25.7.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 270/50
2016. május 17-én benyújtott kereset – Stavytskyi kontra Tanács
(T-242/16. sz. ügy)
(2016/C 270/57)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Edward Stavytskyi (Belgium) (képviselők: J. Grayston solicitor, P. Gjørtler, G. Pandey és D. Rovetta ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. március 4-i (KKBP) 2016/318 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2016. március 4-i (EU) 2016/311 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e jogi aktusok továbbra is szerepeltetik a felperest a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékében;
—
kötelezze a Tanácsot a jelen eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a jegyzékbe vétel jogellenes, mivel azt azért módosították, hogy lehetővé tegyék a kizárólag a büntetőeljárás hatálya alatt állás alapján történő jegyzékbe vételt anélkül, hogy bírósági határozat szükséges lenne.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács elégtelen és sztereotip indokolással szolgált, mivel csak átmásolta a jegyzékbe vételt előíró jogszabályokban szereplő szöveget.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát követett el, mivel nem rendelkezett kellően biztos ténybeli alappal a felperes azzal az indokkal történő jegyzékbe vételéhez, hogy az ukrán hatóságok büntetőeljárást folytattak ellene állami vagyon vagy egyéb eszközök hűtlen kezelése miatt.
4.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács által hozott intézkedések a felperes tekintetében nem külpolitikai intézkedések, hanem inkább büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködésnek minősülnek, amelyeket ennek megfelelően téves jogalap alapján fogadták el.