29.8.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 314/26
2016. június 24-én benyújtott kereset – České dráhy kontra Bizottság
(T-325/16. sz. ügy)
(2016/C 314/36)
Az eljárás nyelve: cseh
Felek
Felperes: České dráhy, a.s. (Prága, Cseh Köztársaság) (képviselők: K. Muzikář és J. Kindl ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 2016. április 18-i C(2016) 2417 final európai bizottsági határozatot (AT.40156 – Falcon-ügy);
—
rendelje el, hogy a Bizottság viselje a České dráhy részéről felmerült költségek összességét.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalapot arra alapítja, hogy a versenyellenes gyakorlatban való részvételre vonatkozó vizsgálatról szóló megtámadott határozat vagy a vizsgálat maga a felperes magánszférájába történő önkényes és aránytalan beavatkozásnak minősül.
—
A megtámadott határozatot az arányosság elvének megsértésével fogadták el, mivel a döntő információ már szerepelt a nemzeti versenyhatóság előtt lévő eljárási iratokban, és ugyanabban az ügyben két magánjogi eljárást is folytattak. A megtámadott határozat célja ezenkívül kisebb beavatkozással is elérhető, ami korlátozná a felperes alapvető jogai sérelmének terjedelmét.
2.
A második jogalapot arra alapítja, hogy a megtámadott határozat nem tesz eleget az indokolás mértékével, valamint a vizsgálat tárgyának és céljának meghatározásával kapcsolatban rögzített követelményeknek.
—
A megtámadott határozatban a Bizottság a vizsgálat tárgyát és célját megengedhetetlenül tágan fogalmazta meg. Továbbá a megtámadott határozatot nem kellően indokolta. A megtámadott határozat indokolásában a Bizottság nem pontosította azokat a tényeket és feltevéseket, amelyekről a vizsgálattal meg kívánt bizonyosodni. Nem nevezett meg semmiféle olyan közvetett bizonyítékot sem, amely gyanúját alátámasztja. A vizsgálat tárgyának és céljának a megtámadott határozatban történő meghatározása és annak indokolása nem tette lehetővé a felperes számára azt, hogy kellően pontosan meghatározza a megfelelő kötelezettségeit. A megtámadott határozat így sérti a felperes védelemhez való jogát is.
3.
A harmadik jogalapot arra alapítja, hogy nem áll fenn bizonyíték – közvetett sem – a felperes versenyellenes magatartása gyanújának az alátámasztására, ami igazolná a megtámadott határozat elfogadását és egy vizsgálat lefolytatását, és a nemzeti versenyhatóság előtti eljárás során gyűjtött bizonyítékok gyakorlatilag kizárnak ilyen gyanút.
4.
A negyedik jogalapot arra alapítja, hogy a Bizottságnak nem volt hatásköre a megtámadott határozat elfogadásra és a vizsgálat lefolytatására, mivel a felperes állítólagos versenyellenes magatartása semmiféleképpen nem érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet, és a felperes a jelen ügyben nem rendelkezhet a belső piacon vagy annak jelentős részén erőfölénnyel.
5.
Az ötödik jogalapot arra alapítja, hogy a megtámadott határozat több mint négy évvel azt követően történő elfogadása és a vizsgálat több mint négy évvel azt követően történő lefolytatása, hogy a nemzeti versenyhatóság előtti eljárás elkezdődött, ellentétes a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével.
6.
A hatodik jogalapot arra alapítja, hogy a megtámadott határozat és az ahhoz kapcsolódó bizottsági megközelítés sérti a felperesnek a Charta 7. cikkében (vagy az EJEE 8. cikkében) és a Charta 48. cikkében (vagy az EJEE 6. cikkében) biztosított jogait.