EUR-Lex -  62016TN0626 - HU

17.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 383/26

2016. szeptember 2-án benyújtott kereset – Mylène Troszczynski kontra Európai Parlament

(T-626/16. sz. ügy)

(2016/C 383/35)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Mylène Troszczynski (Noyon, Franciaország) (képviselő: M. Ceccaldi avocat)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárának 2016. január 29-i, „az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről” szóló módosított 2008. május 19-i és július 9-i európai parlamenti elnökségi 2009/C 159/01 határozat 33., 43., 62., 67. és 68. cikke értelmében meghozott, a parlamenti támogatás keretében jogtalanul felvett összegek miatt a felperessel szemben 56 554,00 euró összegben fennálló követelést megállapító, és a végrehajtási intézkedések 68. cikkének és a költségvetési rendelet 78., 79. és 80. cikkének megfelelően annak behajtását indokoló határozatát;

—

semmisítse meg a keltezés nélküli 2016–195. sz. terhelési értesítést, amely a felperest arról tájékoztatja, hogy a Főtitkár 2016. június 23-i határozatának alapján vele szemben fennálló követelést állapítottak meg, a parlamenti támogatásként jogtalanul felvett összegek visszatérítéseként, a tagok statútumára vonatkozó végrehajtási szabályzat 68. cikkének és a költségvetési rendelet 78, 79 és 80. cikkeinek alkalmazása alapján;

—

kötelezze az Európai Parlamentet az eljárás összes költségének viselésére;

—

kötelezze az Európai Parlamentet arra, hogy Mylène Troszczynski részére a megtérítendő összegek megtérítése címén fizessen meg 50 000,00 eurót.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a megtámadott jogi aktusok alaki jogszerűségét érintő hibákra alapított jogalap. Ez a jogalap három részből áll.

—

Az első, amely alapján a megtámadott jogi aktusok a politikai pártokat és így a képviselőket érintő pénzügyi döntések tekintetében nem a Főtitkár, hanem az Európai Parlament elnökségének hatáskörébe tartoznak.

—

A második, amely alapján az Európai Parlament elnöksége nincsen hatásköre a saját hatásköre feletti rendelkezésre és így nem módosíthatja annak jellegét és mértékét. Márpedig a Főtitkár nem igazolja a Parlamenti Elnökség elnökének semmilyen rendszeres megbízását, amely számára a megtámadott jogi aktusok elfogadására, aláírására és közzétételére felhatalmazást ad valamely képviselőt érintő pénzügyi kérdések rendezését illetően.

—

A harmadik, amely alapján a megtámadott jogi aktusok megalkotója az indokolási kötelezettségét megszegte. Így az adott indokolás nem fedezi az említett jogi aktusokban foglalt ténybeli helyzetet és egy kiküszöbölhetetlen ellentmondást tartalmaz a felperes asszisztense ellen kifogásolt azon tény, hogy egyszerre ténylegesen két tisztséget tölt be és a között, hogy minden mást kizárva csak egyetlen tisztséget tölt be, e második esetre kizárólag a Főtitkár hivatkozik.

2.

A második, a megtámadott jogi aktusok anyagi jogszerűségét érintő hibákra alapított jogalap. Ez a jogalap négy részből áll.

—

Az első, amely szerint a megtámadott jogi aktus alátámasztására felhozott kifogásolt tények nem valósak.

—

A második, amely szerint a megtámadott jogi aktusokat a bizonyításra és a bizonyítási teherre alkalmazandó jog általános elveinek és szabályainak megsértésével fogadták el.

—

A harmadik, amely szerint a Főtitkár által hozott jogosulatlan kifizetés visszafizettetéséről szóló határozat figyelmen kívül hagyja az arányosság elvét. A követelt összeg egyébként sem a számítás részleteiben, sem annak módszerében nincs indokolva.

—

A negyedik, amely alapján a jogi aktusok sértik az európai képviselők helyi asszisztenseinek politikai jogait.

—

Az ötödik, amely alapján a megtámadott jogi aktusok hatásköri visszaélésen alapulnak, mivel a Főtitkár jogellenesen gyakorolta az őt meg nem illető pénzügyi jellegű korlátozó jogköröket annak érdekében, hogy korlátozza egy olyan képviselő keresetindítási eszközeit, akiről köztudott és vitathatatlan, hogy sem a politikai eszmékkel, sem a politikai programmal nem azonosul.

—

A hatodik, amely alapján a megtámadott jogi aktusok diszkriminatívak és mivel ezek a felperesnek szánt politikai kár okozását vélelmezik, így fennáll a fumus persecutionis esete.

—

A hetedik, amely alapján a megtámadott jogi aktusok sértik a felperes, mint európai képviselő függetlenségét.

—

A nyolcadik, amely alapján a megtámadott jogi aktusok sértik az una via electa elvét és az OLAF pártatlanságának a kérdését vetik fel, amely a Front National listájáról megválasztott valamennyi francia európai parlamenti képviselőt illetően vizsgálatot csak terhelő vallomás esetén folytat.

—

A kilencedik, amely alapján a megtámadott jogi aktus „a polgári eljárás a büntető eljáráshoz van kötve” általános jogelv megsértésének minősülnek, mivel a jogosulatlan kifizetés visszafizetésére irányuló eljárásokat fel kell függeszteni más, többek között a francia eljárások befejezéséig, valamint a megtámadott jogi aktusok sértik a non bis in idem elvét.

Full & Egal Universal Law Academy