EUR-Lex -  62016TN0034 - HU

4.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 118/32

2016. január 26-án benyújtott kereset – Litván Köztársaság kontra Bizottság

(T-34/16. sz. ügy)

(2016/C 118/37)

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Felperes: Litván Köztársaság (képviselők: D. Kriaučiūnas, R. Krasuckaitė és T. Orlickas, meghatalmazotti minőségben)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2015. november 13-i (EU) 2015/2098 bizottsági határozatot (az értesítés a C(2015) 7716. számú dokumentummal történt) annyiban, amennyiben ez a határozat Litvániával szemben 1 113 589,65 euró pénzügyi korrekciót rendel el;

—

az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap, amely a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke (2) bekezdésének az arányosság elvével összefüggésben történő megsértésére alapít, amennyiben a Bizottság, amikor úgy határozott, hogy 5 %-os átalánykorrekciót alkalmaz:

—

nem vette figyelembe azt, hogy az Európai Uniónak okozott kár konkrét és pontos mértékét a Bizottság által megállapított első és negyedik jogsértés alapján határozták meg; éppen ezért, e jogsértéseket figyelembe véve a Bizottságnak csak egy egyszeri pénzügyi kiigazítást kellett volna alkalmaznia, és ezeket a jogsértéseket nem kellett volna figyelembe vennie más jogsértésekkel összefüggésben akkor, amikor azt vizsgálta, hogy az Alapra nézve fennáll-e a pénzügyi veszteség jelentős kockázata;

—

indokolatlanul osztott meg közvetlenül összefüggő jogsértéseket, és ezáltal mesterségesen hozta létre az Alap veszteségének állítólagosan jelentős kockázatát;

—

a további jogsértések megállapítása során helytelenül állapította meg, és helytelenül vette figyelembe az eltérés mértékét, a jogsértések jellegét és az Európai Uniónak okozott pénzügyi kárt;

—

nem megfelelően alkalmazott egy túlzott mértékű, 5 %-os pénzügyi korrekciót 2011-re nézve, mivel a Bizottság által megállapított jogsértések jellegét és egyéb körülményeket figyelembe véve, az Alapnak okozott veszteség kockázata nem volt jelentős;

—

nem megfelelően alkalmazott egy 5 %-os pénzügyi korrekciót 2012-re nézve, mivel ez csakis abban az esetben alkalmazható, ha az Alapnak okozott kár jelentős kockázatával kell számolni, annak ellenére, hogy a Litván Köztársaság által elvégzett vizsgálatok és a benyújtott információk azt mutatják, hogy a 2012. év vonatkozásában megállapított eltérések száma, mértéke és jellege, valamint az Alap ebből eredő kockázata lényegesen alacsonyabb, mint a 2011. év vonatkozásában megállapított eltérések esetében; ennélfogva az Alapnak csakis csekély pénzügyi kockázata keletkezhetett.

2.

Második jogalap, amely a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 41. cikkének megsértésére alapít, amennyiben a Bizottság nem tekintette úgy, hogy a juh- és kecskefélék helyszíni vizsgálatára különböző időpontokban kerülhet sor, ennek eredményeképpen a konkrét jogsértés nem olyan jelentős mértékű, mint ahogyan az a Bizottság előadja.

3.

Harmadik jogalap, amely az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettség megsértésére alapít, amennyiben a Bizottság, amikor úgy határozott, hogy 5 %-os átalánykorrekciót alkalmaz:

—

nem indokolta megfelelően a jogsértésekkel, vagy e jogsértések jellegével, valamint az Alap ebből eredő kockázatával kapcsolatos megállapításait;

—

nem fejtette ki, hogy a 2011-re és 2012-re vonatkozóan megállapított eltéréseket az 5 %-os pénzügyi korrekció alkalmazása szempontjából miért vizsgálta együttesen, annak ellenére, hogy a számuk és jellegük jelentősen eltért ezekben az években, és semmi esetre sem szolgáltatott meggyőző érveket arra vonatkozóan, hogy miért kellene egységesen 5 %-os átalánykorrekciót alkalmazni a 2012-re nézve, illetve a 2011-re nézve megállapított eltérésekre.

Full & Egal Universal Law Academy