18.7.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 260/43
2016. május 17-én benyújtott kereset – NI kontra EAB
(T-237/16. sz. ügy)
(2016/C 260/54)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperes: NI (Madrid, Spanyolország) (képviselők: A. Gómez-Acebo Dennes ügyvéd)
Alperes: Európai adatvédelmi biztos
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg, és nyilvánítsa alkalmazhatatlannak az európai adatvédelmi biztos 2016. 3. 18-i határozatát, amely elutasította a felperes által az ezen biztos 2015. 12. 8-i határozatának a felülvizsgálata iránt előterjesztett kérelmet, és kötelezze az európai ombudsmant arra, hogy szüntesse meg a felperes által kötött szerződésben foglalt személyes adatok jelenlegi vagy jövőbeni kezelését.
—
tiltsa meg az európai ombudsman számára, hogy közzétegye a felperes bármely személyes adatát, vagy bármely olyan adatot, amely alapján a felperes azonosítható. Különösen tiltsa meg az európai ombudsman számára azt, hogy a felperes pozíciójára utaljon.
—
kötelezze az európai ombudsmant arra, hogy az Own Initiative Inquiry 2/2014 eljárásban, vagy bármely olyan egyéb eljárásban, amelynek azonos a célja, és amelyben a felperes fél lehet, vegye figyelembe a felperes személyes adatai kezelésének a kifogásolására vonatkozó fűződő jogot, és kimerítően és teljes mértékben feleljen meg annak.
—
az európai adatvédelmi biztost kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset lényegében az alperes azon határozata ellen irányul, amellyel elutasította a felperes panaszát bizonyos olyan személyes adatok kitakarásának a megtagadását érintően, amelyek a felperesnek az Európai Bizottság tagjaként végzett feladatok befejezését követően szakmai tevékenységnek a magánszektorban való gyakorlására vonatkozóan nyújtott engedélyt érintő, és az európai ombudsman előtti két vizsgálat lefolytatására vonatkoznak.
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az alperes nem vette kellőképpen figyelembe a jogszabályok és a határozataira irányadó ítélkezési gyakorlat alapján a felperes tevékenységét, a Bizottság tagjaként ellátott feladatokat követő tevékenység engedélyezése során a Bizottság által követett eljárást, az európai ombudsman által az ezen engedélyezést érintően lefolytatott vizsgálatot, valamint az új európai ombudsman által vizsgált ügy újbóli megnyitását az utóbbi azon szándékával együtt, hogy a felperes személyi adatait közzétegye, ami a felperest közvetlenül és közvetetten azonosíthatóvá teszi.
2.
A névtelen adatgyűjtés nem teszi lehetővé az annak megállapításához szükséges nyomonkövethetőség biztosítását, hogy az adatoknak az európai ombudsman általi kezelése jogszerű-e, mivel az adatokat névtelenül gyűjtötték be, és jogellenes módon kezelték.
3.
A felperes álláspontja szerint a jelen eljárás tárgyát képező adatkezelést túlzónak, meg nem felelőnek, és a gyűjtés célja tekintetében irrelevánsnak kell tekinteni, még ha arra névtelenül is került sor. A megkötött szerződés egyedül és kizárólag a felperes és egy magánvállalat közötti, azt követő viszonyokat érinti, hogy a felperes a Bizottság tagjaként betöltött posztját elhagyta, és e szerződés tárgya nem függ össze a Bizottságban ellátott feladataival.
4.
Nincsenek olyan új információk vagy tények, amelyek igazolnák a felperes személyes adatainak a kezelését vagy a közzétételét, mely adatokat ráadásul a korábbi európai ombudsman által elvégzett első vizsgálat keretében bizalmasnak nyilvánítottak. A kérdéses adatok bizalmas kezelésének a megváltoztatására vonatkozóan nincs jogalap, és azt az európai ombudsman soha nem indokolta.
5.
A jelen ügyben a személyes adatok közzététele semmilyen módon nem járul hozzá az eljárás megfelelőbb lefolytatásához, mivel az európai ombudsman a felperes számára a magánszektorbeli munkavállalásra vonatkozóan adott engedélyt vizsgálhatja a felperes magánéletére vonatkozó adatok felhasználása nélkül, és különösen ezen adatok közzététele nélkül is.