7.3.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 90/23
2016. január 8-án benyújtott kereset – Apimab Laboratoires és társai kontra Bizottság
(T-14/16. sz. ügy)
(2016/C 090/32)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: Apimab Laboratoires (Clermont-l’Hérault, Franciaország), Sarl BBI – Blanche Bresson Institut (Barbentane, Franciaország), Institut de recherche biologique – IRB (Montaigu, Franciaország), Laboratoires Arkopharma (Carros, Franciaország), Laboratoires Juva Santé (Párizs, Franciaország), Ortis (Bütgenbach, Belgium), Pierre Fabre Médicament (Boulogne-Billancourt, Franciaország), Pollenergie (Saint-Hilaire-de-Lusignan, Franciaország) (képviselő: A. de Brosses avocat)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
mondja ki, hogy a 2015. október 27-i 2015/1933 rendeletet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott előzetes konzultáció nélkül, és így az elfogadására alkalmazandó eljárás megsértésével fogadták el;
—
mondja ki, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a 2015/1993 rendeletet tudományos eredményeken alapuló kockázatelemzés nélkül fogadta el, ezzel megsértve a 178/2002 rendelet 6. cikkét;
—
mondja ki, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor a 2015. október 27-i 2015/1933 rendeletben bizonyos élelmiszer-kiegészítők benzo(a)pirén tartalmát önmagában való alkalmazása esetén 10 mikrogrammban, míg más anyagokkal való előfordulása esetén 50 mikrogrammban korlátozta;
—
mondja ki, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét azzal, hogy a 2015. október 27-i 2015/1933 rendeletben bizonyos élelmiszer-kiegészítők benzo(a)pirén tartalmát önmagában való alkalmazása esetén 10 mikrogrammban, míg más anyagokkal való előfordulása esetén 50 mikrogrammban korlátozta;
—
mondja ki, hogy a Bizottság megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét azzal, hogy a 2015. október 27-i 2015/1933 rendeletben bizonyos élelmiszer-kiegészítők benzo(a)pirén tartalmát önmagában való alkalmazása esetén 10 mikrogrammban, míg más anyagokkal való előfordulása esetén 50 mikrogrammban korlátozta.
Következésképpen:
—
semmisítse meg a 2015. október 27-i 2015/1933 rendelet élelmiszer-kiegészítőkre vonatkozó rendelkezéseit;
—
a Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy az 1881/2006/EK rendeletnek a kakaórostban, banánsziromban, élelmiszer-kiegészítőkben, szárított fűszernövényekben és szárított fűszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének felső határértékei tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. október 27-i 2015/1933/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: megtámadott rendelet) elfogadása során a Bizottság megsértette az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: keretrendelet) szerinti eljárási szabályokat.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet elfogadása során a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és megsértette a keretrendelet 2. cikkét, ami igazolja a megtámadott rendelet jogalap hiánya miatti megsemmisítését.
3.
A harmadik, a Bizottság általi téves jogalkalmazásra alapított jogalap, mivel a Bizottság nem folytatott konzultációt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, és nem végzett tudományos eredményeken alapuló előzetes kockázatelemzést, ezzel figyelmen kívül hagyva a 178/2002 rendelet 6. cikkének követelményeit.
4.
A negyedik, a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a megtámadott rendelet hallgatólagosan azon a megállapításon alapul, hogy a fogyasztó hasonló mennyiségű policiklikus aromás szénhidrogént (PAH) fogyaszt az élelmiszer-kiegészítőkön keresztül, mint a rendes élelmiszereken keresztül, holott ez nincs így.
5.
Az ötödik, az arányosság elvének Bizottság általi megsértésére alapított jogalap, mivel a PAH felső határértékének megállapítása meghaladja a közegészség védelméhez szükséges mértéket.
6.
A hatodik, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének Bizottság általi megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott rendelet a PAH felső határértékének az érintett élelmiszertípusnak megfelelő megállapítása során nem vette figyelembe az élelmiszer-kiegészítők és az egyéb élelmiszerek közötti különbségeket.
Full & Egal Universal Law Academy