31.10.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 402/54
2016. szeptember 9-én benyújtott kereset – ClientEarth kontra Bizottság
(T-644/16. sz. ügy)
(2016/C 402/64)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: ClientEarth (London, Egyesült Királyság) (képviselő: O. Brouwer ügyvéd és N. Frey Solicitor)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az alperes azon, a felperessel a 2016. július 1-jei levélben közölt, C(2016)4286(final) határozatát, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapján megtagadja a hozzáférést a kért dokumentumokhoz;
—
a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. cikke alapján a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére, ideértve a beavatkozó felek költségeit is.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, téves jogalkalmazásra, a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó kivétel (az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése (a) pontjának harmadik albekezdése) téves alkalmazásából eredő nyilvánvaló értékelési hibára és az indokolás hiányára alapított jogalap:
—
A Bizottság nem bizonyította a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó kivétel alkalmazhatóságát. A Bizottság közelebbről nem bizonyította, hogy olyan, tisztán jogi dokumentumok hozzáférhetővé tétele, amelyek az európai uniós jogra vonatkozó megfontolásokat tartalmaznak, önmagában alkalmas az Európai Unió által a tárgyalások során követett stratégiai célkitűzések feltárására, vagy gyengíti a Bizottság tárgyalási pozícióját. A Bizottságot kötik a jogszabályok, és nem tárgyalhat olyan nemzetközi megállapodásokról, amelyek sértik az európai uniós jogot. A felperes továbbá azt állítja, hogy az 1049/2001 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjára (és egyéb kivételekre) nem lehet „in perpetuum”, azaz egészen addig hivatkozni, amíg a Bizottság bárhol is tárgyalásokat folytat más nemzetközi megállapodásra vonatkozóan. A Bizottság továbbá nem indokolta, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen miként sérthetné a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó közérdeket.
2.
Második, téves jogalkalmazásra, a jogi tanácsadásra vonatkozó kivétel (az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése) téves alkalmazásából eredő nyilvánvaló értékelési hibára és az indokolás hiányára alapított jogalap:
—
A Bizottság nem bizonyította, hogy ésszerűen előre látható és nem pusztán hipotetikus kockázata van annak, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené arra vonatkozó érdekét, hogy őszinte, objektív és érthető jogi tanácsot kapjon.
3.
Harmadik, téves jogalkalmazásra, a döntéshozatali eljárásra vonatkozó kivétel (az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése) téves alkalmazásából eredő nyilvánvaló értékelési hibára és az indokolás hiányára alapított jogalap:
—
A Bizottság nem nyújtott magyarázatot arra, hogy a kért dokumentumokhoz való hozzáférés miként veszélyeztetné a döntéshozatali eljárást.
4.
Negyedik, téves jogalkalmazásra, a nyomós közérdekre vonatkozó kritérium téves alkalmazásából eredő nyilvánvaló értékelési hibára és az indokolás hiányára alapított jogalap:
—
Fennáll a nyomós közérdek, mert a hozzáférhetővé tétel lehetővé tenné vita folytatását az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről, közelebbről a nemzeti bíróságokhoz való hozzáférésről (és azok szerepéről), valamint az uniós jog egységessége és önállósága megőrzésének fontosságáról. E tárgykörök közvetlenül érintik az uniós polgárokat és az olyan, nem kormányzati szerveket, mint a felperes.
5.
Ötödik, az 1049/2001 4. cikke (6) bekezdésének (részleges hozzáférhetővé tétel) megsértésére vonatkozó jogalap és bizonyításfelvétel iránti kérelem
—
A felperes azt állítja, hogy a Bizottság a kért dokumentumokhoz való részleges hozzáférést nem vizsgálta és biztosította, vagy legalábbis nem jogilag megkövetelt módon vizsgálta és biztosította.
(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)