13.6.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 211/58
2016. április 11-én benyújtott kereset – Megasol Energie kontra Bizottság
(T-152/16. sz. ügy)
(2016/C 211/72)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Megasol Energie AG (Deitingen, Svájc) (képviselő: T. Wegner ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 2016. február 11-i (EU) 2016/185 és 2016/184 bizottsági végrehajtási rendeleteket;
—
másodlagosan semmisítse meg a 2016. február 11-i (EU) 2016/185 és 2016/184 bizottsági végrehajtási rendeleteket azokban a részükben, amelyben azok a felperes által az Unióba exportált napelem-modulokra vonatkozóan dömpingellenes és kiegyenlítő vámot vetnek ki, mivel a napelem-modulok olyan vállalkozásoknak az eredetileg Taiwanban feladott napelemeit tartalmazzák, amelyek az intézkedések alól mentesülnek;
—
másodlagosan semmisítse meg a 2016. február 11-i (EU) 2016/185 és 2016/184 bizottsági végrehajtási rendeleteket azokban a részükben, amelyben azok a felperes által az Unióba exportált napelem-modulokra vonatkozóan dömpingellenes és kiegyenlítő vámot vetnek ki, mivel a napelem-modulok különböző vállalkozásoknak az eredetileg Taiwanban feladott napelemeit tartalmazzák;
—
harmadlagosan semmisítse meg a 2016. február 11-i (EU) 2016/185 és 2016/184 bizottsági végrehajtási rendeleteket azokban a részükben, amelyben a felperesre vonatkoznak;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap: a Svájcból származó export vizsgálatának a hiánya
A felperes azzal érvel, hogy a dömpingellenes vámok csak abban az esetben terjeszthetők ki, ha a dömpingellenes rendelet (a továbbiakban: DER) 13. cikkében foglalt feltételek fennállnak. Ez különösen azt jelenti, hogy a szóban forgó export esetében kijátszásra vonatkozó vizsgálatot indítottak, és azt hatékony módon végrehajtották.
Mivel a felperes napelem-modulokat exportál Svájcból az Európai Unióba, de Svájc tekintetében a DER 13. cikkének (3) bekezdésével ellentétes módon nem indult vizsgálat, a felperes napelem-moduljaira vonatkozóan nem alkalmazhatók intézkedések.
2.
A második jogalap: a tényállás téves megállapítása Taiwan tekintetében
A Bizottság a Kína és Taiwan közötti kereskedelem szerkezetének a megváltozását érintő tényállást a DER 13. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatával ellentétes módon tévesen állapította meg. A felperes különösen azzal érvel, hogy a kereskedelmi statisztikák megállapított értékei bizonytalanságokat tükröznek. Ezen értékek alapján nem lehet arra visszakövetkeztetni, hogy Taiwanban átrakodásra került sor. A kereskedelmi szerkezet Taiwan tekintetében való jelentős megváltozása sem valósult meg, mivel a Taiwanból származó export növekedése csupán jelentéktelen mértékű volt.
3.
A harmadik jogalap: a tényállás téves megállapítása Svájc tekintetében
A felperes által exportált napelem-modulokra vonatkozóan már csak azért sem alkalmazhatóak kiterjesztett vámok, mert a Kína és Svájc közötti kereskedelmi kapcsolatok tekintetében a DER 13. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében nem került sor a kereskedelem szerkezetének a megváltozására.
4.
A negyedik jogalap: A kereskedelem szerkezete indokolatlan megváltozásának a hiánya
Még ha fenn is állna Taiwan és Svájc vonatkozásában a kereskedelem szerkezetének a megváltozása, ami nem valósult meg, a Bizottság nem állapította meg, hogy ez indokolatlan.
5.
Az ötödik jogalap: A Bizottság mérlegelési hibája a megtámadott rendelet elfogadása tekintetében amiatt, hogy a felperes nem rendelkezett a kötelezettségvállalási számla útján megszerzett mentesség lehetőségével
Míg az uniós vállalkozások a kötelezettségvállalási számla útján az intézkedésektől mentes árukat importálhatnak, a felperes számára ez nem lehetséges. A kötelezettségvállalási nyilatkozat szövegét ugyanis nem szabták a harmadik országokból származó olyan vállalkozásokra, amelyek Malájziából vagy Taiwanból származó napelemeket alkalmaznak.
6.
A hatodik jogalap: A Bizottság mérlegelési hibája a megtámadott rendelet elfogadása tekintetében az uniós jogi alapjogoknak, valamint az Európai Gazdasági Közösségek és a Svájci Államszövetség közötti egyezménynek (a továbbiakban: EGK-Svájc egyezmény) a megsértése miatt
A felperes végezetül azt kifogásolja, hogy megsértették a foglalkozás gyakorlásának a szabadságát és a vállalkozás szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának [a továbbiakban: Charta] 15. és 16. cikke), a tulajdonhoz való jogot (a Charta 17. cikke), valamint a törvény előtti egyenlőség elvét (a Charta 20. cikke), mivel a felperes különösen az uniós vállalkozásokhoz képest hátrányosabb helyzetben van. Az EGK-Svájc egyezmény tiltja az egyezmény részes államainak a vállalkozásaival szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetést.