14.11.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 419/54
2016. szeptember 22-én benyújtott kereset – Bowles kontra EKB
(T-677/16. sz. ügy)
(2016/C 419/71)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Carlos Bowles (Francfort-sur-le-Main, Németország) (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)
Alperes: Európai Központi Bank
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
minősítse a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;
Következésképpen:
—
semmisítse meg az Igazgatóság felhatalmazása alapján 2016. február 29-én hozott és a személyi állománnyal 2016. március 11-én közölt, a felperesnek a díjazások 2016. évi további emeléséből (ASA) való kizárásáról szóló határozatát;
—
semmisítse meg a különös jogorvoslati kérelmet elutasító 2016. július 5-i határozatot, amelyet a felperes 2016. július 13-án kapott kézhez;
—
rendelje el a felperesnek a 2016. évi ASÁ-ból való kizárásával okozott, 49 102 euróra becsült vagyoni kárt;
—
ítéljen meg a felperes ex aequo et bono15 000 euróra becsült nem vagyoni kárának megtérítését;
—
az alperest kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az Alapjogi Charta (Charta) 12. és 21. cikkének, az EKB alkalmazottai alkalmazási feltételeinek (alkalmazási feltételek), az előmenetelhez és az előléptetéshez való jognak, valamint a jogbiztonság elvének megsértésére vonatkozik.
—
A felperes szerint a Közszolgálati Törvényszék 2015. december 15-i F-94/14. sz., Bowles kontra EKB ítéletét az EKB mind a mai napig nem hajtotta végre. Közelebbről a díjazások további emeléséről (ASA) szóló 1/2011 körrendeletet, melyet a Közszolgálati Törvényszék jogellenesnek nyilvánított, se nem vonták vissza, se nem módosították.
—
A felperes szerint jogszabályi módosítás hiányában a személyi állománynak a munkavégzés alóli teljes vagy részleges felmentésben részesülő képviselői ismét olyan helyzetben vannak, melyben meg vannak fosztva a díjazás emelkedésének és az előmenetelnek a lehetőségétől, az EKB személyi állománya többi részétől eltérően.
—
Végül a felperes szerint az ő kizárása azon összehasonlító eljárásból, melynek lezárásakor az EKB az ASA biztosításáról határoz, befolyásolja ezen eljárás jogszerűségét, és e gyakorlatilag végleges kizárás nyilvánvalóan hátrányosan érinti a felperest és hátrányosan megkülönbözteti őt, mint a személyi állomány teljes munkaidős képviselőjét.
2.
A második jogalap a Chief Service Officer (CSO) azon hatáskörének hiányára vonatkozik, hogy úgy döntsön, a felperes vonatkozásában nem folytatja le az 1/2011 körrendeletben előírt eljárást.
—
A felperes szerint azon hatáskörön kívül, hogy eldönti, kik részesülnek a díjazás további emelésében, az EKB az ASA tekintetében semmilyen más hatáskört nem ruházott a CSO-ra, és a CSO az 1/2011 körrendeletet sem módosíthatja annak érdekében, hogy bizonyos alkalmazottakat kizárjon annak alkalmazásából.
—
Következésképpen a CSO nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy úgy döntsön, nem alkalmazza az 1/2011 körrendeletet a felperesre, miközben azt rá nézve alkalmazni kellett volna, ha a CSO az Igazgatóság által rá ruházott hatáskörnek megfelelően jár el.
3.
A harmadik jogalap a személyzeti bizottsággal való konzultáció hiányára vonatkozik, mely a Charta 27. cikkének, valamint az alkalmazási feltételek 48. és 49. cikkének megsértését jelenti.
—
A felperes szerint amennyiben a CSO határozatát az 1/2011 körrendeletet módosító határozatnak kell tekinteni, úgy e határozatot nem előzte meg a személyzeti bizottsággal való konzultáció. E konzultáció általában szükséges az 1/2011 körrendelet bármely módosításához, így az EKB-nak konzultálnia kellett volna e módosításról a személyzeti bizottsággal.
Full & Egal Universal Law Academy