19.12.2016
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 475/20
2016. október 22-én benyújtott kereset – CX kontra Bizottság
(T-735/16. sz. ügy)
(2016/C 475/30)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: CX (Bordeaux, Franciaország) (képviselő: É. Boigelot ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa a keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;
—
következésképpen
—
semmisítse meg a 2015. december 18-i Ares(2015)5952489 határozatot annyiban, amennyiben az a felperest illetményének csökkentésével sújtja;
—
semmisítse meg a 2016. július 12-én hozott és ugyanaznap közölt HR. E.2/CB/sa/Ares(2016) határozatot, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság elutasítja a felperes panaszának azt a részét, amelyet az illetményét csökkentő határozattal szemben 2016. március 17-én nyújtott be R/170/16 számon;
—
kötelezze az alperest a jogtalanul visszatartott illetmény büntetésekkel és törvényes kamattal emelt összegének kifizetésére;
—
a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az alperest kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a tisztviselők személyzeti szabályzatának, különösen e szabályzat IX. melléklete 24. cikke (1) bekezdésének megsértésén alapul, amelyet a Bizottság kinevezésre jogosult hatósága követett el állítólagosan azáltal, hogy határozatában nem jelölte meg azt az összeget, amelyet a felperes illetményéből szándékozott visszatartani.
2.
A második jogalap az indokolási kötelezettségnek ezen illetménycsökkentés saját indokolásával kapcsolatos megsértésén alapul, amely jogsértés állítólag a felperest hátrányosan érintő eltérő bánásmódot alapoz meg.
3.
A harmadik jogalap az eljárással és a hatáskörrel való visszaélésen, a hatáskörrel való visszaélésen és a hatáskör túllépésén alapul, mivel a megtámadott határozat állítólag bújtatott fegyelmi szankciónak minősül.
4.
A negyedik jogalap az észszerű határidő, a jóhiszeműség és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén alapul, mivel az alperes által a felperessel szemben felhozott tények a 2001–2003 közötti, azaz több mint 14 és 12 évvel a megtámadott ítélet előtti időszakra vonatkoznak.