jogilag nem koherens módon minősítette, az állítólagos jogsértés jogi minősítését ellentmondásosan, illetve legalábbis elégtelenül indokolta, nem nyújtott betekintést mentő bizonyítékokba, és a megtámadott határozatban több olyan jogi és ténybeli elemre támaszkodott, amelyeket a kifogásközlés nem említett meg.
2.
A második jogalap az EUMSZ 101. cikk alkalmazása során a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás megállapításával kapcsolatban elkövetett ténybeli hibákon és téves jogalkalmazáson alapul.
3.
A harmadik jogalap az EUMSZ 101. cikkbe ütköző jogsértés földrajzi kiterjedésének meghatározása során elkövetett ténybeli hibákon és téves jogalkalmazáson alapul.
4.
A negyedik jogalap az EUMSZ 101. cikk alkalmazása során az egységes jogsértés megállapításával kapcsolatban elkövetett ténybeli hibákon és téves jogalkalmazáson alapul.
5.
Az ötödik jogalap az annak megállapításával kapcsolatban elkövetett ténybeli hibákon és téves jogalkalmazáson alapul, hogy a felperesek állítólag tudtak az egész egységes jogsértésről és közelebbről az összes többi címzett részvételéről.
6.
A hatodik jogalap a felpereseknek az egész egységes jogsértésben való állítólagos részvételének kezdő időpontjával kapcsolatban elkövetett ténybeli hibákon és téves jogalkalmazáson alapul.
7.
A hetedik jogalap a felpereseknek betudott jogsértés terjedelmével kapcsolatban elkövetett ténybeli hibákon és téves jogalkalmazáson alapul, mivel a Bizottság megállapította, hogy a felperesek versenyellenes „megállapodásokban” vettek részt.
8.
A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézéshez való jogot, és az ezzel kapcsolatos, a vizsgálat nyilvánvalóan túlzott időtartamából eredő uniós jogi alapelveket.
9.
A másodlagosan felhozott kilencedik jogalap a bírság kiszámítása során elkövetett hibákon alapul, mivel:
—
a Bizottság nem vette figyelembe azt a tény, hogy a) a felperesek egyetlen terméket gyártó vállalkozásnak minősülnek, b) azt, hogy egyéb körülmények korlátozzák a felperesek egyéni magatartásának súlyát, és nem vette figyelembe az enyhítő körülményeket; és
—
a Bizottság nem tulajdonított megfelelő jelentőséget a jogsértés sajátos körülményeinek, amikor megállapította a súly címén alkalmazott általános szorzó mértékét és a belépési díjat.
Full & Egal Universal Law Academy