29.8.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 314/27
2016. június 26-án benyújtott kereset – Ville de Paris kontra Bizottság
(T-339/16. sz. ügy)
(2016/C 314/38)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Ville de Paris (Párizs, Franciaország) (képviselők: J. Assous ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. április 20-i (EU) 2016/646 bizottsági rendeletet;
—
kötelezze az Európai Bizottságot arra, hogy fizessen egy euró összegű jelképes kártérítést azon kár megtérítéseképpen, amelyet az említett rendelet elfogadásával Ville de Paris-nak okozott;
—
az Európai Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. április 20-i (EU) 2016/646 bizottsági rendeletnek (HL 2016. L 109., 1. o.; a továbbiakban: megtámadott rendelet) a hatáskör hiányából eredő és amiatti semmisségén alapul, hogy az Európai Bizottság az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást nem megfelelő módon alkalmazta. A Bizottságnak nem áll fenn a tárgyi hatásköre, és lényeges alakiságokat sértett meg a megtámadott rendelet elfogadása során.
2.
A második jogalap a megtámadott rendeletnek az elsődleges jog és a környezetvédelem területét érintő másodlagos jog szabályainak, valamint az uniós jog szubszidiárius szabályainak a megsértése miatti semmisségén alapul, mivel nem tartották tiszteletben az uniós környezetvédelmi jog általános elveit, valamint a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét.
A kereset kártérítési részét illetően a felperes azzal érvel, hogy az Unió szerződésen kívüli felelősségének a kiváltására vonatkozó feltételek teljesülnek, mivel először is a megtámadott rendelet alaki és érdemi szabálytalanságokat tartalmaz, másodszor a megtámadott rendelet a felperesnek tényleges és biztos kárt okozott, és harmadszor nem vitatható a Bizottság magatartása és az állítólagos kár között fennálló közvetlen okozati kapcsolat.