31.10.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 402/51
2016. szeptember 2-án benyújtott kereset – Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej kontra ECHA
(T-625/16. sz. ügy)
(2016/C 402/61)
Az eljárás nyelve: lengyel
Felek
Felperes: Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej sp. z o. o. (Grajewo, Lengyelország) (képviselők: T. Dobrzyński ügyvéd [radca prawny])
Alperes: Európai Vegyianyag-ügynökség
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az ECHA által 2016. június 23-án hozott SME (2016) 2851. sz. határozatot, amely megállapította, hogy a felperes nem felelt meg a középvállalkozások által fizetendő kedvezményes díj feltételeinek, és amely a felperessel szemben igazgatási díjat állapított meg;
—
semmisítse meg a felperes által fizetett díj és az ECHA által hozott SME (2016) 2851. sz. határozat alapján fizetendő, a nagyvállalkozások esetében irányadó díj közötti különbözetről szóló, az ECHA által 2016. június 23-án kiállított 10058238. sz. számlát;
—
semmisítse meg az ECHA által 2016. június 23-án kiállított 10058239. sz. azon számlát, amely megállapította az ECHA által hozott SME (2016) 2851. sz. határozat alapján fizetendő igazgatási díj mértékét;
—
semmisítse meg az ECHA igazgatótanácsa által 2015. június 4-én hozott 14/2015. sz. határozatot ([MB/43/2014] ME [2016] 2851);
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: a hatáskör-átruházás elvének megsértése
—
Az ECHA igazgatótanácsának MB/43/2014. sz. határozatában megállapított azon igazgatási díj, amely a megtámadott határozat elfogadásának és a számláknak az alapját képezi, az igazgatótanács által ellátandó feladatokhoz képest aránytalanul magas, ezáltal pedig büntetéssel ér fel. Ez a 340/2008/EK bizottsági rendelet (11) preambulumbekezdésével összefüggésben sérti a hatáskör-átruházásnak az EUSZ 5. cikkben rögzített elvét.
2.
Második jogalap: a jogbiztonság elvének és a megfelelő ügyintézéshez való jognak a megsértése
—
A felperes a vállalkozás méretével kapcsolatos felvilágosítását többek között az ECHA-tól származó információkkal, valamint nemzeti információkkal támasztotta alá. A vállalkozás méretét a gazdasági tevékenység szabadságáról szóló, 2004. július 2-i törvény alapján kellett meghatározni. E törvény értelmében a vállalkozásokat nem a részesedések szerkezete alapján kell meghatározni. Az ECHA nem nyújtott kellő tájékoztatást a regisztrálási szabályokról, a díjat pedig anélkül emelte fel, hogy a hibát ki lehetett volna küszöbölni.
3.
Harmadik jogalap: az arányosság elvének megsértése
—
Az 1907/2006EK rendeletben és a 340/2008/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések értelmében az igazgatási díjnak az ECHA által ténylegesen elvégzett ellenőrzések költségeihez kell igazodnia. Megengedhetetlennek kell tekinteni az ECHA azon gyakorlatát, amely azokra a vállalkozásokra, amelyek a méretet tévesen adták meg, valamennyi vállalkozás ellenőrzésének költségeit kiszabja.
4
Negyedik jogalap: az egyenlő bánásmód elvének megsértése
—
Az ECHA megsértette az egyenlő bánásmód elvét azáltal, hogy az igazgatási díjat felemelte, e díj mértékét pedig a vállalkozás mérete alapján állapította meg. Sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha azt a vállalkozást, amelyet csak egy közintézmény tőkerészesedése folytán kell nagyként besorolni, ugyanolyan igazgatási díj terheli, mint azt a vállalkozást, amelyet az éves forgalma és a személyi állománya alapján kell nagynak tekinteni.
5.
Ötödik jogalap: a megtámadott határozat alapján kiállított számlák semmissége
—
Az ECHA által hozott SME (2016) 2851. sz. határozat megsemmisítése alapján azokat a számlákat is semmisnek kell nyilvánítani, amelyek az ECHA fizetési felszólításának alapjául szolgálnak. A felperes a felemelt díjjal azért sem tartozik, mert az ECHA által hozott SME (2016) 2851. sz. határozat meghozatalának és a számlák kiállításának időpontjában nem volt köteles regisztrálni a REACH-rendszerben.