20.6.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 222/30
2016. április 27-én benyújtott kereset – Azarov kontra Tanács
(T-190/16. sz. ügy)
(2016/C 222/38)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Mykola Yanovych Azarov (Kijev, Ukrajna) (képviselők: G. Lansky és A. Egger ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. március 4-i (KKBP) 2016/318 tanácsi határozatot (HL L 60., 76. o.), valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2016. március 4-i (EU) 2016/311 tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 60., 1. o.) a felperesre vonatkozó részükben;
—
rendeljen el meghatározott pervezető intézkedéseket, különösen pedig a következőket:
—
kérdések feltevése a Tanácsnak;
—
a Tanács felhívása, hogy a jogvita bizonyos vonatkozásairól írásban vagy szóban nyilatkozzon;
—
információk vagy tájékoztatás kérése a Tanácstól és harmadik személyektől, többek között a Bizottságtól, az EKSZ-tól és Ukrajnától;
—
az üggyel kapcsolatos iratok vagy bizonyítékok benyújtására való felhívás;
—
kötelezze a Tanácsot az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az alapvető jogok megsértésére alapított első jogalap
E jogalap keretében a felperes a tulajdonhoz való jog megsértését, valamint a vállalkozás szabadságának a megsértését hozza fel. Hivatkozik továbbá a kiszabott korlátozó intézkedések aránytalan jellegére.
2.
A hatáskörrel való visszaélésre alapított második jogalap
A felperes e tekintetben többek között arra hivatkozik, hogy a Tanács hatáskörrel való visszaélést követett el, mivel a felperessel szembeni korlátozó intézkedések kiszabása Ukrajnában a jogállamiság tényleges megerősítésétől és támogatásától, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásától főként eltérő célokat követett.
3.
A megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére alapított harmadik jogalap
E jogalap keretében a felperes különösen a pártatlan bánásmódhoz való jog megsértésére, az igazságos, illetve tisztességes bánásmódhoz való jog megsértésére, valamint a tények gondos kivizsgálásához való jog megsértésére hivatkozik.
4.
A nyilvánvaló értékelési hibára alapított negyedik jogalap