17.5.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 175/28
2016. március 23-án benyújtott kereset – León Van Parys kontra Bizottság
(T-125/16. sz. ügy)
(2016/C 175/32)
Az eljárás nyelve: holland
Felek
Felperes: León Van Parys NV (Antwerpen, Belgium) (képviselők: P. Vlaemminck, B. Van Vooren és R. Verbeke ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa semmisnek a REC 07/07(REV) ügyben az Európai Bizottság által annak megállapításáról, valamint a 2010. május 6-i C(2010) 2858 bizottsági határozat módosításáról szóló 2016. január 20-i C(2016) 95 final határozatot, hogy indokolt a behozatali vámok utólagos könyvelésbe vétele, és hogy e vámok valamely vámkötelezett esetében történő elengedése indokolt, valamely másik vámkötelezett esetében részben indokolt, részben pedig nem indokolt;
—
állapítsa meg, hogy a 2454/93 rendelet (1) 909. cikke a Törvényszék T-324/10. sz. ügyben hozott ítélete alapján, amelyben a Törvényszék a (jelenlegi és akkori) felperes javára semmisé nyilvánította az eredeti C(2010) 2858 határozat 1. cikkének (3) bekezdését, teljes egészében alkalmazandó, így a 2454/93 rendelet 909. cikke szerint a vámtartozást, valamint az ahhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó valamennyi kamatot vagy költséget teljes mértékben el kell engedni;
—
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik
1.
A 2454/93 rendelet 907. és 909. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkének megsértése
A felperes úgy érvel, hogy a 2013. március 19-i Firma Van Parys kontra Bizottság ítélet (T-324/10, EU:T:2013:136) számára előnyös joghatásai önmagában véve elegendők. Így nem szükséges újabb bizottsági határozat a Törvényszék által megállapított jogellenesség megszüntetése érdekében, és a felperesre alkalmazandó a 2454/93 rendelet 909. cikke.
2.
A 2454/93 rendelet 907. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkének megsértése
A felperes előadja, hogy a Bizottság a 2454/93 rendelet 909. cikke alkalmazásának megkerülése érdekében visszaélt a 2454/93 rendelet 907. cikke szerinti további adatok kérésére irányuló jogosultságával. A kért adatok ugyanis már a Bizottság rendelkezésére álltak.
3.
Harmadlagosan: a megfelelő ügyintézés elvének megsértése, mivel a 2013. március 19-i Firma Van Parys kontra Bizottság ítélet (T-324/10, EU:T:2013:136) megfelelő határidőben történő végrehajtása nem tarthatott volna tovább, mint a 2454/93 rendelet 907. cikkében eredetileg megállapított kilenc hónapos határidő.
4.
Negyedlegesen: hatáskörrel való visszaélés, mivel a Bizottság teljesen új vizsgálatot folytat le, és ennek során arra az eredményre jut, hogy sérti a Törvényszék 2013. március 19-i Firma Van Parys kontra Bizottság ítéletben (T-324/10, EU:T:2013:136) szereplő megállapításait.
5.
Ötödlegesen: a banánpiac szerkezete jogi hátterének téves értelmezése és az egyenlő bánásmód elvének megsértése
—
Az, hogy a felperes lízingszerződést alkalmazott behozatali engedélyek használati jogának megszerzése érdekében a 2362/98 rendelet (2) és a WTO által elismert megengedett kereskedelmi gyakorlatok keretében jogilag előírt lehetőség.
—
Ez önmagában véve nem tekinthető valamely importőr részéről elmulasztott gondosságnak, ha az nem érvényes a vámügynökök vagy valamely másik, nem átruházható engedélyeket felhasználó importőr vonatkozásában.
(1) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL 1993 L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.).
(2) A 404/93/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának a banán Közösségbe történő behozatalára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. október 28-i 2362/98/EK bizottsági rendelet (HL 1998 L 293, 32. o.).
Full & Egal Universal Law Academy