6.2.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 38/34
2016. október 28-án benyújtott kereset – Andreassons Åkeri i Veddige AB és társai kontra Bizottság
(T-746/16. sz. ügy)
(2017/C 038/47)
Az eljárás nyelve: svéd
Felek
Felperesek: Andreassons Åkeri i Veddige AB (Veddige, Svédország), Luke Transport AB (Laholm, Svédország), Zimit Transportförmedling AB fizetésképtelenségi eljárás alatt (Veddige, Svédország) (képviselők: A. Broch és C.M. von Quitzow ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 7504/15/EMPL sz. „EU Pilot” ügy lezárásáról szóló, 2016. augusztus 10-i [Ares (2016) 4309876] bizottsági határozatot
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalap: a felperesek polgári jogi szerződések keretében olyan lengyelországi önálló vállalkozókat alkalmaztak, akiknek a vállalkozása Lengyelországban van bejegyezve, és akik ezután szolgáltatásokat nyújtottak a felperesek részére. A vállalt feladatok elvégzését követően az említett vállalkozók visszatértek Lengyelországba, ahol társadalombiztosítási szempontból lakóhellyel rendelkeznek. Ezt követően a Skatteverket (adóhatóság, Svédország) célzott ellenőrzések (adóellenőrzések) alapján kötelezte a felpereseket a lengyelországi önálló vállalkozók utáni munkáltatói járulékok megfizetésére, és velük szemben speciális büntetőbírságot szabott ki. Ez ellentétes az 574/72/EGK tanácsi rendelettel, amelynek helyébe jelenleg a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.
2.
A második jogalap: a svéd kormány a Svédország Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontjában hatályos 574/72 irányelv 4. cikke alapján jelezte, hogy az uniós jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó társadalombiztosítási jogi kérdések tekintetében a Försäkringskassan (egészségbiztosítási pénztár) az illetékes hatóság. A svéd nemzeti jog értelmében ugyanakkor a munkáltatói járulékok beszedése az adóhatóság hatáskörébe tartozik.
3.
A harmadik jogalap: kettős társadalombiztosítási járulékfizetésre került sor, a szóban forgó rendeletek azonban éppen ennek elkerülésére irányulnak.
4.
Negyedik jogalap: annak érdekében, hogy a svéd munkáltató járulék a lengyelországi önálló vállalkozók vonatkozásában beszedhető legyen, előírás, hogy az érdekelt a svéd Försäkringskassan tagja legyen. A Skatteverket semmilyen vizsgálatot nem folytatott annak megállapítása érdekében, hogy ez a helyzet áll-e fenn. Azt a körülményt, hogy a fentiek alapján munkáltatói járulékok beszedésére került sor, anélkül hogy azokat valamely meghatározott személy javára jóváírták volna, ahogyan az a tagállamok többségében történik, az uniós joggal ellentétesnek kell tekinteni.