8.8.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 287/25
2016. május 27-én benyújtott kereset – Tarmac Trading kontra Bizottság
(T-267/16. sz. ügy)
(2016/C 287/31)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Tarmac Trading Ltd. (Birmingham, Egyesült Királyság) (képviselők: D. Anderson és P. Halford, Solicitors és K. Beal, QC)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Egyesült Királyság által megvalósított SA.34775 (13/C) (korábbi 12/NN) számú támogatási programról – Sóderkitermelési díj – szóló, 2015. március 27-i (EU) 2016/288 bizottsági határozatot, különösen pedig a megtámadott határozat (625), (626), (629) és (630) preambulumbekezdését, valamint 5. és 7. cikkét, amennyiben:
—
a megtámadott határozat a jogellenes támogatás egyedüli kedvezményezettjeiként azokat a vállalkozásokat azonosítja, amelyek 2002. április 1-je és a megtámadott határozat meghozatalának időpontja között agyagpalát, illetve olyan termékeket gyártottak, amelyek főként agyagpalát tartalmaznak (a továbbiakban: agyagpala-termelők); továbbá
—
a megtámadott határozat megjelöli az egyedül az agyagpala-termelőkkel visszatéríttetendő támogatás összegét, továbbá megköveteli, hogy téríttessék meg velük azon sóderkitermelési díj („aggregates levy”, a továbbiakban: AGL) teljes összegét, amelyre a jogellenes mentességek vonatkoztak, valamint elmulasztja annak előírását, hogy az Egyesült Királyság kormánya csökkentse a megtérítendő összeget olyan mértékben, amennyiben az agyagpala-termelők az e mentességekből származó előnyt továbbhárították a fogyasztóikra; és
—
a Bizottságot kötelezze a felperes részéről a jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: téves jogalkalmazás és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hiba a kedvezményezettek azonosítását és a támogatás visszatérítendő összegének számszerűsítését illetően.
A felperes szerint, amennyiben a megtámadott határozat a jogellenes támogatás egyedüli kedvezményezettjeiként az agyagpala-termelőket azonosítja, és nem követeli meg az Egyesült Királyságtól, hogy a velük visszatéríttetendő támogatás összegét csökkentse olyan mértékben, amennyiben az agyagpalára vonatkozó mentességből származó előnyt továbbhárították a fogyasztóikra, a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el.
—
A felperes előadja, hogy a Törvényszék Salzgitter kontra Bizottság ítéletéből (T-308/00 RENV, ECLI:EU:T:2013:30) eredő ítélkezési gyakorlat rögzítette, hogy a visszatéríttetésnek a támogatás kedvezményezett rendelkezésére bocsátásából ténylegesen származó pénzügyi előnyökre kell korlátozódnia, és azokkal arányosnak kell lennie. Ráadásul – állítja a felperes – az Aer Lingus kontra Bizottság ügyben (T-473/12, ECLI:EU:T:2015:78) és a Ryanair kontra Bizottság ügyben (T-500/12, ECLI:EU:T:2015:73) megállapítást nyert, hogy olyan támogatás esetében, amely egy meghatározott termék vagy szolgáltatás fogyasztására kivetett közvetett adó csökkentéséből áll, és amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozás továbbhárítsa azt a fogyasztóikra, továbbá amikor a csökkentett adómérték alkalmazásából származó gazdasági előnyt szintén tovább lehetett hárítani a vállalkozás fogyasztóira, a vállalkozással visszatéríttetendő támogatás összege csak a vállalkozás által ténylegesen megszerzett és megtartott előnyt foglalja magában.
—
A felperes továbbá előadja, hogy az AGL a sóderfogyasztásra kivetett olyan közvetett adó, amelynek az Egyesült Királyság kormánya által meghatározott rendeltetése az, hogy a sódert kitermelő és a kereskedelemben hasznosító vállalkozások továbbhárítsák azt a fogyasztóikra. A felperes szerint az agyagpalára vonatkozó mentességből származó gazdasági előnyt az agyagpala-termelők (így a felperes is) alacsonyabb eladási árak formájában tovább tudták hárítani, és ténylegesen tovább is hárították.
—
A felperes továbbá előadja, hogy a meg nem fizetett sóderkitermelési díjak teljes összegének megtéríttetése ugyanezen okból nem biztosíthatná az eredeti állapot helyreállítását, és további versenytorzításokat okozhatna, mivel azt eredményezhetné, hogy az agyagpala-termelőknek (így a felperesnek is) többet kellene visszatéríteniük, mint amekkora előnyben ténylegesen részesültek.
—
Következésképpen a felperes állítása szerint az Aer Lingus kontra Bizottság ügy (T-473/12, ECLI:EU:T:2015:78) és a Ryanair kontra Bizottság ügy (T-500/12, ECLI:EU:T:2015:73) alapján az agyagpala-termelőkkel visszatéríttetendő egyetlen támogatást az általuk ténylegesen megszerzett és megtartott előny képezi.
—
A felperes végül előadja, hogy amennyiben a megtámadott határozat azt írja elő, hogy az agyagpala-termelőkkel téríttessék vissza annak az AGL-nek a teljes összegét, amelynek megfizetése alól az agyagpalára vonatkozó mentességek alapján mentesültek, anélkül hogy azt az agyagpala-termelők által a fogyasztóikra áthárított előny figyelembevétele érdekében csökkenteni rendelné, a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, helytelenül alkalmazta az EUMSZ 108. cikket és/vagy az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) 14. cikkét, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el.
2.
Második jogalap: az arányosság európai uniós jogi elvének megsértése.
A felperes előadja, hogy ha az általa termelt agyagpala vonatkozásában a meg nem fizetett sóderkitermelési díj teljes összegét visszatéríttetnék vele, az a támogatásnak a felperes rendelkezésére bocsátásából eredő bármilyen pénzügyi előnyhöz képest aránytalan lenne. A felperes az AGL alóli mentességből származó teljes előnyt továbbhárította a fogyasztóira, az így meg nem fizetett AGL-t pedig gyakorlatilag lehetetlen lenne visszamenőleges hatállyal visszatéríttetni a fogyasztóival.