11.7.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 251/41
A Közszolgálati Törvényszék F-44/15. sz., Spadafora kontra Bizottság ügyben 2016. április 7-én hozott végzése ellen Sergio Spadafora által 2016. május 23-án benyújtott fellebbezés
(T-250/16. P. sz. ügy)
(2016/C 251/47)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Fellebbező: Sergio Spadafora (Brüsszel, Belgium) (képviselő: G. Belotti ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;
—
hozzon érdemi határozatot az első fokon benyújtott keresetről, adjon helyt az abban a felperes által előterjesztett valamennyi kérelemnek, köztük annak a kárnak a megtérítésére vonatkozó kérelemnek, amely kár méltányos alapon való számszerűsítésére a felperes a Törvényszéket kéri;
—
az Európai Bizottságot kötelezze mindkét eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezés a Közszolgálati Törvényszék 2016. április 7-i azon végzése ellen irányul, amely részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben pedig mint nyilvánvalóan megalapozatlant utasította el azt a keresetet, amely egyrészről alapvetően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója azon határozatának megsemmisítésére irányult, amellyel nem a felperes által benyújtott pályázatot választotta ki a „Jogi tanácsadással foglalkozó egység” egységvezetői álláshelyének betöltésére, másrészről pedig amely arra irányult, hogy a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest a felperes azon vagyoni kárának megtérítésére, amely a felperes szerint az ezen álláshely betöltésére való kiválasztásával kapcsolatos lehetőségének elvesztése miatt keletkezett.
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás keretében a felperes érdekeit hátrányosan befolyásoló eljárási szabálytalanságokra alapított jogalap
—
A felperes e tekintetben többek között azzal érvel, hogy a megtámadott végzés egyáltalán nem tartalmaz semmiféle érvelést a kereset állítólagos, nyilvánvalóan megalapozatlan jellegére vonatkozóan.
2.
A második, az ügyiratokból megállapítható tényállás ténybeli pontatlanságára alapított jogalap
—
A felperes e tekintetben többek között a szóban forgó álláshelyre kiválasztott jelölt tapasztalatának hiányára, valamint a földrajzi egyensúly követelményének és az érdemek összehasonlításának téves értékelésére hivatkozik.
3.
A harmadik, az uniós jog abból eredő megsértésére alapított jogalap, hogy az előválogatási szakaszban nem alkalmazták az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét
4.
A negyedik, a tényállás téves megállapítására alapított jogalap
5.
Az ötödik, a felperes azon kérelmének téves „értékelésére” alapított jogalap, amelyben azt kérte, hogy a Közszolgálati Törvényszék terjessze ki a megtámadott határozat megsemmisítésének joghatásait a szóban forgó kiválasztási eljárás érvénytelenségének meghatározására is attól az időponttól kezdve, amelyben a „jogszerűtlenséget megállapították”.